A Balaton északi partját biciklivel érdemes felfedezni

északi part biciklivel
Az északi part legszebb bringás része Badacsonytördemic után következik
Vágólapra másolva!
Lapos a bicikli kereke, nem találja a bukósisakot, rossz idő lesz hétvégén? Hagyja a puhány kifogásokat, pattanjon nyeregbe, és rá fog jönni, hogy megéri. Vannak helyek a Balatonon, ahová két keréken a legjobb megérkezni.
Vágólapra másolva!

A Balaton évek óta különösebb gond nélkül körbetekerhető, habár az út minősége és a szolgáltatások színvonala nagyon változatos. Mindenesetre az északi part, ha kényelmes tempóban tekerünk, kitölt egy hétvégét, és egy átlagos szombaton félóránként indul olyan vonat Budapestről, amely a biciklinkkel együtt elvisz minket Almádiig.

A csopaki savak csopaki palacsintáig vezetnek

Már csak azért is érdemes a túrát Almádiban kezdeni, mert az állomáshoz közeli pékség már nyitva van, amikor a korai vonat beér, és a kínálat ilyenkor még nagyon gazdag. Reggelizhetünk az Öregparkban vagy a mólón, aztán a kakaós csigától a kormányhoz ragadva, csokis mosollyal gurulhatunk Csopakra. Ha átvágunk a 71-esen, és fent, a római úton kaptatunk a faluig, megcsodálhatjuk a vörös homokkő talajt. Vagy maradhatunk a parton, akkor legalább nem rázza ki a lelkünket az előző este pattanásig pumpált biciklikerék, mivel ez a tó egyik legjobb minőségű útszakasza. A zötyögés majd ebéd után jön.

Ami már Csopakon fog érni. Ugyanis mire átérünk Almádiból, van vagy tizenegy óra, tehát

simán be lehet kopogni valamelyik borászhoz egy kóstolóra.

Jásdi, Homonna vagy a Szent Donát Pince még csak ébredeznek ilyenkor, de az első vendégnek mindig kitüntetett figyelem jár.

Megéri feltolni a bringát a Jásdi borászat teraszáig Forrás: Bánlaki D. Stella

A 2014-es évjáratot itt sokan elsiratták, alig volt termés, a friss borok durva savai arccal együtt tépték le a fogzománcot. Nyárra a legtöbb tavalyi bor finomodott, érdemes kipróbálni. A jó savak után Csopakon megéhezni egyet jelent egy tepsis túrós palacsintával a Malom Csárdában. Vagy a tó egyik legjobb bicajos helyén, félúton Füred felé, közvetlenül a bicikliút mentén. A Guruljon az élet nevű pihenőhellyel egy a baj, annyira kellemes, hogy ahelyett, hogy elindulna az ember, inkább kér még egyet a pestós-bazsalikomos pizzából. Végül is, legalább lesz energiánk feltekerni a tihanyi apátsághoz.

Teázhatunk az erdő mélyén

Lányoknak nem kell, fiúknak kötelező. Mármint egy szusszal feltekerni. Együtt csak a fénykép kötelező a kilátással a háttérben, lehetőleg lógjon bele egy japán és egy keletnémet turista. Utána egy baileyses fagyikehely a klasszikus Rege Cukrászdában, meg végigmatatni a kézművesnek álcázott egyenkerámiákat a paprikafüzérek alatt.

Tihany közepe 160 méteren van a 104 méter körüli Balaton-szinthez képest. Szóval, amikor elengedtem a féket lefelé,

az agyam szirénázva villogott, hogy most meghalok.

De legalább úgy, mint a filmekben. Még a díszlet is stimmelt: lankák, levendulamezők és jegenyesorok. Mások a kormányt is elengedik, és széttárt karokkal gurulnak bele a végtelenségbe, de én ragaszkodom a fogaimhoz. Kellenek a fotókra a sajkodi strandon. Ha az évnek elég korai szakaszában megyünk, a sajkodi part füve még zöld, dús, sűrű és puha, és csak a miénk.

Romantikus uzsonna a szabadban Forrás: Bánlaki D. Stella

Előttünk az öböl, mögöttünk a bujazöld Csúcs-hegy, és miközben mi elbújunk, a sziget másik oldalán őrült turisták tömege zarándokol Tihanyba. Köztük az a japán, akit majd le kell vágni a közös fényképről. Szezonban persze Sajkodon is sokan vannak, és fizetni kell, de a strandot leginkább csak a törzsközönség és a beavatottak ismerik és látogatják. Ide szerencsére eljutni sem egyszerű, a kihalt és lepukkant ABC-nél sokan visszafordulnak. A 71-esen egy szokásos, jellegtelen tábla mutatja a településnevet, de a nemzeti parkban azért elég nehéz lenne eltévedni.

Érdemes felkeresni a Teázó az erdő mélyén nevű helyet, amely még mindig a félszigeten van. Hétvégenként több mint százhúszféle teával vár a ház asszonya, és a fia süt hozzá isteni süteményeket. Ez is olyan hely, ahová csak biciklivel vagy gyalog érdemes elzarándokolni. Hétköznap zárva vannak, illetve csak szállásként működnek. Szívesen időztem volna itt hosszabb ideig is. Mindennap ettem volna az isteni mascarponés gesztenyetortából, és elnéztem volna, ahogy a helyi horgásztanya törzsvendégei porcelánból szürcsölik mellettem a mentás rooibos teát.

Szerencsére nehéz itt eltévedni Forrás: Bánlaki D. Stella

A teázó hétvégén este hétkor zár, ilyenkor még kellemes hűvösben áttekerhetünk Füredre. Mire odaérünk, a bringóhintókat is vissza kell vinni a közeli kölcsönzőbe, úgyhogy van hely a bicikliúton. Vagy a naplementénél megnézhetjük az Almás-forrást és az apáti templom romjait Aszófőnél. 13. századi, a török pusztította el a falu lakosságával együtt.

A Káli-medence kitérő, érdemes külön túrát tervezni ide. Legjobb, ha Sümegtől indulunk, és a Viszló-patak mentén haladunk. Nyugatról kell kerülni a Csobáncot, úgy menni Köveskálig, hogy minden kaptatón elátkozhassuk az egészet, majd megbékélhessünk az egész univerzummal, amikor célba érünk.

Könnyedén belecsúszhatunk az estébe Forrás: Bánlaki D. Stella

Köveskálra bárhogy jó megérkezni, de a Kerékbárba csak kerékpárral érdemes. Paprikás, pecsenyezsíros kenyér mellett lustán kártyáztunk a tisztaszobában. Azt kívántam, bár lenne mit megszerelni a bringámon, meg persze, hogy bár meg tudnám szerelni, ha meg kéne. A bedőlt ólak helyén szívesen nekiálltam volna a kikészített szerszámokkal, hogy közben rám esteledjen. És persze rozéfröccsöt ittam volna közben a helyi borból.

A végén jön a legszebb rész

Badacsony előtt a kisajátított partszakaszok nem akartak véget érni, alig lehetett látni a tavat. Egy órát is gyalogolhat az ember, mire talál egy éjszakai fürdőzésre alkalmas helyet. De legalább jó esélyünk van borfesztiválba botlani. Vagy ha abba nem, Laposáék Kishableányába, a nemrég nyitott új hullámos bárba.

Jó lehet Badacsonytördemicnél élni Forrás: Bánlaki D. Stella

Az északi part legszebb bringás része Badacsonytördemic után van,

a szigligeti körúton. Errefelé már jóval kisebb a forgalom, és a nap a Tapolcai-medence tanúhegyeire süt a délután második felében. Egy lejtő, majd a Szent Antal-hegy után elénk tárul az egész Badacsony. A királyné szoknyája, a meredek oldalú kúp a tó felé. Ott az Öreghegy is, állítólag a falu legelső szőlőültetvényei voltak ott a római korban. Akkor már állt itt vár is.

Itt, az avasi templomnál balra, a szigligeti vár még beleférhet a napba. A 16. században a somogyi partot uraló pogány fosztogatók ellen emelték. Ez a vár sohasem volt a töröké, villámcsapás végzett vele. Felrobbant a toronyban a puskapor, és leégett az egész. De a történetét már útban hazafelé, vagy otthon, a kanapén elterülve érdemes elolvasni.

A Káli-medencéről írt korábbi beszámolónkat itt olvashatja.