Elmentünk Bükfürdőre, és megmártóztunk a kultúrában

2015.07.02. 18:27

A Vas megyében található Bük és a településhez szorosan kapcsolódó Bükfürdő ma már nemcsak a magyar, hanem az osztrák, német és orosz turizmus egyik fellegvára is. Számtalanszor megfordultam már a kisvárosban, de soha nem vettem magamnak a fáradságot, hogy megnézzem, hol vagyok voltaképpen. Most viszont úgy indultam el az idén 750 éves Bükre és Bükfürdőre, hogy más látnivalókat is felfedezek.

Akik Tompaládony érintésével érkeznek a városba a 84-es úton, Bük előtt egy furcsa nevű település nevét olvashatják – már ha kellően lassan haladnak. Gyorshajtás esetén ugyanis az értő olvasás esélytelen vállalkozás. A falu neve nem is olyan régen egy televíziós vetélkedőben is szerepelt kérdésként, s úgy szólt a feladvány, hogy létező, avagy kitalált név-e ez?

Ez nem vicc, hanem Chernelházadamonya

A dologban az is mulatságos, hogy a 18 betűből álló Chernelházadamonya faluszomszédja a mindössze kétbetűs Bő falucska, amely negyedmagával osztozik Magyarország legrövidebb nevű településeinek büszke címén (Bő mellett Sé, Őr és Ág tartozik ebbe a csoportba, míg a leghosszabb a Zagyva menti Jászfelsőszentgyörgy). További érdekesség, hogy a jelenlegi falu 1925-ben két község, Csernel és Damonya összeolvadásából jött létre, és bár Chernelházadamonya vezetői sokáig hadakoztak a magyar helyesírással ellentétes ch kezdőbetűk miatt, végül – tekintettel a Chernel család emlékére – nem írták át a kezdőbetűt ch-ról cs-re. A család talán legismertebb tagja Chernel István ornitológus volt, a família címerét pedig a település közepén, a buszforduló mellett találjuk meg. Maga a falucska több szót nem érdemel, de már gyerekkoromban, a földrajzi atlaszban kinéztem magamnak a fura nevű magyar települést, itt volt az ideje a személyes látogatásnak is.

A Chernel család címere ChernelházadamonyánForrás: Lantos Gábor

Olajat kerestek, gyógyvizet találtak

Bükön az első utam a helyi turistairodába vezetett, ahol egy nagyon kedves hölgy azonnal térképet és prospektusokat nyomott a kezembe. Némileg felkészülten érkeztem, hiszen az út előtt elolvastam mindazt, amit erről a fürdővárosról tudni kell. Büköt a könnyebb tájékozódás kedvéért Alsó, Közép és Felső Bükre osztották, míg a fürdőváros a nagy szállodákkal ettől teljesen elkülönül. Magát a fürdőt a buszvégállomás mellett találjuk, akik vonattal érkeznek, azoknak rengeteget kell gyalogolniuk. 

Impozáns méretek
A büki gyógyfürdő 14 hektáron fekszik, több mint 5200 négyzetméteres vízfelülettel. A 32 medence közül ki-ki kedvére válogathat, hiszen a gyógyvizes medencék 32-38 fokosak, míg az úszómedencék 26-28 fokos vízzel várják a látogatókat. Természetesen a legkisebbekre is gondoltak, amikor kialakították a speciális gyermekmedencéket. A szaunavilág elnevezésű komplexumban összesen 150 vendég élvezheti a különféle szaunák (finn, aroma) nyújtotta lehetőségeket. Figyeltek arra is, hogy a pihenőterek tágasak legyenek, de a szaunázás utáni relaxációt akár a speciálisan kialakított szaunakertben is élvezhetjük.

1957-ben a térségben olajat kerestek, és gyógyvizet találtak. Öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a fürdő megépüljön, de a gyógyvíz büszke címet csak 1965-ben kapta meg a büki víz. Mára az ország egyik legnagyobb élmény- és gyógyfürdőjévé vált, amely roppant vonzó a magyarok és külföldiek körében. A kora délelőtti órák és a hétköznap ellenére most is sokan igyekeztek a fürdőbe, de odabent zsúfoltságról még nem lehetett beszélni.

Hívogat az ezerszer áldott és tömegeket vonzó gyógyvízForrás: Lantos Gábor

Magánkastély csodakerttel és hatalmas kőfallal

Bükön van néhány olyan látnivaló, amely megérdemli, vagy megérdemelné a közfigyelmet. Felsőbük felé haladva az út bal oldalán hatalmas kőfalat találunk, amely mögött ott magasodik a Felsőbüki Nagy (Szapáry) kastély. Felsőbüki Nagy Pálról sokan hallhattunk már – ő a 19. század első harmadának híres szónoka és politikusa volt. 

A kastélyba a bejutás lehetetlen, mert az épület évek óta magántulajdonban van, és a tulajdonos nem szeretné, ha bárki belépne oda. A magántulajdonba kerülésnek annyi haszna mindenképpen volt, hogy a kastély ma gyönyörűen néz ki. Hátránya, hogy mindössze egy helyről, a főbejárat mellől benézve láthatunk belőle egy kis részletet. Az biztos, hogy a tulajdonosa odafigyel rá, a kert csodálatosan rendezett, ám csengetésemre senki sem nyitott ajtót. 

Ennyit láthat a turista a csodálatos büki kastélybólForrás: Lantos Gábor

Korábban a turistairodán a hölgy elmondta, hogy az sem volt egyszerű menet, amikor a tájékoztató táblát elhelyezték a kastély előtt. A tulajdonos először valamiért ezt sem szerette volna, de aztán sikerült őt meggyőzni. Amúgy Bük legjelentősebb műemlékéről van szó, amelyet 1696-ban épített Felsőbüki Nagy István.  Amikor a kastély a 19. század elején a Jankovich grófok, majd a Markovics család kezére került, egy házasság révén lépett be a képbe a Szapáry-vonal. Markovics Máriát Szapáry Gyula miniszterelnök fia, Szapáry György vette feleségül.

A Kóczán-ház igazi mesebirodalom

Kicsit szerencsésebb a Torkos soron található Kóczán-ház helyzete, mert azt simán le lehetett fényképezni, igaz, bejutni ide sem sikerült. A térség utolsó zsúpfedelű, csapott oromzatú, vályogfalú parasztházáról van szó, amely az önkormányzat tulajdonát képezi. Odabent igazi kézműves műhely található, ahol különféle családi programokat bonyolítanak le. A néhai Kóczán Ferenc egykori lakóházának megmentése jó példa arra, hogyan lehet és kell megőrizni épített emlékeinket. Kár, hogy a kisvárosban nem találunk több ehhez hasonlatos házat. 

A Kóczán-ház közelében húzódik a Répcementi tanös