Két fapados között egy mesés vallon városkában

2015.07.27. 06:09

Mit tehet az utazó, ha a Brüsszelhez közeli Charleroi repülőterén tíz órát kell várakoznia az átszállásig? Semmiképpen sem azt, hogy ezt a 600 percet a légikikötő kényelmesnek éppen nem mondható székein üli végig. Hanem buszra és vonatra száll, hogy ellátogasson Vallonföld legbájosabb kisvárosába, Dinant-ba.

Mielőtt elmerülnék a részletekben, gyorsan elmondom, hogy Dinant meglátogatása nem csak az előbb leírt módon lehetséges. A Budapestről induló, Charleroi repülőterére érkező fapados járatok menetrendjei lehetővé teszik, hogy akár egynapos kirándulást szervezzünk a mesés kisvárosba, ahol nemcsak kulturális, de kulináris élvezetekben is tobzódhatunk, legalábbis ami a sört és a csokoládét illeti. Érdemes kihasználni a belga vasút nagylelkűségét, amely péntektől vasárnapig 50 százalékos kedvezményt biztosít. Így a Charleroi-Dinant menetjegy oda-vissza mindössze 10,4 euróba, azaz 3500 forintba kerül. 

Dinant látképe a Charles de Gaulle hídról nézveForrás: Lantos Gábor

A vonatjegyet érdemes az interneten előre megvásárolni és kinyomtatni, mert így a reptér és a pályaudvar között közlekedő buszt ingyen vehetjük igénybe. Azt viszont jó tudni, hogy a busz hétvégenként óránként egyszer jár, hétköznap pedig félóránként. (A menetrendet itt találjuk.) 

A hangulatos dinant-i utcák sétára csábítanakForrás: Lantos Gábor

Itt született a szaxofon feltalálója 

A repülőgépről leszállva azonnal a vasútállomásra tartó buszhoz siettem, és fél óra múlva már vonattal száguldottam Dinant felé. A szintén bájos Namurban kellett átszállnom, majd nem sokkal később megérkeztem a vallonok talán legszebb településére. Az állomás a belváros kellős közepén van, innen pár perc séta a Meuse (Maas) folyó hídja, amelynek járdáira szaxofonokat szereltek. Nem véletlenül. Ugyanis ebben a városkában született Adolphe Sax, a szaxofon feltalálója, akinek múzeuma Dinant egyik fő nevezetessége. 

A Charles de Gaulle hídon egymás után sorakoznak a szaxofonokForrás: Lantos Gábor

A Meuse hídjára olyan hangszereket állítottak ki, amelyeket a különböző európai országok ajándékoztak a városnak. A fellobogózott hídon a finn zászló mellett a finnek ajándékhangszere állott, a svédek – nem meglepő – kék-sárgára színezték a szaxofonjukat. Adolphe Sax 1846-ban találta fel a róla elnevezett hangszert, amely akkor világszenzációnak bizonyult, nem mellesleg pedig élete végéig kitűnő megélhetést biztosított a feltalálónak. Dinant-ban a sör és a csokoládé mellett minden e hangszer körül forog, pedig azért akad itt más nevezetesség is, amelyet kár lenne kihagyni. 

Átok ült Dinant katedrálisán 

Ilyen például a dinant-i Notre Dame, hivatalos nevén Miasszonyunknak szentelt katedrális. A Meuse túlpartjáról is jól látszik, szinte beszorult a fölötte magasodó citadella alá. A katedrális sajnos nincs a legjobb állapotban, főleg ami a külsejét illeti. Odabenn az ablakon beáramló fények misztikus zöldbe borítják a szent teret. Már 320-ban kápolnát emeltek ide, aztán az évszázadok során a templom területe fokozatosan bővült. 

Misztikus fények a dinant-i katedrális belsejébenForrás: Lantos Gábor

1228-ban a mögötte magasodó hegy leomlott, és az épület szinte teljes egészében elpusztult. Később is mintha átok ült volna ezen a helyen. Az újjáépítés után 1466-ban a templom majdnem porig égett egy hatalmas tűzvész következtében. A következő tűzeset már az első világháborúban történt, ez ismét megsemmisítette a katedrális egy részét. A folyó bal partján álló Notre Dame csodálatosan illeszkedik a városképbe, a túlpartról remek témát kínál a fotósoknak. 

A katedrális a folyó túloldaláról nézveForrás: Lantos Gábor

Charles de Gaulle csodás megmenekülése

Miután megnéztem a templomot, siklóra szálltam, hogy a Dinant fölé magasodó citadellára menjek. Megmászhattam volna a 408 lépcsőfokot is, de jobbnak láttam, ha 8 euróért igénybe veszem a kis kabin szolgáltatásait. A városra néző kilátás miatt megérte felmenni. A fák között egy II. világháborús repülőgépet állítottak ki, a vár udvarán pedig néhány akkurátusan elhelyezett ágyúgolyót láthatunk. Amúgy az eredetileg 1051-ben emelt citadellát 1530-ban építették újjá, de mai formáját csak 1820-ban nyerte el. Belsejében hosszú folyosókat és korabeli ruhába öltöztetett csúnya bábukat, azaz panoptikumot találunk. 

Második világháborús repülőgép a dinant-i citadellánForrás: Lantos Gábor

A mellvéd külső részére csak idegenvezetővel lehetett kijutni. A csoportos túrák óránként indultak, és hiába volt a csapat nemzetközi, az idegenvezető öregúr csakis franciául volt hajlandó beszélni. A két világháború emlékei persze lépten-nyomon visszaköszönnek. Akik látták a Halál 50 órája című amerikai háborús filmklasszikust, tudják, hogy a történet innen 100 kilométerre keletre, az Ardennek erdőségében játszódott. Az I. világháborúban pont a citadella területén zajlottak a legvéresebb harcok a német és a francia seregek között. Ezekben a csatározásokban szenvedett sebesülést egy Charles de Gaulle nevű fiatalember, aki később Franciaország elnöke lett. Nem véletlen, hogy a város hídját is róla nevezték el, mint ahogy az sem véletlen, hogy a folyó jobb partján álló szobor őt ábrázolja.

A fiatal Charles de Gaulle itt sebesült meg az első világháborúbanForrás: Lantos Gábor

Az pedig, hogy De Gaulle tábornok túlélte az itteni harcokat, tényleg csodaszerű történet. 1914 augusztusában, miközben emberei sorra hullottak el mellette, ő a lábába kapott golyóval együtt valahogy el tudott kúszni a folyóparti házak egyikébe. Későbbi visszaemlékezései során többször leírta, hogy maga sem érti, miként maradhatott életben.

Sör, kagyló és csokoládé a köbön

A történelemóra végén már régen túl voltunk a déli harangszón, itt volt az ideje, hogy átadjam magam a kulináris élvezeteknek. Korábban Brugge városában már tapasztaltam, milyen isteni tud lenni egy korsó meggyes sör (bár az igazi sörivók ilyet állítólag nem vesznek a szájukba), azt azonban kevesebben tudják, hogy Belgium világhírű söre, a Leffe is ebből a városból származik. Az azonos nevű kolostorban a 13. században kezdték meg a sör főzését, és erre minden itt lakó vallon ember roppant büszke. A főzet eredetileg a szerzetesek védőitala volt, de a helyi kanonok 1240-ben úgy döntött, sörgyárat alapít. 

Észvesztően finom csokoládék. Melyiket válasszam?Forrás: Lantos Gábor

A folyóparton egymás hegyén-hátán álltak az éttermek, amelyekben a pizzától kezdve a kagylós tésztán át az ország összes kulináris különlegessége szerepelt az étlapokon. A legbiztosabbra mentem, mert tudtam, hogy a spagettivel összefőzött feketekagyló a világ egyik legfinomabb csemegéje. Most sem kellett csalódnom. A meggyes sör maga volt a mennyország, utána pedig a helyi csokoládéboltok egyikében beszereztem néhány valószínűtlenül finom édességet. 

Dinant látképe a citadellárólForrás: Lantos Gábor

Ám időm sajnos lejárt, el kellett hagynom a csodás kisvárost, ha időben vissza akartam érni Charleroi repülőterére. Viszont megígértem magamnak, hogy egyszer még visszajövök. Vallonföld csodáit alaposabban fel kell fedeznem, hiszen természeti és történelmi örökségei szinte kimeríthetetlenek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK