Unja a tömeget? Ide menjen!

Vendvidék, Apátistvánfalva
Vágólapra másolva!
Zavarja, ha egy túrán lépten-nyomon kirándulókba botlik? Inkább elkerülné azokat a helyeket, ahol hemzsegnek a turisták? Összegyűjtöttünk öt kevésbé ismert, de annál szebb hazai úticélt, ahol még nem kell tömegektől tartania.
Vágólapra másolva!

Béda-Karapancsa

Valószínűleg sokan nem is hallottak még erről különös nevű helyről, mely a Duna magyarországi alsó szakaszának európai szinten is ritka ártéri élőhelye. Béda-Karapancsa tulajdonképpen Gemenc kistestvére, ahol az ártéri erdők sűrűjében gazdag állatvilág, többek között az egyik legjelentősebb hazai rétisas- és feketególya-állomány él.

A terület megismerésének legjobb módja, ha csatlakozunk a Duna-Dráva Nemzeti Park valamelyik szakvezetéses túrájához. A terület adottságaiból adódóan egy túrázó számára a legjobb közlekedési eszköz errefelé a kenu és a bicikli, de lovasszekeres túrákat is érdemes kirpróbálni. Nem túl hosszú és nem is nehéz túra, ha péládul Mohácsról eltekerünk Kölkedre, ahol az ország egyetlen Fehér Gólya Múzeumát is megnézhetjük. A fehér gólyát mindenki ismeri, a kölkedi múzeum azonban bebizonyítja számunkra, hogy egy jól ismert fajról is lehet még újat mondani.

A Fehér Gólya Múzeum Kölkeden Forrás: Komlós Attila, Duna-Dráva Nemzeti Park

Tiszazug

A Tisza és a Hármas-Körös által közrezárt Tiszazug a vízitúrázók kedvelt célpontja lehetne, de valahogy még mindig csak elvétve látni őket errefelé. A kerékpáros turizmus is csak mostanában kezd erőre kapni. Pedig a folyókat kísérő árvízvédelmi töltéseket mintha csak a bicikliseknek teremtették volna. A szintkülönbség szinte nulla, és unalmasnak sem nevezhető a táj, hisz a töltések mellett ártéri erdők, rétek, mocsaras területek váltakoznak.

Ilyenkor augusztusban még extra látnivaló is akad. A vonuló madarak - például fehér és fekete gólyák - már gyülekeznek, és kisebb-nagyobb csapatokban próbálják feltölteni energiaraktáraikat a töltések melletti kubikgödrökben és a tarlókon.

Ha nemcsak túrázni akarunk, találhatunk itt egyéb programokat is. Itt van például az Alföld egyik legismertebb termálfürdője. Bár Cserkeszőlőn kivételesen nem igaz, hogy nincs tömeg, épp ezért, aki nem bírja a túlzsúfolt strandokat, inkább hétköznap menjen fürdőzni. A szomszédos Tiszakürtön érdemes sétálni egyet az arborétumban, ahol a telepített fákon kívül olyan, több száz éves tölgymatuzsálemek is élnek még, melyek az Alföldön egykor gyakori keményfa-ligeterdőkből maradtak meg. De kirándulhatunk például Szarvasra is, ami aTiszazug egyik településétől sincs túl messze és ahol évről-évre egyre több látnivalóval várják a turistákat.

Pillantás a hídról - a Hármas-Körös Öcsödnél Forrás: Tóth Judit

Fülöpházi homokbuckák

Nem tartozik a klasszikus nyári túracélpontok közé, azonban annyira különleges vidék, és annyira más, mint az ország többi része, hogy bármikor nagy élményt nyújt. A buckavidék nyári forróságban leginkább félsivatagi tájakra emlékeztet, így a megfelelő fényvédelem és elegendő ivóvíz itt különösen fontos. A forró nyári napokon kora reggeli és a késő délutáni órákban érdemes jönni.

A kiskunsági homokvidék legérdekesebb területei, például a legnagyobb homokbuckák és néhány szabadon mozgó futóhomokfelszín fokozottan védett területek, így oda csak a Kiskunsági Nemzeti Park engedélyével vagy szakvezetéses túra keretében lehet bemenni.

