Felismeri kedvenc üdülőhelyét az Adrián?

2015.07.25. 22:00

Évről évre magyarok százezrei utaznak az Adriára, és sokan vannak, akik már visszatérő vendégnek számítanak ott. Az alábbi videók nekik is érdekesek lehetnek, hiszen madártávlatból mutatják be a horvát tengerpart lenyűgöző tájait.

Rovinj és Pula 

Rovinj egy kiálló szirtfokra épült festői szépségű városka az Isztriai-félsziget nyugati részén, Porečtől 15 km-re délkeletre. Számos szállodájával és látványosságával egyike Horvátország legjelentősebb turisztikai központjainak.  A város szíve, a Szent Eufémia-templom a 30 méter magas Montén magaslik. Román-gótikus, reneszánsz, barokk és neoklasszicista épületeinek ablakai, teraszai, tetőteraszai, kapuzatai és lépcsősorai megőrizték az ódon hangulatot. Az északi és déli oldalon fennmaradtak a kora középkori és reneszánsz városfalak. Az egykori hét városkapuból három maradt.

Pula vagy magyar nevén Póla Isztria fővárosa, egyben legnagyobb városa. Viszonylag sok nevezetességgel és programmal várja a látogatókat, és éjszakai élete is igen pezsgő. A római korban, Augustus császár idején építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. 

A város 1813-ban Ausztriához került, 1859-től Ausztria fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja lett. Az első világháború alatt a kikötő lett az osztrák–magyar csatahajók és az egész hadiflotta fő bázisa.

Mennyibe kerül a nyaralás?
Horvátországban az apartmanárak az adott településen általában igazodnak egymáshoz. Ha nem irodán keresztül foglalunk, tehát a rizikósabb, de olcsóbb utat választjuk, akkor például Zadar és Biograd környékén, illetve a szemközti Pasman és Ugljan szigeten tulajdonostól napi 30-45 euróért (9300-13 900 forint) lehet tengerparti, légkondicionált, 2-3 ágyas szobához jutni.

A bolti árak nagyjából megfelelnek a hazaiaknak, de a szigeteken és a frekventáltabb tengerparti városokban (Zadar, Split, Dubovnik) minden drágább. A kenyér kilója 9-10 kuna (370-420 forint), a tej literje 5-6 kuna (210-250 forint). Egy kapucsínó a konobákban 10-15 kuna (410-620 forint), egy kenés fagylalt 5-7  kuna (210-290 forint), egy pohár csapolt sör 12-14 kuna (490-570 forint), 2 dl asztali bor kb. ugyanennyi. Egy jó tenger gyümölcsei pizzát 40-45 kunáért (1700-1900 forint) lehet enni. A zöldséget és a gyümölcsöt a termelőktől lehet a legolcsóbban beszerezni, érdemes tőlük vásárolni, ha vidéken, kisebb településeken járunk. A nagyobb városok piacain a paradicsom kilója 12-16 kuna (490-650 forint), a paprikáé 20 kuna (820 forint), krumplié 5-10 kuna (210-420 forint), a vöröshagymáé 10-13 kuna (420-530 forint).

A benzin literenként 10–10,5 (420-440 forint), a dízel 9,4–9,8 kunába (395-410 forint) kerül.
Sztrádadíjak:
Magyar határ-Zágráb: 42 kuna (1750 forint)
Zágráb-Zadar: 121 kuna (5000 forint)
Zágráb- ©ibenik: 154 kuna (6300 forint)
Zágráb-Split: 181 kuna (7400 forint)
Zágráb- Omią: 193 kuna (7900 forint)

A kompdíjak a távolság függvényében változnak, mindig külön kell fizetni a járműért és a személyjegyért. A Biograd-Tkon átkelésnél például a személyautóért 80 kunát (3300 forint) kérnek, míg felnőtteknek 14 (570 forint), gyerekeknek 12 kuna (490 forint) a jegy.

Kvarner-öböl

A Kvarner-öböl az Isztriai-félsziget és a szárazföld között helyezkedik el, számos kisebb-nagyobb szigettel. A Kvarner legnagyobb szigetei Cres, Krk, Pag, Rab és Loąinj. A Krk-szigetre ível az 1980-ban a világ legnagyobb támaszközű ívhídjának számító Krki híd, ma már csak Európában őrzi elsőségét, és a második a világon. A szigetek mindegyike egyedi karakterrel rendelkezik.

Érdemes meglátogatni a parton fekvő Jablanact is, mert a falu több érdekes építészeti emlékkel, várrommal és templommal büszkélkedhet. A kikötőtől mintegy nyolcszáz méterre délre található a szárazföld belsejébe fjordszerűen benyúló festői Zavratnica-öböl, ahol egy sekély és tiszta vizű strand található. A víz alatt egy második világháborús hadihajó roncsa található, emiatt a búvárok egyik kedvenc merülőhelye. Az öbölbe a Rab-szigetről is indulnak kirándulóhajók. 

Dugi Otok és a Kornati-szigetcsoport 

A Dugi Otok horvátul hosszú szigetet jelent, a Zadari-szigetcsoport legnagyobb szigete. Az észak-dalmát szigetvilág szélén helyezkedik el, hosszan elnyúlva, a szárazföld partvonalát követve. Hossza több mint 52 km, és a szélessége csak néhol éri el a 4 kilométert. Legmagasabb csúcsa a 337 méter magas Vela Straľa.

A Kornati-szigetcsoport a horvát Adriai-tenger és a Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportját alkotja, közel 150 fehér, kopár, sziklás sziget tartozik hozzá. Elbűvölő szépsége, vizének áttetsző tisztasága, megőrzött gazdag tengeri világa miatt már 1980-ban nemzeti parkká nyilvánították a nagyobbik részét. 

©ibenik és Split

A ©ibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekvő ©ibenik erődjének alapítása a múlt ködébe vész, de a 9. században már bizonyosan állott. A város többször volt magyar kézen is, magyarul Szebenikó a neve. A Szent Miklós-erőd a 16. században épült a tenger felől várható török támadás ellen, később a velenceiek tovább erősítették. Ennek köszönhetően az Adria-part egyik legerősebb erődje lett. ©ibenik a világörökség része. 

Split Horvátország második legnagyobb városa, közel 200 ezer ember él itt. Diocletianus császár 293-ban palotát épített a barátságos tengeröbölhöz. Lemondása után ide vonult vissza, és itt, ebben a 38 700 négyzetméteres luxuspalotában töltötte élete utolsó éveit. Az egykori Diocletianus-palota falai között található a tulajdonképpeni óváros. Splitet is többször foglalták el magyar királyok. 

Omią és Korčula

Omią Splittől 25 km-re délkeletre a Cetina folyó adriai torkolatánál fekszik. A középkorban többek között kalózok lakta város egyik nevezetessége, a Szent Péter-templom a 10. században épült. A tengerparton egy 331 méter magas sziklán állnak Omią középkori várának maradványai. A Mirabella-erőd a város védelmi rendszerének része volt. A városból festői kirándulásra van lehetőség a Cetina folyó szűk kanyonszerű völgyébe, amely a vadvízi evezők paradicsoma.

Korčula szigete a Dalmát-szigetcsoporthoz tartozik, a Peljeąac-félszigettől a 900 és 3000 méter közötti szélességű Peljeąac-csatorna választja el. Ez a hatodik legnagyobb sziget az Adrián. Korčula városa a sziget keleti partján fekszik, ott, ahol a sziget a legközelebb van a szárazföldhöz. Fallal körülvett óvárosát sokan a legszebbnek tartják az egész Adrián. Állítólag itt született a nagy utazó, Marco Polo is, bár erre nincsenek bizonyítékok. Tény, hogy a város a 12. században egy ideig a Genovai Köztársasághoz tartozott.

Peljeąac-félsziget és Dubrovnik

A 8000 fős Peljeąac-félszigetet a legfinomabb horvát vörösbor szülőföldjeként tartják számon. Ez Horvátország második legnagyobb félszigete. Délkeleti részén található Ston település, amelyet egy keskeny földhíd köt össze a szárazfölddel. A városok közül kiemelkedik Ponikve, amely sok kisebb faluból áll össze. A legnagyobb fürdőhely Prapratno, ami egyben kikötő is. 

Az Adria gyöngyének is nevezett Dubrovnik Horvátország legdélibb részén fekszik, régi magyar neve Raguza. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 ezer lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban szerezte meg Velencétől, és egészen 1526-ig a magyar korona része volt. Központja 1979 óta a kulturális világörökség része. 

A filmet HD minőségben hosszabban is megnézheti Magyarország legnézettebb közösségi csatornáján, az OzoneNetwork tévében. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK