Persze a panorámavonat-út nem a gyorsaságról szól. Az expressz elnevezés inkább a hagyományokkal függ össze, nem a menetidővel. A speciális panorámakocsik ablakából elénk táruló festői látvány azonban bőven kárpótol a plusz időért. Az Alpokat átszelő vasútvonalak mesés vidékeken és elvarázsolt kisvárosokon vezetnek át, ezért aztán érdemes akár többször is megszakítani az utazást, és megismerni a helyi látnivalókat.
A svájci vonatozáshoz a számtalan variációban kapható Swiss Pass bérletre van szükség, de egyes vonalakon pótjegyet is kell váltanunk. Ezek összege függ attól, hogy első- vagy másodosztályon utazunk-e, illetve hogy a jegyár tartalmazza-e az étkezési jegyet.
Elsőként ott van a Gleccser expressz, amely valójában a világ egyik leglassúbb expresszvonata, de az utasok elé táruló panoráma miatt az egyik leghíresebb is. A piros-fehér színű panorámakocsikból álló vonat 91 alagúton és 291 hídon halad át, míg megteszi a nyolcórás utat a két világhírű síparadicsom, Zermatt és St. Moritz között.
Aki esetleg sokallja a teljes munkanapnyi menetidőt, az gondoljon a lélegzetelállító látványra, amely minden pillanatban kárpótolja majd: Az alpesi legelőkre, a hegyi tavakra, a 400 méteres mélységbe lezúduló vízesésre és a 2046 méteres Oberalp-hágóra.
A vonaton bárkocsiban szolgálják fel a háromfogásos ebédet, az italokat és a nassolni valókat, de aki nem akar mélyen a zsebébe nyúlni, jobb, ha készül néhány szendviccsel. A háromfogásos menü ára ugyanis 35 euró (10850 Ft), de a turisták online úti beszámolói szerint ezzel nem lehet kihúzni a menetidőt.
A Bernina expressz nemcsak a látvány, de az óriási szintkülönbség élménye miatt is kötelező program. Utasai úgy érezhetik, hogy egy teljesen más világba kerülnek, amikor célba érnek: a Bernina-hágón át közlekedő vonat a svájci Churból indul, 2253 méter magasan is halad, hogy aztán a tengerszintet megközelítve, a mérsékelt égövi, olaszországi Tiranóba érkezzen meg. Van, ahol a pálya meredeksége a hét százalékot is eléri.
A négyórás út alatt mindenki igyekszik az ablak közelében maradni, hogy véletlenül se maradjon le az Albula-völgyi erdők vagy a Morteratsch-gleccser látványáról. Az út alatt a vonat 196 hídon és 55 alagúton halad át, összesen mégis alig több mint két kilométert kell sötétben tölteni.
Az útvonal szinte teljes hossza az UNESCO Világörökség része, de vasúttörténeti szempontból is izgalmas. Az 1910-ben kiépített, egyvágányú, 1000 volttal villamosított vasút vonalán található a brusiói spirálviadukt, amelynek köszönhetően a vonat 20 méteres magasságkülönbséget győz le egy teljes, 140 méter átmérőjű kör megtételével.
Aki biztosra akar menni, utazás előtt már a neten tesztelheti, mire számíthat. Ez volt a világ első olyan vasútvonala, amelyet a Google a Street View szolgáltatáshoz is feldolgozott. A teherkocsira szerelt kamerával az egész vonalat rögzítették.
A Montreux-t és Luzernt összekötő vasútvonalat jól ismerők szerint a GoldenPasson utazni olyan, mintha az ember egy minivakáción venne részt. Itt ugyanis a svájci Riviéráról jut el az ember az alpesi legelőkig, miközben hat gyönyörű tavat is megcsodálhat. A Genfi-tó, a Thun-tó, és a Brienzi-tó mellett pedig az Interlaken- és a Giessbach-vízesés is a látnivalók között szerepel.
Aki bevállalja a teljes útvonalat, az készüljön fel a többszöri átszállásra. Aggodalomra azonban semmi ok, ezek a vonatok pontosak, elvégre Svájcban vagyunk. Ha ennek ellenére mégis előfordulna némi késés, a vonatok bevárják egymást.
Aki már járt Svájcban, tapasztalta, hogy Luzernből több útvonalon is utazhatunk kelet felé, ám az egyik mindenképp kiemelkedik a többi közül. Bár a Luzern és a Boden-tó (Romanshorn) között futó, óránként közlekedő Pre-Alpine expressz (Voralpen Express) nem a leggyorsabb megoldás, de a sziklák és a mély szurdokok, az apró falvak és idilli városkák látványa miatt biztosan nem fogjuk megbánni, ha kipróbáljuk.
A vonat útvonala több olyan elvarázsolt helyet is érint, ahol tényleg megéri megállni egy-egy órás feltöltődésre. Ilyen a jellegzetes rózsás címeréről egyszerűen csak rózsavárosnak nevezett Rapperswil csodás parkjaival és kastélyával, de megéri a kitérőt Sankt Gallenben az UNESCO Világörökség részét képező apátsági könyvtár is.
Kifejezetten különleges alternatívát jelent a Luzernből Locarnóba robogó Tell Vilmos expressz. Ez a járat sem a gyorsaságával tűnik ki társai közül, és főleg azoknak ajánlott, akik rajonganak a múlt századi eleganciát felvonultató kupékért, szalonokért, és imádják a régimódi luxust.
A rendhagyó utazás egy lapátkerekes gőzhajó fedélzetén kezdődik, majd háromórányi hajókázás és a Luzerni-tavon elköltött ebéd után Flüelenben kell átszállni a Gotthard vasútra, hogy részesei lehessünk egy 15 kilométer hosszú alagúton való átkelés élményének.
Innen aztán a napsütéses Ariolóba, a Leventina-völgybe, majd Ticinóba érkezik az expressz. A fényűzésnek kellően megkérik az árát: a Swiss Pass bérleten felül a hajó fedélzetén felszolgált ebéd borsos árát is ki kell fizetnünk, viszont a prémium kategóriás pótjegyért már welcome drink és idegenvezetés is jár.