Horthy csinált belőle szellemfalut

2016.02.04. 22:26

Misztikus erdei temető néhány fakereszttel, többnyire elhagyatott sírokkal. Ház ajtó nélkül, benne kiállítás a valaha itt élt lengyelekről. Táblák, amelyek a falu egykori lakóira, házaira emlékeztetnek. Egy csöndbe süllyedt magyar település, mementó a magyar–szlovák határ mentén. Helyszíni riport Derenkről, Magyarország egyik kihalt kis falujáról.

Tiszta időutazás. A 21. század elejéről a hetvenes-nyolcvanas évekbe csöppenünk, majd visszajutunk egészen a múlt század közepéig. A Miskolcig két óra alatt suhanó Intercity tényleg megfelel a modern kor követelményeinek. A wifi hasít, a kocsik jól fűtöttek, az ülések kényelmesek. 

Még a Búza térig közlekedő miskolci villamos is teljesen rendben van. A Búza téri autóbusz-állomás már visszarepít az időben, különösen, amikor özönvíz előtti Ikarusok érkeznek a megállókba. De jól ismerem a megye alsóbbrendű útjait, tudom, hogy vannak olyanok, amelyeken nem is lehetne más járművel közlekedni. 

Egy havas januári napon vágtam neki az útnak Derenk feléForrás: Lantos Gábor

Ismerd meg hazádat a távolsági buszon 

A Miskolc és Szögliget közötti másfél órás út során Magyarország elevenedik meg előttem kicsiben. Edelényig nagyon sokan utaznak, önkéntelenül is belehallgatok a beszélgetésekbe, hiába van könyv a kezemben. Politikáról, országos jelentőségű ügyekről egyetlen szó sem esik,  ellenben a tüzelő minősége, a kórházban fekvő rokonok állapota, az előző esti tévéműsor váratlan jelenete és a nagyáruházban kapható akciós párizsi minősége gyakran kerül elő a dialógusokban. 

A vezető régi motoros lehet, mert sokan név szerint köszöntik. Edelény után ritkul a tömeg, a Bódva völgyében haladunk, mellettünk párhuzamosan fut a Miskolc–Tornanádaska vasútvonal, amelyen a piros Bzmot motoros döcög. (Délután lesz hozzá szerencsém.) Szögligetre érve már alig vagyunk a fedélzeten. Összesen négy órám van arra, hogy oda-vissza megjárjam Derenket. Délután háromnegyed négykor jön a miskolci busz, azt kell elkapnom, ha nem akarok éjszaka a fővárosba érni.  

A Szalamandra-ház a környék turistaközpontjaForrás: Lantos Gábor

Derenket nem jelzi egyetlen tábla sem 

Hideg van, talpam alatt ropog a hó, ahogy végiggyalogolok a falun. Szögligeten januárban minden csendes, csupán a kutyák ugatnak, de azok veszettül. Viszont tavasztól őszig biztosan nagyobb élet lehet errefelé, mert akad pár takarosan felújított vendégház. A települést elhagyva áldom az időjárást, hogy a friss hó eltüntette az úton lévő hatalmas kátyúkat és gödröket. 

Az első két kilométer sima ügy, hamar megérkezem a Szalamandra-házhoz, az itteni turistaélet központjához. Bent a kis szobában kedves hölgy üldögél és ad útbaigazítást Derenk felé. Azt mondja, egy óra járás lesz az, majd látok egy útelágazódást, ott tábla mutatja a Derenk felé vezető, balra tartó utat. De ha van kedvem, Szádvár felé is mehetek a piros jelzésen, igaz, az egy kicsit hosszabb séta a várat megkerülve. 

A környéken halad az országos kéktúra útvonalaForrás: Lantos Gábor

Mivel időm nagyon szűkre szabott, a rövidebb utat választom. A hó alatt aszfaltcsík húzódik, a fákon pedig a zöld jelzést és a kerékpáros piktogramot kell követni. Fél óra elteltével a már említett piros jelzés mutatja a szádvári vár felé vezető utat az erdőben, de ez ne tévesszen meg senkit, aki Derenk felé tart. 

