Ezrek estek pofára a Feröer-szigeteken

2015.03.20. 17:26

Dühös, csalódott emberek tömkelege kémlelte az égboltot a Feröer-szigetek fővárosában, Tórshavnban. "Nem ezt ígérték" – ordította egy nő a megszeppent utazásszervezőnek, és követelte vissza a pénzt, amit az útra költött. Hogy az idegesség még nagyobb legyen, fél órával az égi tünemény után már szikrázóan sütött a nap a tórshavni kikötőben.

Percre pontosan reggel hat órakor kanyarodott be a 400-as busz a götai megállóba. A járműre egyedül szálltam fel, velem együtt három utas érkezett meg 70 perc múlva Tórshavnba. Az égbolt szürke volt, és szemetelt az eső. Ez a normális kora tavaszi feröeri időjárás. Mindez egy olyan napon, amikor 8000 ember reménykedett abban, hogy ma nem a normális arcát mutatja majd az égbolt. Hogy egyetlen felhő sem lesz rajta, hogy teljes pompájában lehet majd élvezni a napfogyatkozást. 

Feszült hangulat a kikötőben 

Fél nyolckor tapintani lehetett a feszültséget a buszállomáson, amely Tórshavn kikötője is egyben. A járdán több százan várakoztak, indultak a teljes napfogyatkozást néző túrák. Amire itt és most már nem lehetett jelentkezni, mert az összes helyet hónapokkal ezelőtt eladták. Kíváncsi voltam, mennyiért vesztegették ezeket a kirándulásokat. Az 1500 dán koronás áron meg sem lepődtem, és ebben a 60 ezer forintnak megfelelő összegben még egy teát is kapott a szerencsés utazó.

A napfogyatkozás ideje alatt nem volt ilyen tiszta az égForrás: Lantos Gábor

Persze az időjárást szemlélve sok mindenről lehetett beszélni, csak szerencséről nem. Nyolc órakor leszakadt az ég, és feltámadt a szél. Ez utóbbinak sokan örültek, mert úgy okoskodtak, hogy a szél előbb-utóbb elfújja a felhőket. „Gyere, bébi, gyere” – csalogatták a napot a reménykedő látogatók. Minél többször mondták, annál több lett a felhő, és annál nagyobb lett a reménytelenség. 

Egy okoskodó és több száz reménykedő a domboldalon 

Kilenc órakor már több százan álldogáltak a város feletti dombon. Magam is felkapaszkodtam közéjük. A fényképezőgépek csőre töltve, néhányan hasra estek a sárban. Valaki felmászott az egyik fűtetős házra, onnan kémlelte az eget. Mint minden tömegben, itt is állt egy ügyeletes "én mindent jobban tudok, és meg is mondom” típusú okoskodó, aki angolul magyarázta, hogy semmi ok az aggodalomra, a szél hamarosan tiszta égboltot varázsol fölénk, úgyhogy mindenki helyezkedjen el, és várjon. Sokan a vállát veregették, mások a kezét szorongatták. 

Kilenc órakor már több százan álldogáltak a város feletti domboldalonForrás: Lantos Gábor

Egy férfi viszont csak nevetett az egészen. Vele elegyedtem szóba. Itt lakik Tórshavnban, és biztos volt benne, hogy semmit sem fogunk látni az egész jelenségből. "Nézzen fel északra, a hegyek irányába! Látja azt a masszív, szürke felhőt? Na, azt fogja idehozni a szél.” Nem akartam, hogy igaza legyen, de mégis ő látta jól a helyzetet. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy lett mindenki egyre csalódottabb és dühösebb. Negyed tízkor azonban hirtelen minden megváltozott. 15-20 másodpercre előbukkant a nap, és ekkor jól láthatóvá vált, hogy mászik elé a hold.

Valaki felmászott az egyik fűtetős házra, onnan kémlelte az egetForrás: Lantos Gábor

Katarzis 15-20 másodpercre 

Ez a 15-20 másodperc jutott nekünk Tórshavnban. Sokaknak ez is elég volt, taps csattant, éljeneztek. Talán abban bíztak, hogy innentől kezdve minden szép és jó lesz. Hogy varázsütésre eloszlanak a felhők. De nem. Az égbolt hamarosan újra szürkére váltott, a szél elállt, az eső viszont rákezdett. És ez így is maradt a következő fél órában. Háromnegyed tíz előtt pár perccel sötétedett be, ez volt a teljes napfogyatkozás pillanata, de a fekete fellegek nem engedtek látni semmit. A fővárosra két és fél percig teljes sötétség borult, majd hamar világosodni kezdett. Ennyi volt. 

15-20 másodpercnyi katarzis jutott nekünkForrás: Lantos Gábor

Az emberek még a domboldalon álldogáltak, magam viszont a város központja felé vettem az irányt. Minden bolton ugyanaz a felirat virított: ma később nyitunk, mert teljes napfogyatkozás van. A kikötőben egyetlen kávézó tartott nyitva, ahol Bonnie Tyler híres dala szólt a hangszóróból. Hallgattam A szív teljes napfogyatkozásá-t, és közben a fényképeket nézegettem. Egyetlen olyan fotóm van, amelyen látszik valami. A többi – Hamlettel szólva –, néma csend.

Pár másodpercig élvezhettük, hogy a hold legyőzte a napotForrás: Lantos Gábor

Mr. Murphy intézkedik 

Mindegy, ennek már lőttek. Idegeskedni nem érdemes, a természetet úgysem tudja legyőzni az ember, és ez így van jól. Egyre többen szállingóztak be a kávézóba, és beszélték meg élményeiket. Sokan kedvüket vesztették, mások arról tanakodtak, hogy nem ide kellett volna jönniük, hanem a Spitzbergákra. Megint mások szelfikkel szórakoztatták magukat. Aztán egyszer csak kisütött a nap.

A legtöbb bolt bezárt a napfogyatkozás idejéreForrás: Lantos Gábor

Egyre erősebb lett a fény, egyre kevesebb a felhő. Nem sokkal később pedig ragyogó napsütés vonta be a mesésen szép kisvárost. Többen kirohantak, hátha látnak még valamit, de ez már nem az, ami miatt idejöttek. Mr. Murphy most is megtette a magáét. Ha mindez egy órával korábban történik, mindenki arról beszélt volna, mennyire gyönyörű volt a teljes napfogyatkozás a Feröer-szigeteken. Így meg… 

Feröer napfogyatkozás nélkül is elképesztő

Felhívtam a barátaimat Göta városában. Sok felhő volt ott is, de azért lehetett élvezni a dolgot, mesélték. Közben Tórshavn felébredt bénultságából, és szépen minden visszazökkent az eredeti kerékvágásába. Idegenvezetők sorjáztak az utcákon, és figyelmeztettek mindenkit, hogy a Norröna este elindul Dániába. Visszaviszi azt a háromezer embert, aki egy hete ezzel a hajóval vágott neki a túrának. A többiek majd repülővel mennek, ma, holnap vagy holnapután.

A Norröna komphajó köti össze Izlandot EurópávalForrás: Lantos Gábor

A Feröer-szigeteken élők itt maradnak, élményeiket elraktározzák, hogy az életük ugyanúgy folytatódjon, ahogyan eddig. Az Atlanti-óceánnal, halászattal, futballal, esővel, széllel, sirályokkal, szigetek között járó kompokkal, hajókkal. Mert teljes napfogyatkozás ide vagy oda, Feröer a legcsodálatosabb helyek egyike a világon.