A bőrönd is olyan, mint a szekrény: amekkora hely van, azt kitöltjük holmikkal. Úgyhogy kezdjük a csomagolást azzal, hogy kiválasztjuk, mekkora táskát viszünk magunkkal. A rövidebb utakra - főleg, ha fapados járattal megyünk - elegendőnek kell lenni egy kézibőröndnek. Távoli, hosszabb utakra nehezen lehet megúszni a feladott poggyászt, de itt is érdemes maximum közepes méretűt választani.
Amikor mindent kipakolunk a szoba közepére, amit legszívesebben magunkkal vinnénk, komoly önfegyelmet kell tanúsítani. Az a kérdés, hogy "esetleg szükségem lehet-e erre" kizárólag az egészségünk megőrzését szolgáló holmiknál érvényes. Minden más tételnél azt kérdezzük meg magunktól, hogy "egész biztos, hogy nem tudok enélkül meglenni"? Más szóval, hagyjuk otthon a hordozható DVD lejátszót, a magas sarkú cipőt, vagy például a sminkkészletet.
A fontosabb dokumentumokról érdemes másolatot készíteni, így ugyanis jóval gyorsabb és egyszerűbb azok pótlása. Az eredetiket a kézipoggyászban tartsuk, a másolatot a feladott, nagyobbik táskában. Jó megoldás, ha a szkennelt változatokat feladjuk saját magunknak emailben egy olyan levelezős rendszerben, ahol a bejövő leveleket az internetről bármikor elérhetjük. Vannak olyan weblapok is, ahol ilyen dokumentumokat biztonságosan tárolhatunk.
Érdemes a bankkártya számát is felírni a bank telefonszámával együtt, hogy lopás, elvesztés esetén azt azonnal le lehessen tiltani. Ugyancsak jó ötlet magunkkal vinni a helyi magyar követség, konzulátus telefonszámát, hogy baj esetén ne kelljen azt keresgetni.
Ha nincs a szállodában széf, a fontos papírokat mindig hordjuk magunknál egy nyakba akasztható szütyőben vagy a ruha alatt hordható övtáskában. Ha a szállodában van széf, az eredeti dokumentumokat ott lehet hagyni, de az útlevél másolata mindig legyen nálunk.
Az elektromos játékszereket célszerű mindig a kézipoggyászban vinni, minek kísérteni a repülőtéri tolvajokat. Az előkészületek során jó ötlet utánanézni, hogy a célországban tudjuk-e egyáltalán használni a mobilt, azaz a szolgáltatónknak van-e szerződése ottani partnerrel - ha nincs, nem érdemes elvinni, és végig vigyázni rá.
Ugyancsak előzetesen kell megnézni a célország konnektorjainak formáját erre szakosodott honlapokon, hogy lássuk, kell-e majd átalakító.
Mivel a töltők madzagjai ide-oda tudnak tekeregni a csomagban, érdemes csak nekik egy külön kis tartót rendszeresíteni. A közös töltőtárolásnak megvan az az előnye is, hogy nem felejtjük el valamely elektromos készülékünket.
Az egyetlen terület, ahol érdemes mindenre felkészülni, az a gyógyszerek. Én soha nem indulok el - még kétnapos utazásra sem - komplett gyógyszeres felszerelés nélkül, hiszen az egész picike helyet foglaló gyógyszerek sok kényelmetlenségtől tudnak megkímélni. Bár a fejlett országokban ezek többsége könnyen beszerezhető, valamennyi utánajárást azért igényelnek, gyakran drágábbak, időnként nem találjuk a megszokott, bevált gyógyszereket, és betegen egyáltalán nem esik jól ezek után járkálni.
Az úgynevezett harmadik világban pedig eleve meglehetősen körülményes sok gyógyszer beszerzése - ha találunk is, nem tudhatjuk, milyen körülmények között tárolták azokat. Arról nem is beszélve, hogy nyelvi korlátok miatt nem érthetünk szót a gyógyszerésszel, vagy egyszerűen olyan rosszul vagyunk, hogy ki se tudunk mozdulni a szállásról.
Érdemes hát rászánni néhány órát a tökéletes gyógyszeres csomag összeállítására, amely persze mindenkinek más és más lehet. Sebek ellátására, fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, hasmenésre, csípésekre azért mindenképpen érdemes betenni valamit. Hogy kisebb helyet foglaljon el, célszerű kivenni a dobozból ezeket a gyógyszereket a kísérő, kis papírral együtt, a doboz külsejéről ráírni a lejáratot, és ezt gemkapoccsal vagy gumival rögzíteni a gyógyszerhez. Időnként érdemes átnézni, nem járt-e le valami, illetve kiegészíteni friss nyavalyákra szolgáló gyógyszerekkel.
A tisztálkodószerek pakolásakor nem akkora katasztrófa, ha valami otthon marad, hiszen sampont, szappant mindenhol kapni, de nem mindegy, hogy ezeket 250 ml-es csomagolásban cipeljük magunkkal, vagy épp csak akkora kiszerelésben, amennyire szükség van (vagy amennyit fel lehet vinni a kézipoggyászban). Habfürdőt, sampont, testápolót, stb. ezért ne az eredeti nagy tégelyükben, hanem 30-100 ml-es kisebb, könnyű műanyag tartókban vigyük magunkkal.
Lehet eleve utazós kiszerelésű tisztálkodószereket kapni jobb drogériákban, de ha a kedvenc márkánkat akarjuk átcsomagolni, akkor szerelkezzünk fel kis úti flakonokkal (ilyenek számos méretben, típusban megtalálhatóak pl. a Butlersben). Rövid utazásokon az újságokban mintaként kapott krémeket is elhasználhatjuk.
Ha a ruhanemű a cuccok egyharmadánál több, az már rég rossz. Higgyük el, a világ nagy részén találni megoldást a ruhák mosására – legyen az egy szállodai mosószolgálat, egy helyi tisztítószalon, vagy egy lelkes néni, aki fillérekért kimossa, kivasalja a ruháinkat. Legvégső esetben meg ott a mosdó és a szappan: egy pólót és egy pár zoknit azért nem akkora ördöngösség este kigyúrni.
Érdemes olyan ruhaféleségeket pakolni, amelyek gyorsan száradnak, és kevésbé gyűrődnek - gyapjúpulóverek helyett polárfelsőt, farmer helyett szintetikus anyagú túranadrágot, pamutpólók helyett sportboltokban kapható hegymászós-futós felsőket. A ruhák kiválasztásánál érdemes arra is figyelni, hogy jól kombinálhatóak legyenek egymással.
Ha olyan útra készülünk, melynek során előreláthatólag sokat kell gyalogolni, hajózni, tevegelni, stb. a napon, vigyünk nagyon könnyű anyagból készült hosszú ujjú inget, nadrágot, hogy elkerüljük a leégést - nem véletlen, hogy a sivatagban élő tuaregek sem fecskében járnak. Minden esetben kényelmes és jól lélegző anyagból készült ruhákat vegyünk (ezt könnyen tesztelhetjük úgy, hogy a szájunk elé tartva a ruhát milyen könnyen kapunk levegőt).
Jelszó a multifunkcionalitás: nőknek a szarong az egyik legjobb dolog, ugyanis használható szoknyaként, kendőként, buszon függönyként, strandon pokrócként, törülközőként, közös fürdőszobában zuhanyfüggönyként, továbbá gyorsan magunk köré tekerhetjük, ha templomokba nem lehet sortban belépni. Hasonlóképp a polárfelső jó szolgálatot tehet párnaként.
Papucsként műanyagból készültet vigyünk. Ezekkel bemehetünk a zuhanyfülkébe is olyan helyeken, ahova nem szívesen lépnénk mezítláb. A cicás, macis puha otthoni papucsot hagyjuk otthon.
A ruhák sokkal jobban gyűrődnek, ha hagyományosan, egyesével hajtogatjuk őket - fektessünk egymásra több pólót, ruhafélét, tegyünk középre valami hengerszerűt (mondjuk néhány guriga zoknit egymás mellé) és arra tekerjük fel a ruhákat, mint valami palacsintát.
Szegény országokba gyakran viszek olyan ruhákat magammal, melyeket kicsit kinőttem, már nem tetszenek, azaz amelyeket úgyis elajándékoznék. A helyiek nagyon tudnak örülni ezeknek, és ahogy fogynak, úgy nő a hely a hátizsákban a vásárolandó szuveníreknek.
A fentiek alapján érdemes mindenkinek elkészítenie a saját, személyre szabott pakolós listáját. Az egyedi lista összeállítása rengeteg tényezőtől függ: mivel és mikor utazunk, viszünk-e gyerekeket, fogunk-e magunk főzni az utazás során, milyen típusú szállások lesznek. A tervezett tevékenység is fontos, hiszen egy túrázáshoz például speciális holmik kellenek a zseblámpától a hálózsákon át a sátorig.
A lista célja nem az, hogy minden rajta szereplő tételt magunkkal is vigyünk, hanem az, hogy semmi fontosat ne felejtsünk otthon. A listát minden utazás előtt célszerű elővenni ellenőrzésképpen, és utazás után is érdemes ránézni, nem hiányzott-e valami, nem kell kell-e valamit hozzáadni.
Ha kíváncsi arra, hogy mit tartalmaz Travellina utazási listája, itt részletesen is elolvasatja.
Utazni csomag nélkül is lehet; ennek a mozgalomnak az egyik képviselőjével - aki Magyarországon is járt így társával - itt olvashat interjút. Ha pedig mégis sok ruhát kell bepakolnia a bőröndjében, itt láthat videót arról, hogyan csinálják azt a profik.