Mezőberényről írt úti beszámolót a New York Times

Régi képeslap Mezőberényről

A lap tudósítója véletlenszerűen töltötte ott a hétvégét, de disznóvágásra végül nem jutott el.

„Férfi vagy női?" – ez okozta az első problémát Seth Kugelnek, amikor leszállt a vonatról a Mezőberényi vasútállomáson, és vécét keresett magának. Aztán egy idősebb nő segített a magyarul nem beszélő tudósítónak, akinek az az ötlete támadt, hogy a Bukarestből Budapestre tartó éjszakai vonatról leszáll egy teljesen ismeretlen településen. Kíváncsi volt arra, hogy a TripAdvisoron semmilyen bejegyzéssel nem szereplő 11 ezres településen mit lehet találni.

A szerző korábban már más országokban is kipróbálta ezt a kalandot, de egy magyarországi kis település nagyobb kihívásnak tűnt számára, mivel nem beszélte a helyi nyelvet, a magyarokról pedig az volt a feltételezése, hogy zárkózottak és nem közvetlenek.

Bár ez volt az utolsó dolog, amire számított, a vasútállomás előtt egy térkép várta a főbb nevezetességekkel. Sajnos elolvasni nem tudta a feliratokat, mert azok magyarul, németül és egy általa nem ismert szláv nyelven voltak. A „szálló" szót azonban felismerte, így a hajnali félhomályban elsétált a Berény Szálló neoklasszikus épületéhez. Recepcióst nem talált, csak két söröző fiatalt, amit elég furcsának talált reggel 7-kor. Ők azonban segítettek előkeríteni a személyzetet, így 3500 forintért kapott egy szobát, ezt rendkívül olcsónak találta.

Kiderült, hogy a férfiak szintén turisták voltak, Budapestről érkeztek disznóvágásra. Sajnos a disznót már leszúrták, így a tudósító nem tudott részt venni az eseményen. Reggeli után egy pálinkafőzdébe botlott, ahol a telefonja fordítóprogramjának segítségével kérdezősködött, de pálinkát nem adtak el neki.

Egy hamburger elfogyasztása után rátalált az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteményére. Három hete ő volt az első látogató ott, és valószínűleg az első külföldi. Elengedték neki a belépődíjat, és körbevezették. Ott derült ki számára, hogy mi lehetett a harmadik nyelv a térképen: a szlovák, hiszen sok szlovák telepelült ide.

Elment egy katolikus misére, ahol összeismerkedett egy családdal. Ők végül elvitték őt egy rokonukhoz, ahol megkóstolhatta a helyi pálinkát. A körte ízlett a tudósítónak a leginkább.

A Tópart Vendéglőben vacsorázott. A ház sertésspecialitása nem volt különösebben emlékezetes számára, de a 3100 forintos vacsorát olcsónak találta.

Másnap a helyiek tanácsára Gyulára buszozott, hogy kipróbálja az ottani fürdőt. Tetszett neki, de alig várta, hogy visszaérjen megvenni a beígért pálinkáját. Vendéglátóival poharazgatva és beszélgetve rájött, hogy miért nem adtak el neki előző nap a szeszfőzdénél pálinkát, hiszen ott csak bérfőzés folyik. Két órával később két üveg pálinkával (darabja 2500 forint) és egy egyre erősödő fejfájással távozott. Még elhívták egy hétfő reggeli disznóvágásra, de 5.30-kor indult a vonata, hogy elérje a repülőjáratát. „Talán majd legközelebb, ha Mezőberényben járok" – zárja beszámolóját Seth Kugel a New York Timesban.