A buckavidék Forrás: Tóth Judit

A Báránypirosító tanösvény azonban szabadon látogatható. Az útvonal a félig kötött homokterületek élővilágát és geológiáját mutatja be. A tanösvény az 52-es út mellett található Naprózsa Oktatóközpont parkolójából indul. A közel 2 km-es túrán augusztusban is számos érdekes növényt látni, és a nagy kedvenc, az elképesztő színekben pompázó zöld gyík is gyakran feltűnik.

Nemrég adtak át a közelben egy másik tanösvényt is. A Garmada tanösvény szintén a Naprózsa Oktatóközpont parkolójából indul, csak épp az ellenkező irányba tart. A 7 km-es útvonal Fülöpháza központjába vezet. A tanösvény nem önmagába visszatérő, így kalkulájuk be, ha az autót a kiindulóponton hagytuk, oda vissza is kell jutnunk valahogy.

A buckavidék Forrás: Tóth Judit

Vendvidék

Túl az Őrségen, az ország legnyugatibb részén találjuk a Vendvidéket. Piciny falvak, dimbes-dombos táj, gyönyörű erdőségek, virágpompában úszó kaszálórétek és végtelen nyugalom. Valahogy így lehetne jellemezni ezt a vidéket, ahová az Őrség turistáinak már csak a töredéke látogat el. Ha valakinek elege van a tömegből, a nagyvárosi életből, ennél jobb menedéket aligha találhat.

A szomszédos Őrségtől eltérően itt nem szeres, hanem szórványtelepülések voltak a jellemzőek, a magányos porták egymástól viszonylag távol helyezkedtek el. Néhány településen - például Apátistvánfalván, Kétvölgyben vagy Orfaluban - ez máig megmaradt, és a pár száz lakosú falvak hosszú kilométereken át nyújtózkodnak.

A vidék megismerésének egyik legjobb eszköze a kerékpár. Egyik kedvenc útvonalunk egy egynapos, Vendvidékről induló körtúra, mely áthalad az Őrségen, és még a Rába partjára is kifut. Apátistvánfalvától indulva, Farkasfán át érinti Szalafőt és Őrinszentpétert, aztán észak felé fordulva Kondorfán át, Csörötneknél jut ki a Rábához, majd a Hársas-tó felé tér vissza Apátistvánfalvára.

A távolban Apátistvánfalva Forrás: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A Vendvidék remek kiindulópont osztrák és szlovén túrákhoz is, hisz innen mindkét ország szinte csak egy lépés. Felsőszölnök határában találkozik a magyar, osztrák és szlovén határ, amit a Hármashatár-kő is jelez, és ez egyben az ország legnyugatibb pontja is.

Kis-Sárrét

Békés megye észak-keleti csücskében, a román határ mellett elterülő Kis-Sárrét szinte mindenhonnan messze van. Ennek ellenére megéri a hosszú utazás, mert egy olyan hely, ahol még megmaradt valami az egykori, hatalmas „vadvízországból". Itt úgy lehet órákon keresztül gyalogolni, hogy a madarakon, őzeken és vaddisznókon kívül mással nem igen találkozik az ember.

Nem sok emberrel lehet találkozni Forrás: Tóth Judit

A Kisvátyoni Tanösvényen közelebbről is megismerkedhetünk az itteni gazdag élővilággal. A tanösvény nyolc kilométer hosszú és az Alföldi Kéktúra útvonalának is része. A tanösvény felénél egy magasles áll, ahonnan rálátni a begécsi halastavakra. A begécsi és a biharugrai halastavak a második legnagyobb halastórendszer hazánkban, s gazdag madárviláguknak köszönhetően, mint nemzetközi jelentőségű vizes területek, a ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak.

A csendes Biharugra leghíresebb szülötte Szabó Pál író. 1948-ban egy alföldi falu életét bemutató regénytrilógiájából készült a Talpalatnyi föld című film. Az író egykori lakóháza ma múzeum. A közeli Geszten érdemes megnézni a Tisza-kastélyt, ahol Tisza Kálmán és fia, Tisza István is élt, és ahol egy ideig házitanítóként Arany János is dolgozott. Az épület pompája mára jócskán megkopott, de még így is szép.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!