Fel kellene ébreszteni Budafokot évszázados álmából

2015.12.18. 06:04

Macskaköves utcái minden hétvégén megteltek. A nyitott pincék előtt helyi sört, bort és vermutot ittak az emberek, szólt az élőzene a fényes, nagy villák és kastélyok alatt, és a magasabban fekvő kálváriáról dunai személyhajóknak integettek az emberek – írtuk nemrég Budafokról. Aztán jött a filoxéravész, a háború meg a gazdasági válság. Mi maradt mára a Monarchia pezsgőközpontjából?

Habár az Európa szőlőterületeit megtizedelő 1881-82-es filoxérajárvány a Budafok környéki szőlőket sem kímélte, végső soron a város még ebből is jól jött ki. Ekkor jelentek meg itt a konyakgyárak, és mivel a borhiány miatt megkétszereződött a sörkereslet, a sörgyártás is fellendült. Lényegében négy nagyüzem uralta a piac kilencven százalékát, és ebben is fontos szerepet játszott Budafok, élén a Haggenmacher Henrik Sörgyárral.

Kilátás a Haggenmacher Sörgyár, ma Art Quarter Budapest tetejérőlForrás: Bánlaki D. Stella

A monopolhelyzetet a szerelmi szálak is erősítették, az ifjabb Haggenmacher Henrik ugyanis a Dreher birodalom hazai helytartójának lányát, Aich Emmát vette feleségül, Henrik húga pedig Dreher Jenőt választotta. A két legnagyobb vállalat felkarolta az Első Magyar Részvényserfőzdét, és a három cég egy konszernbe tömörült, hogy átvészelje az első világháború okozta veszteségeket. A második világháborút, illetve az azt követő államosítást persze már így sem tudták túlélni.

A háború és az államosítás lett az emlegetett csillogó társasági élet, a pezsgő turizmus és vendéglátás, illetve a budafoki pincészetek veszte. Utóbbiak egyetlen állami cég, a Magyar Állami Pincegazdaság kezelésébe kerültek, az exporttevékenységet a Monimpex vette át 1950-től. 

Az egykori sörgyárban hajléktalanok és művészek laknak

A Haggenmacher Sörgyár épületei ma is állnak, de itt már az első világháború után, a konszern megalakulását követően leállt a termelés. Az épületek egy része üresen áll, más része foglalt házként működik, ahol egy négyzetméterre két gyerek jut.

Budafoki hajóállomás, háttérben az egykori Haggenmacher sörgyár, 1949Forrás: Fortepan

A két legnagyobb épület viszont kortárs művészek munkahelye és otthona. Ez az AQB, vagyis

az Art Quarter Budapest, amely a főváros művésznegyedének nevezi magát. Ez talán túlzás, de az tény, hogy az egykori sörüzem ma több előremutató projekt és tehetséges fiatal otthona.

Brückner János is itt él és alkot egy pár négyzetméteres térben. Az ablakáról Csepelre lát, a gyárudvarról meg a neoremetékre – ahogy ő hívja azokat, akik – legálisan vagy illegálisan – az elhagyott épületekben húzzák meg magukat. Ki egy szemétdombon, ki pedig gondosan ápolt muskátlik takarásában.

Brückner János műtermében, amely egyúttal lakótér isForrás: Bánlaki D. Stella

Az AQB a bonni származású, évtizedek óta Budafokon élő Wolfgang Bartesch vezetésével működik. Az inkubátorház ötlete akkor merült fel benne, amikor festőművész feleségének keresett műtermet. Pályázati és meghívásos alapon lehet bekerülni a házba, ahol nemcsak alkotni, hanem lakni is lehet. János is így jutott be néhány évvel ezelőtt, ezért is kértem meg, hogy vezessen körbe a városban.

Néha előbukkan egy Haggenmacher palack

A festőművész vonattal, busszal, bringával ingázik a belváros és Budafok között, de évente több hónapot külföldön is dolgozik. Ennek ellenére jól ismeri a kis sikátorokat, ahol telente is gyakran sétálgat. Például a kálvárián, amely, nem szépíti, leginkább köztéri piálások helyszíne.

„Budafokon 1761-ben építették a telepesek az első kálváriát. Olyan magasra és impozánsra, hogy a dunai hajókról is látni lehessen” – mesélte János, miközben a helyi éjjel-nappali sajtos pogácsáját falta, a hátunk mögött pedig tinédzserek és hajléktalanok egy-egy csoportja beszélgetett és italozott. Szombat délelőtt volt.

Brückner János festőművész a budafoki művésznegyed tetőteraszán mutatja a látnivalókatForrás: Bánlaki D. Stella

Persze 1761-ben még biztosan nem viacolor díszítette a köztereket, a díszes villák meg nem közintézmények voltak. A Joszipovich-kúria ma óvoda, a Törley-kastély radiológiai kutatóintézet, a Sacellary-kastély és a György-villa bérelhető rendezvényhelyszín. Ezeket is körbesétáltuk, de sajnos a magas kőkerítések csak a tornyokat engedik látni. Az AQB-nak helyet adó Haggenmacher Sörgyár tehát nemcsak azért tűnik ki, mert felújították, hanem mert mindenkit tárt karokkal vár, különösen a kiállítások és egyéb bulik alkalmával.

„Néha találok itt érdekességeket, például egyszer egy eredeti Haggenmacher sörösüvegre bukkantam. Emberes adag volt, legalább egy liter lehetett a standard töltési mennyiség” – mesélte János. Nem mindegyik gyári épületről tudja, mi volt az eredeti funkciója. A tetőteraszról például egy keskeny, rácsos ablakú épületre lát, ezt csak Batman-háznak hívják az itt dolgozó társaival.

Házfoglalók, avagy neoremeték BudafokonForrás: Bánlaki D. Stella

Több támogatást kaptam, mint bárhol másutt Európában

„Szerintem ez egy szuper lehetőség, hiszen Budafok nincs messze a városközponttól, legalábbis Berlinben ez nem számítana távolságnak” – ezt már a holland Paul Oomen mondta, aki Berlin és Amszterdam után most Budafokon valósítja meg az álmait. Egészen pontosan egy 4D hangstúdiót.

„Magyarországon sokkal több támogatást kaptam, mint bárhol Európában. Ezenkívül nem mindenhol adott egy viszonylag nagy, háromszintes tér, amivel azt kezdhetek, amit csak akarok.” Paul a sörgyár még felújítás alatt álló épületrészében festette feketére a falakat, a teret vízszintesen rácsokkal osztotta három részre, hogy a hangok és a fények a talpunk alól és a magasból is megszólalhassanak. 

A speciális, saját fejlesztésű hangszórói 180 fokban szórják a hangot, az embernek olyan érzése van, mintha egy fürdőben lenne, csak a meleg víz és pára helyett hang veszi körbe. „Még mi sem tudjuk pontosan, hogy mi ez, mennyi lehetőség rejlik benne, de fokozatosan megismerjük, és

reméljük, hogy néhány éven belül itt hozhatjuk létre a budapesti elektronikus zenei élet egyik központját.” Mindez a teremben állva nem tűnt lehetetlennek, de onnan kilépve már annál inkább.

A háromszintes 4DSound stúdió az egykori sörgyárbanForrás: Bánlaki D. Stella

Mert mit lát ma Budafokból az arra járó? Rengeteg hajléktalant és szegény sorsú embert, rissz-rossz házakat, azokon kovácsoltvasból hajlított, szőlőt és bort ábrázoló logókat, egy 1969-es Márka Vermouthot reklámozó freskót, esetleg néhány újgazdag villát, köztük néhány viccesen ízléstelent.

Ami van, nem elég a fellendüléshez

A legismertebb és a legnívósabb program valószínűleg az éves Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál, amikor nem csak helyi termelők adják a hátteret és a bort a rengeteg koncerthez és programhoz. Több borrégió is megjelenik, ahogy a pár éve uniós támogatással megépült, skanzenszerű Borvárosban is. Ez tulajdonképpen tíz magyar borvidéket mutat be a föld alatt, valamint a kapcsolódó mesterségeket. A Nagytétényi Kastélyt az adventi időszakban tényleg érdemes felkeresni.

Lennének itt természeti értékek is, elvégre a Tétényi-fennsík Natura 2000-es terület, és

kevés ekkora (300 hektáros) egybefüggő, érintetlen terület van Magyarországon. Biciklivel legfeljebb két óra a belvárosból. A Hunyadi- és a Háros-szigeten pedig Budapest egyetlen ártéri erdeje nyúlik el, első ránézésre igazi őserdő.

Vajon lesz-e még európai jelentőségű borkereskedelmi központ Budafokból?Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A kettő közül a Hunyadira juthat be az egyszeri halandó állampolgár, ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, egy tanösvényt is kiépítettek rajta. Az egyedi állat- és növényvilág mellett az egykori katonai hidász és utász alakulatok árkait, oszlopait és bázisait is megtalálhatjuk.

De nem hiszem, hogy ez hozza majd meg a sikert az elfeledett városrésznek. Vajon a Budafokra települt művészek fogják megtörni a 6. és a 7. kerület egyeduralmát a kortárs művészeti és elektronikus zenei életben? Esetleg a rendezvényhelyszínként bérelhető villák és kastélyok sokasága hozhat fellendülést? Ez sem valószínű. Budafok még egy ideig tovább alussza lassan egy évszázada tartó álmát. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK