Ócsa templomától Ken Follett is beájult

2015.09.26. 09:07

Bevallom, csak a véletlen vezetett el Ócsára. A kocsiban ültünk, párom keresztrejtvényt fejtett, amikor a rejtvényújságban egy pici cikkre lett figyelmes. „Felolvassam? – kérdezte. – Nem hosszú, tíz sor.” Hallgattam őt, megnéztem a rossz minőségű, fekete-fehérben készített kockaképet, és mire az ismertetés végére ért, már tudtam, hogy el kell mennem Ócsára. Akkor még csak azt sejtettem, hogy egy gyönyörű templomot találok majd a Pest megyei településen. Azt viszont nem tudtam, hogy a katedrálisba belépve csuda érdekes történetekkel is találkozom.

Nem estem felelőtlen túlzásokba, amikor a katedrális szót használtam, holott tudom, hogy anno ez egy premontrei kolostor volt. Csakhogy 2009–2010 között Ócsán forgatta Sergio Mimica-Gezzan rendező a Katedrális című nyolcrészes tévéfilmsorozatot, amely Ken Follett azonos című regényéből készült. Erről a későbbiekben még szót ejtek, most azonban térjünk vissza Ócsához. 

Messziről is csodálatos az ócsai református templomForrás: Lantos Gábor

Ócsáról mindenkinek a lakópark jut eszébe 

Ócsa az elmúlt esztendőkben mégsem a káprázatos épület miatt került be az országos hírekbe, hanem azért, mert itt épült meg az a lakópark, ahová a hitelkárosultak egy része elköltözhetett. Hogy egy ilyen tény mennyire képes tematizálni a közbeszédet, azt magam is tapasztalhattam, mikor ismerőseimnek elmeséltem, hogy Ócsára megyek. „Miért, megnézed a lakóparkot?” – érkeztek egymás után a reakciók. „Nem, megnézem Magyarország egyik épségben maradt, csodálatos és hatalmas templomát, amely a jákihoz hasonlatos” – replikáztam. Nos, ez utóbbiról még senki sem hallott. Jellemző. Miként az is, hogy a hazánkba érkező külföldi turistacsoportok számára is teljesen ismeretlen marad ez a templom. Úgy látszik, Szentendrét képtelenség legyőzni. 

Vasárnap kora délután érkeztem a csodálatos építményhez. A jegyszedő hölgyet jó pillanatában találhattam, mert azt mondta, ha már ilyen szépen összejöttünk, tart egy kis idegenvezetést. Hatan voltunk. Amúgy a belépőjegy felnőtteknek 800 forint, ami idehaza ebben a kategóriában magasnak számít. Ha azonban már eljutottunk ide, egyetlen pillanatig sem érdemes gondolkodni azon, hogy bemenjünk-e, vagy csak kintről szemlélődjünk. 

A fantasztikus templombelső és a főhajóForrás: Lantos Gábor

Alkalmi idegenvezetőnk, Baloghné Judit helytörténet-kutató előadásának legérdekesebb része az volt, amikor a török hódoltság időszakát említette. Ekkor ugyanis a templom egyszerre szolgált a törökök dzsámijaként és a magyarok református szent helyeként. A templom kelet felé néző falába a törökök egy belső fülkét építettek, ebbe helyezték el a Koránt. A fülke ma is látható. 

Ugyanakkor éppen a török hadak érkezése űzte el az alapító premontrei rend tagjait. Róluk is érdemes megemlékeznem, már csak azért is, mert az általuk épített és ma már több mint 800 éves templomot építészetileg olyan tökéletességgel tervezték és valósították meg, ami szinte egyedülálló a világon. A másik érdekesség, hogy Magyarországon a Duna-Tisza közén az ócsai az egyetlen kőből épített templom.

A fülke, amely kelet felé néz, és amelyben a törökök a Koránt tartottákForrás: Lantos Gábor

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az 1200-as években hogyan tudták ideszállítani ezt a rengeteg követ? A titok nyitja, hogy az őskorban itt folyt a Duna, amelynek ócsai területe előbb elmocsarasodott, majd teljesen kiszáradt. Az 1200-as években azonban még tutajjal járható volt, így kerültek ide a budai kőbányából az építéshez használt kövek.

Összedolgozott a magyar és a gall építész 

Baloghné szerint egyedülálló dolog a világon, hogy a templombelsőben egymást váltogatják a gótikus és a román stílusú oszlopok és stílusjegyek, hogy a két oldalhajó egyike román, a másik gótikus stílusban készült el. Ugyanakkor, ha felnézünk a karzatra és a szószékre, egy harmadik stílus, a barokk elemei is felfedezhetőek. Az 1770-es években Gróf Teleki József újította fel az akkor igencsak megviselt állapotban lévő épületet, az ő keze munkája nyomán kerültek ide a barokk elemek.

Ez a stíluskeveredés egyedülálló a világonForrás: Lantos Gábor

A stílusok keveredésének azonban volt egy másik oka is. A magyar építész, akit maga IV. Béla király küldött Ócsára, csak román stílusban tudott alkotni. A premontreiek azonban Franciaországból is hívtak egy mestert, aki a gótikus stílusban is otthon volt. A magyar építészt nem merték hazaküldeni, mert akkor a király megsértődik, és nem ad több követ az építéshez, a gallt meg azért nem zavarták el, mert akkor sosem fejeződik be a templom építése. Kettejük együttműködéséből alakult ki végül ez a furcsa kettősség, amelynek ma már csak örülhetünk.

Amikor megálltam a 13. századi freskók előtt, nyomban eszembe jutott a szalonnai Árpád-kori templom, amelyről már írtam az Origón. Már csak azért is, mert Ócsán ugyanazokat a festett szimbólumokat lehetett felfedezni, mint Szalonnán. Ezek a festett keresztek azt jelzik, hogy az ócsai templomot kétszer is felszentelték. Ami pedig a megmaradt freskókat illeti, Szent Miklós, Szent László és Szent György alakjai jelennek meg rajtuk. 

Szent Miklós, Szent László és Szent György a 13. századi freskókonForrás: Lantos Gábor

A templom karzata sajnos zárva van, így a szépséges és a mai napig működő orgonát (1865-ös darab) csak lentről lehetett lefényképezni. A hely akusztikája annyira fantasztikus, hogy az elmúlt évtizedekben számos hanglemez zenei anyagát rögzítették itt, a legismertebbek az itt énekelt gregorián énekek. Mégis, az ócsai református templom legnagyobb szenzációja az volt, hogy a Katedrális című tévésorozat „főszereplője” volt.

Ken Follett elájult az ócsai katedrálistól

Amikor Ken Follett, a világhírű író és a Katedrális című mű szerzője Ócsára érkezett, elállt a lélegzete. Csak annyit tudott mondani, hogy itt van az a katedrális, amelyet ő a könyvében megálmodott. Ken Follett egyébként sokáig hallani sem akart arról, hogy a művét megfilmesítsék. Hiszen tudta, hogy a monumentális alkotásból (a könyv 972 oldalas) csak úgy lehetne film, ha a történetet jelentősen megrövidítenék.

Ebbe pedig semmiképpen sem akart belemenni. Ekkor keresték meg azzal az ötlettel, hogy két óra helyett legyen nyolc, film helyett pedig tévésorozat. Erre már örömmel mondott igent, és így kezdődhetett meg – többek között – Donald Sutherland, Ian McShane, Matthew MacFadyen, Eddie Redmayne főszereplésével a tévésorozat forgatása.

A karzaton lévő orgona a mai napig működőképesForrás: Lantos Gábor

Ócsa már a forgatás idején, 2009-ben is világhírű, vagy legalább országosan ismert hely lehetett volna, de nem lett az. Így azután Baloghné Judit is csodálkozó szemekkel nézett rám, amikor azt kérdeztem tőle, hogy akadt-e itt olyan nap, amikor 100 látogató is megfordult errefelé? „Olyan sosem, illetve csak akkor, amikor a Katedrális-t forgatták. Szeretném, ha sokan jönnének, mert ez az a templom, amelyet – a jákihoz, a bélapátfalvaihoz és a lébényihez hasonlóan – minden magyar embernek egyszer látnia kellene.”

Nem véletlenül kapott a templom Európa Nostra-díjatForrás: Lantos Gábor

A kék égen fodrozódó felhők és a napsütés kiváló hátteret biztosítottak a fényképezéshez. A templomkertet rendezett, szép kőfallal vették körül, a szomszédos utcában pedig megtekinthetjük az ócsai tájház kiállítását is. Bár egyes szakemberek szerint ma már nem elég, ha egy település mindössze egy templommal várja a látogatókat, e remekművet szemlélve azt kell, hogy mondjam, Ócsa temploma önmagában is megér egy látogatást. Nem kell ide elegáns étterem, ötcsillagos szálloda, wellness. A több mint 800 éves építmény ezek nélkül a manapság oly divatos kiegészítők nélkül is megérdemelné a nagyobb figyelmet. Nem véletlen, hogy a legújabb kori restaurálás után (1994) megkapta az Európa Nostra-díjat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK