A Hargita Megyei Törvényszék szerint ilyen területi szervezeti egység nincs.

Nem lehet turisztikai úti célként népszerűsíteni Székelyföldet, mivel az hivatalosan nem létezik – a Hargita Megyei Törvényszék többek között ezzel utasította el egy szövetség bejegyzését. A Csíki Hírlap hétfői címlapsztoriját idéző Székelyhon.ro azt írja, hogy tavaly novemberben 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület elhatátozta, Pro Turismo Terrae Siculorum néven egy szövetséget hoz létre Székelyföld turisztikai célpontként való népszerűsítésére.

A Madarasi-Hargita télenForrás: Wikipedia

A Hargita Megyei Törvényszék azonban kifogásolta az alapszabályban szereplő Székelyföld kifejezést, mivel azt alkotmányellenesnek találta. A bírónő kérte a név elhagyását, a szövetség azonban utóbb bennehagyta azt, és csak pontosította azzal, hogy „Székelyföld turisztikai desztináció". A törvény értelmében ugyanis turisztikai desztináció bármilyen régió, település lehet.

Ami nincs, azt nem lehet népszerűsíteni

A törvényszék az új beadványt december közepén ismét elutasította arra hivatkozva, hogy „a szövetség a Hargita, Kovászna és Maros megyék egyes területeiből álló Székelyföldet érintő turizmust igyekszik népszerűsíteni, de a hatályos törvények szerint ilyen területi szervezeti egység nincs". Az az érvelés sem hatotta meg, hogy Székelyföld turistacélpontként a román piacon is létezik, és hogy a nyelvi jogok chartája szerint támogatni kell a helynevek, hagyományos nevek használatát. „A törvényszéknek az a véleménye, hogy mivel Székelyföld hivatalosan nem létezik, ezért a terület turisztikai népszerűsítése sem elfogadható a törvényszék részéről a szövetségnek a nyilvántartóba való bejegyzésével" – olvasható a tárgyaláson elnöklő Szikszai Enikő csíkszeredai bíró által aláírt ítéletben.

Székelyföld régen és ma
Székelyföld alatt az Erdély területén található, „történelmi" székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben. (Forrás: Wikipedia)
A mai értelemben vett SzékelyföldForrás: Wikipedia