Sötétben jó vakarni az orrszarvú fülét

2015.03.01. 10:55

Mikor az utolsó látogató is elhagyja a Fővárosi Állat-és Növénykert területét, sötétbe borul a park. A csendet csak néha töri meg az oroszlánok üvöltése, és varjak kárognak vészjóslóan a ketrecek felett. Vagy mégsem? Hogy megtudjuk az igazságot, bevetettük magunkat az elefántház sötétjébe, horrortörténeteket hallgattunk ízeltlábúakkal teli terráriumok között, és farkasszemet néztünk egy orrszarvúval is. A tanulság: nem minden az, aminek látszik, de a dolmányos varjakkal jobb lesz vigyázni, ha nem akarunk szétcincált nyúllábakba botlani a sötétben.

De mit keres egy tucat újságíró záróra után az állatkertben? A kommentelők egy része most biztosan dörzsöli a kezét, de őket ki kell, hogy ábrándítsuk: senkit nem zártak be oroszlánketrecet takarítani egy rosszul sikerült cikk után. Hasonló túrán bárki részt vehet, méghozzá az Alapítvány a Budapesti Állatkertért jóvoltából. Ők azok, akik az állatkerti örökbefogadás is szervezik, ha tehát valaki azon gondolkozik, hogy főnökét egy páviánnal lepné meg, vagy úgy gondolja, hogy házasodni készülő barátai pénz helyett inkább egy bütykös csótánynak örülnének, őket kell keresni.

Az állatkertben éjszaka sem áll meg az élet, most például egy csapat újságíró lepte elFotó: Bielik István - Origo

Ne adj nyulat a dolmányos varjúnak

És akkor rögtön a legfontosabb kérdésre is választ adunk: mi történik az állatkertben, miután az utolsó fáradt apuka és perecért könyörgő kisgyerek is hazament? Nos, először is besötétedik. Másodszor, rikácsolás kezdődik az éjjeli állatok lakóhelyei felől. Harmadsorban pedig megjelennek a dolmányos varjak.

Ezek a szárnyasok okos lények – szolgáltatott nekik igazságot Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Pontosan tudják, hogy estére a szemetesek tele lesznek mindenféle finomsággal, de mivel a legjobb falatok mindig a kuka alján vannak, a reggeli takarítók általában azzal kezdik a munkát, hogy összesöprik a hatalmas szemétkupacokat. Persze a dolmányos varjú nemcsak a perecet, hanem a ragadozók által meghagyott húst is szereti. Ez már okozott néhány kellemetlen percet az érzékenyebb gyomrú látogatóknak, hiszen nem mindenki értékeli, amikor séta közben az úton keresztben fekszik egy megcsócsált nyúlláb.

Akar snowboardozó majmot látni? Ejtse ide a telefonját.Fotó: Bielik István - Origo

Amikor a majmok felhívják a pontos időt

Apropó, látogatók: azt valószínűleg nem kell említenünk, hogy néha több baj van velük, mint a varjakkal. A sörényes juhok és a páviánok sziklája például a kamerás okostelefonok gyűjtőhelye. Nem egy látogató mondhatott már búcsút készülékének, mert egy óvatlan pillanatban beejtette a kifutóba, ilyenkor pedig nincs sok esély a megmentésére. A páviánok vagy snowboardként használják, vagy szétharapják a SIM-kártyát, rosszabb esetben felhívják rajta a New York-i pontos időt. Mindháromra volt már példa.

Van-e aranyosabb egy álmos sivatagi rókánál?Fotó: Bielik István - Origo

Kiengedik az ügyeletes oroszlánt

Az emberek azt sem mindig értik meg, hogy az állatkertben is van záróra. Ez főleg a balzsamos nyári estéken probléma, ezért is vezették be a zárást jelző zenét, bár régebben radikálisabb módszerekhez is folyamodtak. Volt olyan időszak, amikor bemondták, hogy öt óra után szabadon engedik az állatkert ügyeletes oroszlánját, de a gondozók legnagyobb bánatára ez a szórakozás mára véget ért. Azért néha most is előfordul, hogy valaki bent ragad, egy romantikára váró párocska például egyszer az éjjeliőr segítségével jutott ki az elefántházból. Ahogy ilyenkor mondani szokás: az „ijedtségen kívül más bajuk nem esett”.

Ha végre-valahára kiürül a park, az élet akkor sem áll meg, legfeljebb egy kicsit átalakul. Bár a gondozók nem maradnak egész éjjel az állatokkal, sokan közülük késő estig folytatják a munkát, nem is akármilyet. Mielőtt ugyanis bárki azt hinné, hogy az állatkertben csak cuki, szőrös, esetleg vastagbőrű állatokat lehet megcsodálni, az nagyon téved.

Papp Zoltán űrlényekkel dolgozik. De tényleg.Fotó: Bielik István - Origo

Horror a zsiráfház pincéjében

Kevesen tudják például, hogy az egykori zsiráfház – helycserés támadással most a zebrák laknak benne – pincéje sötét titkokat rejt. Már ha a magyar lakosság azon hányadát alkotjuk, akik rettegnek mindentől, ami csúszik, mászik vagy éppen nyolccal több lába van a kelleténél. A termekben található az állatkert ízeltlábú-szaporítója.

A kisebb-nagyobb ízeltlábúaknak gondozójuk is van Papp Tamás személyében, aki bemutatkozását nemes egyszerűséggel azzal kezdte: űrlényekkel dolgozik. Ezt bizonyítandó a legfeljebb hangyákhoz és lepkékhez szokott újságírók legnagyobb rémületére elő is kapott egy műanyag dobozt, benne néhány ékes ősdarázzsal.

Ezer emberből talán egy szereti az ezerlábút, pedig kedves lényFotó: Bielik István - Origo

Nyolcadik utas, az ősdarázs

Ha valaki látta a Nyolcadik utas a halál című filmet, az talán nem fog rajta meglepődni, hogy ez az ízeltlábú hogyan szaporodik. Én személy szerint nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy Ridley Scott alaposan tanulmányozta volna őket forgatás előtt. Az ártalmatlannak tűnő darázs amerikai csótányokra vadászik: ha talál egyet, egyetlen szúrással megbénítja, beleteszi a petéjét, az abból kifejlődő lárva pedig belülről szép lassan megeszi a még élő (!) állatot. Ha végzett vele, a kitinpáncél még akkor is jó szolgálatot tesz, abban pihen a báb, amelyből később kikel a kifejlett darázs. Ha ez nem horrorfilmbe illő, akkor mi?

Nem is Magyarországon lennénk, ha az ízeltlábú-szaporító nem lenne világhírű. Még David Attenborough stábja is innen kért darazsakat a BBC egyik természetfilmjéhez, de élnek itt sötétben világító lámpás csótányok, szederevő dominikai óriás botsáskák és a simogatást is tűrő levéllábú sáskák. Nem túlzok, halált megvető bátorsággal kipróbáltuk.

Bizonyítékunk is van rá, hogy sáskát simogattunkFotó: Bielik István - Origo

Elkényeztetett és cuki. Mi az?

A túrán persze nem csak sáskát lehet simogatni. Ha ezzel próbálnánk rávenni valakit, hogy jöjjön velünk, nem biztos, hogy sikerülne. Egy igazi orrszarvú fülének vakargatására azonban már kevesen mondanának nemet.

Natihoz az út az elefántok kifutója mellett vezet, itt él az állatkert kétségkívül legnagyobb sztárja, a most kétéves kiselefánt. Ha Asha embergyerek lenne, valószínűleg azt mondanánk rá, hogy kissé el lett kényeztetve, így viszont csak áll mellette az ember, és azt hajtogatja, hogy „jaj de cuki”.

Asha még csak kétéves, de övé a legcukibb állat címeFotó: Bielik István - Origo

A cukiság csimborasszója ezt persze jól tudja magáról, nemrég azzal bűvölte el környezetét, hogy elkezdte használni az ormányát. A fura testrészt már be tudta tenni a szájába, de kivenni nem sikerült, úgyhogy kétségbeesetten visított, mire rájött, hogy attól a hosszú valamitől meg is lehet szabadulni. Hiába, nehéz a kiselefántok élete.

Szeretetre vágyik az orrszarvú

A nehéz jó jelző a kert szélesszájú orrszarvúira is, pedig a jószágok kifejezetten békések, Nati például, ahogy emberi hangot hall, máris a rácshoz dől egy kis simogatásért. Ugyanezen okból persze gondozói csak kellő elővigyázatossággal mennek be hozzá. Egy szeretetre vágyó orrszarvú és egy fal közé kerülni ugyanis nem ajánlott, főleg, ha az állat több tonnát nyom.

Nati a simogatásnál csak az almát szereti jobbanFotó: Bielik István - Origo

Nati nem csak azért különleges, mert imádja a fülvakarást, ő a világon az első mesterséges megtermékenyítéssel született orrszarvúja. Sőt, elárulunk egy titkot: úgy tűnik, hogy ez a technika nála is sikerrel járt, ápolói azt remélik, hogy Nati másfél év múlva büszke anyuka lesz.

Amikor összenyálaz egy zsiráf

Az orrszarvúkkal ellentétben a budapesti zsiráfoknak nincs szükségük arra, hogy hetente vért vegyenek tőlük, és Bécsben mérjék a hormonszintjüket. Jelentjük, a magyar zsiráfok teljesítik a kötelességüket, és már régen megkapnák a nagycsaládos adókedvezményt, ha igényt tartanának rá. Ők megelégednek azzal is, ha a látogató elég zoocsemegét ad nekik, amit azzal hálálnak meg, hogy csuklótól könyökig összenyálazzák az adományozót. Én péntek este egy életre megtanultam, hogy a zsiráfnak hihetetlen hosszú nyelve van, és nagyon nyálas.

Ma is tanultam valamit: a zsiráfoknak hosszú a nyelvükFotó: Bielik István - Origo

Ahol ennyi állat van, ott persze ételből is sok fogy, az éjszakai állatkert egyik legnyüzsgőbb pontja mi más lehetne, mint a takarmánykonyha. Egy-egy szegényebb település iskolai menzáján bizonyára összetennék a két kezüket a konyhásnénik, ha olyan alapanyagokból főzhetnének, mint az itteni szakácsok. Nem véletlenül, az állatok többsége ugyanis bármely első osztályost túlszárnyal, ha válogatásról van szó.

Angliából jön az eukaliptusz

Vegyük például az állatkert új sztárjait, a koalákat. Nem árulunk el titkot, a két eukaliptuszlevél-zabáló már a fővárosban van, de egyelőre szigorú karanténban. Etetni persze ettől még kell őket, de bármennyire is szeretnénk, eukaliptusz nem nő a magyar pusztában, úgyhogy a kis szőrös állatoknak repülővel hozzák a finom falatokat Dél-Angliából, hetente kétszer. Ez nem olcsó mulatság, csak az étel évi 3 millió forintba kerül, nem beszélve a szállításáról, de szerencsére az egyik csomagszállító cég felvállalta, hogy segít, így semmi akadálya, hogy jövő hét csütörtökön Tarlós István főpolgármester és L. Simon László államtitkár koala-ősbemutatót tartson.

Ki mondhatja el magáról, hogy összenyálazta egy zsiráf?Fotó: Bielik István - Origo

Szolgáltassunk azért igazságot a koaláknak, nem csak az ő takarmányuk drága, az elefántok és az emberszabású majmok is sokba kerülnek. Az utóbbiaknak legalább már vörösbort nem kell adni, néhány évtizeddel ezelőtt azonban még időnként kaptak egy-egy pohárral, hogy javítsák a vérképzésüket. Ha tehát valaki részeg majmokat akar látni, az jobban teszi, ha valamelyik kocsma felé, nem pedig az állatkertbe veszi az irányt.

Nem csak majmok eszik, és nem hasonlít a pogácsára, a neve mégis: majompogácsaFotó: Bielik István - Origo

Aki pénzt akar, tenyésszen egeret

Érzékeny gyomrúak most ne figyeljenek ide: az állatkert a legtöbbet egérre költi, tavaly 10-12 millió forintot fizetett a rágcsálókért, amelyek egytől egyig valamelyik ragadozó gyomrában végezték. Ha valaki jól akar keresni, annak adunk egy tippet: az egértenyésztés jó üzlet. Sok macera van vele, de nemcsak az állatkert, hanem a hazai tenyésztők is szívesen vásárolnak belőle. Igaz, azt valószínűleg ők sem sejtik, hogy egy-két egér, vagy nyúlláb a dolmányos varjak jóvoltából az állatkerti ösvényeken végzi éjszaka, amikor az állatkertben a madár sem jár. Vagy mégis.