Újabb húsz perc múlva viszont teljesen elbizonytalanodva állok az erdő közepén. Időközben a hó is szakadni kezd. Ötven perce gyalogolok tempósan, ám Derenknek se híre, se hamva.  Most akkor vagy visszafordulok, vagy továbbmegyek. Az utóbbi mellett döntök, és jól teszem. 

Végre megérkezem az elágazáshoz, ahol a tábla áll. Mutatja az utat az országhatár felé, aztán jobbra a Szabó-pallagra, csak éppen Derenk nincs feltüntetve rajta. Mivel egy út balra is tart, elindulok rajta. Tíz perccel később elégedetten konstatálom, hogy az út valóban Derenkre vezet, még akkor is, ha a tábla valahogy eltűnt (vagy elvitték) onnan, ahol lennie kellett volna. 

A derenki iránymutató táblának nyoma veszettForrás: Lantos Gábor

Ez a falu nem csak egyszer halt ki 

Jártam már sok helyen a világban, de mindig megdöbbent, ha olyasmit látok, ami az elmúlásra emlékeztet. Derenk többszörösen is ilyen pontja az országnak. Már az első tábla előtt megilletődöm. Itt állt a falu legszélső háza, mígnem jött 1943, a kitelepítés és a kényszerű költözés. Már akinek. Hiszen Derenknek akadt olyan lakója, aki megtagadta a kitelepítést. 

Babarcsik Istvánnak hívták, ő volt Derenk utolsó lakója. Róla annyit tudni, hogy a falu Anna-harangját is megmentette, és egészen a hatvanas évek második feléig élt ezen a helyen. A ház 1972-ben még megvolt, 1968-ban még laktak is benne. Aztán szép lassan minden pusztulásnak indult. 

Ő volt Derenk utolsó lakója. Minden bizonnyal 1968-ig élt ittForrás: Lantos Gábor

Derenket ma már csupán romközségként jelölik a térképek a Gömör–Tornai-karszt végén. A falut 1427-ben említik először írásos emlékeink. Ugyanakkor a közeli Szádvár falai már az 1250-es években álltak, így joggal feltételezhető, hogy a 13. század közepén is volt élet Derenken. 

Különös pontja ez országunknak, a kétszeresen eltűnt falu. 1711-ben olyan pestisjárvány dúlt erre, hogy aki nem halt bele, az fejvesztve menekült el, hátrahagyva házait, javait. Tizenhat évvel később, 1727-ben viszont már újra benépesült Derenk, elsősorban az ide települő lengyel és szepességi családoknak köszönhetően. 

Kéktúrabélyegző, kereszt és mögötte a romos istálló DerenkenForrás: Lantos Gábor

Egy népszavazás odébb tolta a határt

Tulajdonképpen a 20. század közepéig békésen élt itt magyar, szlovák és lengyel, miközben csak a szerencsén és a falu lakóinak hűségén múlott, hogy a trianoni békeszerződés nem szakította el Magyarországtól Derenket. A csehszlovák–magyar határt a település egyetlen utcájának közepén húzták meg, így szinte valamennyi ház és lakó a túloldalra, az akkor csehszlovákiai, ma már szlovákiai Jabloncához (Silická Jablonica) került. 

Egy ekkor kiírt népszavazáson a derenkiek úgy döntöttek, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, ezután tették át a határt a domboldalra. A falu pusztulása 1943-ban, a kitelepítések nyomán indult el. A kormányzó, Horthy Miklós egy önálló és egybefüggő vadászterületet, medvés kertet akart itt létrehozni, amelyet csak zavartak a derenki emberek. 

Az egykori iskola épülete Derenken. Ma ajtó nélküli kiállítási házForrás: Lantos Gábor

A többséget hol szelídebb, hol erőszakosabb eszközökkel sikerült meggyőzni arról, hogy máshol jobb élet várja őket. 1943 végére még maradtak ugyan páran, de a falu közigazgatásilag megszűnt létezni. Akik továbbra is itt éltek, egyre inkább elszigetelődtek, a mindennapi megélhetéshez szükséges dolgokat csupán az öt kilométerre fekvő Szögligeten tudták beszerezni. 

Az ország legmisztikusabb temetője 

Mára az országos kéktúra tartja „életben” Derenket. Na meg a régi iskola felújított épülete. Kiállítást rendeztek be benne az egykor itt lakó lengyelek emlékére. Az iskola télen-nyáron nyitva van, az épületnek nincs se ajtaja, se őrzője. A közelben dolgozó erdészek mesélték, hogy nyáron rengeteg túrázó talál magának a házban alkalmi menedéket. 

Az épület melletti egykori istálló falai is állnak még, de ezeket a téglákat már csak a Szentlélek tartja egyben, a falak bármikor összedőlhetnek. A kis kápolna és előtte a kereszt viszont jó állapotban van, miként a falu egykori temetőjén is látszik itt-ott a gondos kezek nyoma. 

A derenki temető felé vezető útForrás: Lantos Gábor

A temető fák között, domboldalon bújik meg, az egykori faluközponttól nem messze. A bejárat előtt kis fahíd áll, ezen áthaladva léphetünk be a temető területére, ahol egy táblán állítottak emléket Derenk valamennyi lakójának. Volt, aki a kétéves kort sem érte meg, de akadt olyan derenki lakos, aki majdnem száz évig élt. 

A január elején esett vastag hó betakarta a különböző állapotú sírokat. Némelyiken friss virágot láttam, de sokat hosszú évek, talán évtizedek óta nem gondoznak,  már a betűket sem lehetett elolvasni a köveken. A legtöbb sírt ugyanolyan fakereszttel jelölték meg, ezek látványa még különlegesebb hangulatot kölcsönzött a kis erdei temetőnek. 

Talán az egyedüllét, talán az égen vágtató hófelhők mögül olykor-olykor kikukkantó nap, talán a múlt megelevenedő darabkája miatt, de nehéz volt elindulnom visszafelé. Meg aztán az órámra nézve tudtam, hogy a háromnegyed négyes buszt már semmiképpen sem érem el. Marad a negyed hatos, amelyikről egy helyen át kell szállnom, és valamikor késő este jutok vissza Budapestre. 

Hazánk egyik legmisztikusabb temetője DerenkenForrás: Lantos Gábor

Sok jó ember kis helyen 

Utazó tervez, az erdőmunkások végeznek. Már visszafelé sétáltam Szögliget felé, amikor egy autó zúgott fel mögöttem. Négy közmunkásként dolgozó szögligeti erdőgondozó tartott a munkából hazafelé. Sok jó ember kis helyen is elfér alapon hárman összehúzták magukat a kocsi hátsó ülésén, hogy helyet csináljanak nekem a vezető mellett. 

Így hirtelen tengernyi időm támadt. Alkalmi jótevőimmel és fuvarosaimmal együtt betértem a Szalamandra-házba, ahol ők délutáni kávéjukat fogyasztották el, én pedig egy pohár vizet kértem. Közben tovább beszélgettünk, és megtudtam, hogy a szögligeti erdőben 16 farkas él,  és hogy az egyik erdei házban lakik és dolgozik az Aggteleki Nemzeti Park hivatásos farkasmegfigyelője, Szabó Ádám. De van itt Szlovákiából átkóborolt medve és rengeteg más vadállat is, ezért Szögliget környékén gyakoriak a külföldieknek rendezett hajtóvadászatok. 

Ebben a völgyben álltak egykor a derenki házakForrás: Lantos Gábor

Alkalmi idegenvezetőm az Aggtelek-Jósvafő elnevezésű vasútállomáson rakott ki, amelyről egy másik kirándulás apropóján már írtam. Busz helyett ezúttal a szinte lépésben haladó vonattal értem vissza Miskolcra, ahol a legnagyobb bánatomra már évekkel ezelőtt bezárt az egykor híres resti a Tiszai pályaudvaron. 

Más nem lévén, három zacskó ropival szálltam fel a pesti Intercityre, hogy estére visszaérjek az ország legnagyobb városába, ahol valószínűleg a legtöbben még soha nem hallottak Derenkről. Remélem, ez az írás segített abban, hogy a közelgő tavasz és nyár során néhányan felkerekedjenek, és megnézzék a falut, amelyik kétszer is kihalt. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK