Egyesek szerint a magyar Champs-Élysées, mások szerint egyszerűen Budapest legszebb sugárútja. A legtöbb ember azonban úgy autózik vagy buszozik végig nap mint nap a 2310 méteres útszakaszon, hogy észre sem veszi a szépségeit. Pedig az Andrássy út mindkét oldala, a páros és a páratlan is tele van szépségekkel és érdekességekkel. Cikkünk első részében a páratlan oldal látnivalóit vettük sorra.

Kezdjük két lakással, két zeneszerző egykori otthonával. Mindegyik sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Az egyik helyen mindent meg is tesznek, hogy ide vonzzák a látogatókat, viszont az 1300 forintos belépőjegy és az 1100 forintos külön fotósjegy ára együttesen már a húzós kategóriába tartozik. A másikon csak az előtérben szabad fotózni (nincs ezzel semmi baj, a világon nagyon sok múzeum követi ezt az irányt), ellenben az alagsorban újabb 500 forintért megnézhetünk egy filmet. 

A magyar Champs-ÉlyséesForrás: Lantos Gábor

Az első hely Liszt Ferenc, a második Kodály Zoltán egykori lakása. Mindkettő az Andrássy út páratlan oldalán van, még akkor is, ha a Liszt Múzeum hivatalos címe Vörösmarty út 35. Merthogy sarokházról van szó. Itt volt régen a Zeneakadémia, a bejárat pedig tényleg a Vörösmarty utcában van. 

7000 kötet a hét nyelven beszélő Kodály szobájában 

Amikor szombaton délután végigsétáltam az Andrássy út páratlan oldalán (ha a belvárostól a Hősök tere felé haladunk, akkor ez az út jobb oldala), a Kodály Múzeumba nem tudtam bejutni. A kerítésre ragasztott felirat szerint a magyar zenetörténelem óriásának egykori lakása csak szerdán, csütörtökön és pénteken délelőtt és délután, azaz munkaidőben látogatható előzetes bejelentkezés alapján. Pedig a három szoba elképesztő kincseket rejt.

Egy fotó a Kodály Múzeum előterébőlForrás: Lantos Gábor

Tudták például, hogy Kodály Zoltán íróasztalát Erdélyben készítették, és hogy Bartók Bélának pontosan ugyanilyen asztala volt, amelyet a második kerületi Bartók emlékházban, a Csalán utcában láthatunk? El tudnak képzelni egy csaknem 7000 kötetesre rúgó házi könyvtárat, amely Kodály lakásának egyik szobáját szinte teljesen elfoglalja? A zeneszerző hét nyelven beszélt, a polcokon pedig olyan ritkaságok sorakoznak, mint Voltaire műveinek első kiadásban megjelent kötetei. 

Kodály Zoltán 1924 és 1967 között, tehát 43 éven át élt itt. Örökségének fő gondozója második felesége, az idén 75 éves Péczely Sarolta. Ő volt az, aki 1959 és 1967 között bearanyozta az idős mester életét. A házasságkötés idején Péczely a Zeneművészeti Főiskola másodéves növendéke volt, de ötéves kora óta ismerte a zeneszerzőt. 

Az alagsorban újabb 500 forint megfizetése után félórás filmet tekinthetünk meg Kodály életéről. A gyönyörű, eredeti állapotában megmaradt lakást látva csak abban lehet hiányérzete az embernek, hogy miért nem kap nagyobb hírverést ez a remek múzeum?   

Kodály emlékműve a házfalonForrás: Lantos Gábor

Egy kedves ismerősöm is akkor hallott először ennek a helynek a létezéséről, amikor elsétáltunk mellette, pedig amúgy igencsak járatos a komolyzene világában. Az Oktogonon például iránymutató és információs tábla jelzi, hol találjuk a Liszt Ferenc Múzeumot, a Kodály Múzeum létezésére azonban semmi nem utal. A korlátozott nyitvatartás ellenére mindenkit arra biztatok, hogy ha tud, menjen el, és nézze meg Kodály Zoltán egykori lakását. 

Vajon zavarta-e Erkelt az alsó szomszédja? 

A Liszt Ferenc Múzeummal bizonyos szempontból sokkal könnyebb dolgom volt. Ráadásul itt találtam meg Budapest egyik legkedvesebb tábláját. Ez arról tájékoztatott, hogy Liszt egészen pontosan mikor tartózkodott a lakásában. Ez azért volt fontos, mert Liszt ezeken a napokon tartott fogadóórát a tanítványainak és mindazoknak, akik fel akarták keresni a magyar nyelvet amúgy nem beszélő zeneszerzőt. 

Ekkor egészen biztosan a lakásán tartózkodott Liszt FerencForrás: Lantos Gábor

A lakás berendezési tárgyai és a zongorák külön-külön is káprázatosak. A háló- és dolgozószoba azonos volt, az idős művész ide húzódott vissza, ha nyugalomban akart alkotni. 

Ennek a szobának a különlegessége az a Bösendorfer komponálóasztal, amelyet diófából készített el a neves osztrák zongorakészítő. Az asztal egyik fiókjában egy miniatűr billentyűs hangszer is helyet kapott. Állítólag ez a bútordarab volt Liszt kedvence. A hangszer halk volt, így a lakás fölött lakó Erkel Ferencet egészen biztosan nem zavarta, ha Liszt gyakorolt vagy komponált. 

Szobabelső Liszt Ferenc lakásábólForrás: Lantos Gábor

A Liszt Ferenc Múzeum valamennyi szobája csupa báj és a velünk élő (zene)történelem egy darabja. Csakúgy, mint a zongorák, amelyek között van üvegzongora (1887 óta a Zeneakadémia tulajdonában van) és Chickering-zongora, amely egyenesen Liszt Ferenc számára készült 1879 végén. 

Ennek igazi szenzációja az ezüst kottatartó, amelyen a Liszt-dombormű mellett Wagner, Schubert és Weber mellszobra kapott helyet. Természetesen nem hiányozhat a gyűjteményből Bösendorfer egy-egy zongorája sem. Bár a múzeum alapterülete nem túl nagy, mégis érdemes hosszabban elidőzni a különleges ritkaságok között. 

A szoba hátsó sarkában Liszt Ferenc nevezetes komponálóasztalaForrás: Lantos Gábor

A Saxlehner-palotát marcona őr védi 

E két múzeum mellett sok minden más is megfogott az Andrássy út páratlan oldalán, de nem mindent tudtam tüzetesebben szemügyre venni. A Bajcsy-Zsilinszky úthoz közel eső, Andrássy út 3. szám alatti egykori Saxlehner-palota kapujában például marcona biztonsági őr állta az utamat és közölte, hogy az épület magántulajdon, eszembe ne jusson belépni. 

Amikor e cikk kapcsán a palota egykori sorsa után kutakodtam, az első, ami a szemembe ötlött, hogy 2014-ben a Fővárosi Főügyészség vádat emelt e csodálatos ingatlan értékesítésének ügyében. De nem volt ez mindig így. Jól emlékszem, hogy gyerekkoromban jártam a házban. Akkor még itt működött a Postamúzeum, amelynek gyűjteménye ma a Benczúr-házban tekinthető meg. 

Fáklyás angyalok a Saxlehner-palota bejáratánálForrás: Lantos Gábor

Az eklektikus palotát Czigler Győző műegyetemi tanár tervei szerint 1884–1886 között építette Saxlehner András, a sasadi hévízforrások tulajdonosa, a Hunyadi János néven világhírűvé vált keserűvíz forgalmazója. Azért is sajnálom, hogy a világörökségi listára felkerült palotát nem tudom legalább egy fénykép erejéig megmutatni, mert a lépcsőház díszfreskóit Lotz Károly készítette. Remélem, hogy a per lezárása után újra megtekinthető lesz Budapest egyik építészeti remekműve. De a kapu felett fáklyákat tartó szárnyas angyalokban addig is gyönyörködhetünk. 

Áznak a Képzőművészeti Egyetem freskói 

A Képzőművészeti Egyetem (Andrássy út 69-71.) lépcsőházába ellenben teljesen simán bejutottam, bár az örömbe némi üröm is vegyült. Az épület egyik folyosóján nem tudnak megküzdeni a folyamatos beázásokkal. A képen is látható, hogyan megy tönkre a szemünk előtt eleink káprázatos munkája. 

Sajnos jól láthatóak a beázás nyomai a Képzőművészeti Egyetem freskóinForrás: Lantos Gábor

A mai egyetem őse, a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben jött létre. A homlokzat sgraffitóit Székely Bertalan készítette, többek között Bramante, Michelangelo, Leonardo da Vinci portréit láthatjuk itt.

Amit viszont szerencsére nagyon sok budapesti ismer, az egykori Párizsi Nagyáruház (Divatcsarnok, Andrássy út 39.) Lotz Károly-terme, ahol ma kávézó működik. Az épület már az 1911-es átadáskor is hatalmas szenzációnak számított, mert hét emeletével magasan kiemelkedett az Andrássy út akkori házai közül. 

Michelangelo arcképe a Képzőművészeti Egyetem külső homlokzatánForrás: Lantos Gábor

A mai Lotz-teremben egykoron a Terézvárosi Kaszinó üzemelt. Bár az Andrássy út sok-sok épületében és lépcsőházában gyönyörködhetünk különböző mennyezeti freskókban, a Lotz-terem monumentalitásában mindenképpen az élre kívánkozik. Ráadásul ide tényleg egyszerű a bejutás. Örömmel jelenthetem, hogy senki sem akart kizavarni, amiért csak fotózni mentem be, és nem rendeltem se egy csésze kávét, se egy szelet süteményt. 

Pillanatkép a csodálatos Lotz-terembőlForrás: Lantos Gábor

Holdkapu a pesti házak mögött

Szellemházak az Andrássy út mindkét oldalán vannak. Kétségtelenül a legnagyobb a 73-75. szám alatt emelkedő egykori MÁV-székház. Boldogult úttörővasutas koromban 1983 és 1986 között több alkalommal megfordultam a palotában, amelynek páternoszterére ma is jól emlékezem. A ház oldalán lévő egyik dombormű a Pest és Vác között 1846-ban megnyitott első magyarországi vasútvonalnak állít emléket, de ennek a felirata ma már alig olvasható.

Az első magyar vasútvonal megnyitásának állít emléket a domborműForrás: Lantos Gábor

A végére pedig valami egészen más. Az Andrássy út 103. alatt található a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. Ha csak a kertbe nézünk be, akkor is találunk érdekességeket. Van itt például Gandhi-mellszobor és Holdkapu, ez utóbbit a gyűjtemény egykori igazgatójának, Horváth Tibornak az emlékére restauráltatta a direktor egyik tisztelője.

Végül egy megjegyzés, ami persze nemcsak az Andrássy út, hanem egész Budapest problémájára utal: a többségében 19. században emelt épületek, paloták eredeti szépsége nehezen tárul fel előttünk. Mégpedig azért, mert a házak falait több évtizednyi kosz és a por takarja. Hogy ne menjünk nagyon messzire, Varsóban és Prágában évente kétszer mossák le a belváros régi házainak falait, amelyek így folyamatosan eredeti pompájukban ragyognak.

Holdkapu a Hopp Ferenc Múzeum kertjébenForrás: Lantos Gábor

Tisztában vagyok vele, hogy az Andrássy út épületeinek lemosása nem két fillér, a többségében műemléki védelem alatt álló házaknak nem lehet súrolókefével nekiesni. Mégis azt mondom, hogy el kellene kezdeni a munkát, ha már a nevezetes sugárutat Budapest egyik ékkövének tekintjük.

A cikk második részében az Andrássy út páros oldalán sétálok végig. Simán bejutok a palotákba, régi liftekkel utazom, megnézem az egyik fővárosi magángyűjtemény festményeit, és a régi házak folyosói felett fészkelő galambokkal is találkozom.