Ne féljünk a tatároktól, inkább látogassuk meg őket!

Tatár pár Bolgarban

A Föld összezsugorodott, a távolságok és az utazási idők rövidültek, egyre kevesebb a „fehér folt” a térképeken, a megszállott utazók pedig egyre kétségbeesettebben keresik azokat a helyeket, ahol nem ugyanazokkal a nagy áruházláncokkal, unalomig látott reklámokkal, szokásos hétköznapi gyakorlatokkal találkoznak. Az utazásnak ugyanis ez lenne a lényege, elszakadni a jól ismert hétköznapokból, és megmártózni az ismeretlenben. Tatárföld pontosan ilyen fehér folt egy átlag közép-európai fejében.

„És mit fogsz ott csinálni? Lovagolni? Majd igyál jó sok kumiszt!” - ezek voltak az utazásom előtti leggyakoribb gondolatcsomagok, amelyeket ismerőseimtől kaptam. Meg persze az a kérdés, hogy pontosan hol is van. Nos, a válaszok:

Tatárföld az Oroszországi Föderáció egyik leggazdagabb köztársasága

még az európai részen, a hatalmas Kelet-európai-síkságon elterülve, a Volga és a Káma ölelésében fekszik, körülbelül 800 kilométerre keletre, délkeletre Moszkvától.

A Káma 35 kilométerre szélesedik ki, mielőtt eléri a Volgát Forrás: Bárány Róbert

Ami a lovaglást és a kumiszt illeti, bizonyára nem hagytam volna ki, ha Mongóliában, Kirgizisztánban vagy Kazahsztánban jártam volna. De ahogy az előbbiekből kiderült, nem ott jártam, így inkább olyan édességeket ettem, mint a fritőzben kisütött mézes tészta, a csakcsak vagy az édestúrós-rizses-tojásos rétegelt pite, a gubgyja. De kóstoltam pontosan olyan húslevest is, amit mi magyarok is annyira imádunk.

Tatár és orosz édességek, balra a híres tatár csakcsak Forrás: Bárány Róbert

Ők tudnak rólunk

És ha már magyarok, rengeteg helyen találkozhattam a magyar őstörténet nyomaival. Először is a Volga-Káma vidékén éltek magyarok, Julianus barát ugyanis errefelé találkozhatott a hátrahagyott magyarokkal 1235-ben. Ők figyelmeztették a Domonkos-rendi szerzetesen keresztül a Kárpát-medencei magyarokat a közelgő mongol veszélyre. Ami persze aztán el is jött. 1241-1242-ben ugyanis megérkeztek Petőfi szavaival élve „a kutyafejű tatárok”, akik feldúlták az országot.

A csavar az, hogy szinte biztos, hogy

az úgynevezett tatárjáráskor nem a mai tatárokként ismert nép ősei voltak itt,

hiszen az ő elődeik a volgai bolgárok, akiket bolgár-törökökként is ismerünk, maguk is a Batu kán vezette mongolok pusztításának az elszenvedői voltak. A félreértés oka az lehet, hogy a tatár nevet eredetileg egy mongol törzs használta, és később pontosan ezt a nevet vette át az itteni hihetetlenül megkevert türk nyelvet beszélő kultúra, míg az eredeti mongol nyelvű tatárnak nevezett törzs beleolvadt az egységesülő mongol népbe.

Tatár pár Bolgarban Forrás: Bárány Róbert

És még egy gondolat: a volgai tatárok a volgai bolgárok mellett más, szinte megszámlálhatatlan türk és finnugor eredetű népet is az őseik között tartanak számon, köztük az ősmagyarokat is. A Volga menti nagy etnikai olvasztótégely kutatása egyébként manapság is az egyik legizgalmasabb tudományos feladat

A tatárok legszentebb helye

A volgai bolgár birodalom hajdani fővárosát, Bolgart egyébként gyönyörűen rekonstruálták. A történelem szerelmesei itt akár napokig is elidőzhetnek, ha úgy tartja kedvük.

A tatároknak Bolgar egy spirituális központ, szent hely,

ahová még a Szovjetunió megléte alatt is eljártak zarándokolni, lévén, hogy Mekkába nem mehettek. Mert, ha még nem említettem volna, a tatárok szunnita muszlimok, őseik, a volgai bolgárok itt vették fel az iszlám vallást 922-ben.

A fehér mecset az egykori volgai bolgárok építészeti stílusában épült Forrás: Bárány Róbert

Kevesen tudják, de itt található a világ legnagyobb nyomtatott Koránja is. Két méter hosszú, másfél méter széles, és 800 kilogramm. A volgai bolgár birodalmat az Arany Horda pusztította el, hogy később létrehozza a Kazanyi Kánságot.

Rettegett Iván fészke

A kimondhatatlan nevű Szvijazsszk szigete viszont az oroszok és az ortodox kereszténység központja volt mindig is itt, Tatárföldön.

Az erődszigetet Rettegett Iván építtette négy hét alatt

a Volgán több száz kilométerről leúsztatott faanyagból. Az orosz cárnak ugyanis a bögyében volt a Kazanyi Kánság. Innen indulva igázta le őket. Ma Szvijazsszk egy kis falu, és a családok kedvelt, historikus hangulatú kirándulóhelye. Afféle tatárföldi Szentendre.

Szvijazsszk szigete a tatárföldi orosz családok kedvenc helye Forrás: Bárány Róbert

Oroszország harmadik fővárosa tatár

Maga a főváros, Kazany is egy hihetetlenül érdekes város. Egyszerre lehet érezni a súlyos történelmi atmoszférát, és pezsegni a fiatalos lüktetésben. Szó sincs mindent elborító szovjet lakótelepekről, Kazany kifejezetten csinos. Akárcsak az ottani nők.

Kazany ütőere, a Bauman utca Forrás: Bárány Róbert

A tatár fővárosnak megannyi más oroszországi várossal egyetemben van egy pompás fellegvára, egy Kremlje, amely állítólag az egyik legszebb Oroszországban, egy gyönyörű és menő belvárosa a Bauman utca környékén, és egy régi tatár negyede színes faházakkal.

A kazanyi Kreml bejárata Musza Jalil tatár költő szobrával Forrás: Bárány Róbert

A város belső részein járva szinte múzeumváros-érzése van az embernek, olyan patyolattiszták az utcák, és jó állagúak az épületek, de szerencsére mégsem az. Egyáltalán nem steril és unalmas. Az is feltűnő Kazany kapcsán, hogy láthatóan gazdag. A pénz elsősorban olajból van. A város fejlettségét a helyiek viszont a tatár mentalitással is magyarázzák, akik állítólag mindig előrenéznek, optimisták, és utálnak másodikok lenni.

Buldırabız!” - mondják, azaz „képesek vagyunk rá”.

Kazany ugyan most még csak harmadik „főváros” Moszkva és Szentpétervár mögött, de ha a tatárokon múlik, nem lesz ez így sokáig. Persze ilyen riválisok mellett, mint a pompás Szentpétervár és a hatalmas Moszkva, azért nagyon nehéz lesz ez a terv. Plusz a Nyizsnyij Novgorod-iak sem feltétlen örülnek ennek a kazanyi bronzéremnek, nemrég még ők tartották magukat harmadiknak. Ja, és hogy miért harmadik főváros? Egyszerűen azért, mert a harmadik legjelentősebb város, annak ellenére, hogy csak a hetedik legnagyobb.

A régi tatárnegyed jellegzetes színes faházai Forrás: Bárány Róbert

Ha már a számoknál tartunk, Tatárföldet állítólag 157 vagy még ennél is több, egymástól gyakran teljesen eltérő kultúrájú etnikum lakja. A legtöbb tatárföldi értelemszerűen tatár, de majdnem annyian élnek itt oroszok is, csuvasok, marik, udmurtok, mordvinok, baskírok, a megannyi nemzet csak tovább színesíti az amúgy sem homogén képet.

Kazany és Tatárföld a különféle türk, szláv és finnugor kultúrák kazánja

- mert a város neve tatárul ezt jelenti - akik a legnagyobb békességben élnek itt egymás mellett. „Kazany sokszínűsége ugyanis összeköt, nem elválaszt”- vallják a helyiek, és való igaz, kevés helyen láttam még ennyi mecsetet és ortodox székesegyházat szinte egymás szájában.

„Isten egy!” - a Minden vallás temploma Forrás: Bárány Róbert

A Tatárföldről szóló filmet akár HD minőségben is megnézheti Magyarország legnézettebb közösségi csatornáján, az OzoneNetwork tévében. A premier időpontja: 2015. július 25. szombat 21 óra.