És akkor megjelent az égi varázslat

északifény-túra
A hajóúton bónuszképpen megjelent az égen a sarki fény
Vágólapra másolva!
Amikor tavalyelőtt nyáron végigjártam Norvégiát, úgy éreztem, már csak egy dolog hiányzik a boldogsághoz. Az északi fény. Ezért aztán nem volt kérdés, hogy egyszer össze kell hoznom egy téli túrát is. Az álom most valóra vált, és bár az aurora borealis incselkedett velem, így nem tudtam képeslapszépségű fotókat lőni, azért az élmény elképesztő volt.
Vágólapra másolva!

Évek óta egyre erősebb sóvárgással nézegettem az interneten elém kerülő fotókat az északi fényről. Elképzeltem, amint egy havas táj közepén vagy egy tóparton állok, és tökéletes minőségben rögzítem az égi tüneményt. A csöndet szinte harapni lehet, kezemben forró teás termosz, és belefeledkezem a látványba.

Nos, nem pontosan így történt. Először is, a várva várt fény éjszakánként csak percekre mutatta meg magát. Másodszor

a fotózás sokkal nagyobb kihívás volt, mint gondoltam.

Megszenvedtem az élességállítással, szép feladat volt a fotósállványt stabilan letenni a térdig érő hóban, és amikor végre sikerült, a fény csak azért is a másik irányból jött (bizony, képes néha délről villogni).

A sarkifény-fotózás nagyobb kihívás volt, mint gondoltam Forrás: Kisgyörgy Éva

Ha pedig véletlenül minden klappolt, akkor biztos elém állt egy figyelmetlen turista egy élesen világító digitáliskamera-kijelzővel vagy zseblámpával. Közben pedig arra is vigyáznom kellett, hogy ne vegye el minden energiámat a fotózás, hiszen elsősorban élvezni akartam a látványt.

Miért éppen Tromsø?

Az észak-norvégiai városka abban az ovális körzetben található, ahol az északi fény előfordulása a legvalószínűbb. Egy átszállással elrepülhetünk a városba, ahol több szálloda és rengeteg programlehetőség vár ránk. Mivel valahol lakni és enni kell, a város kézenfekvő választás, ugyanakkor az északi fény szempontjából vannak hátrányai. Hiszen

a fényszennyezettség miatt ki kell mennünk a városból,

hogy minél jobban élvezhessük a fényjátékot.

Számos cég specializálódott fényvadásztúrákra, érdemes az ő kínálatukból válogatni. Persze, aki be meri vállalni, hogy egyedül vág neki autóval a havas éjszakai utaknak, megteheti, bár az autóbérlés sem olcsó mulatság. Én óvatos duhajként inkább a profikra bíztam magam. Ők egyrészt tudják, hol vannak jó terepek a nézelődésre, másrészt ismerik a helyi időjárás- és északifény-előrejelző weblapokat, applikációkat, és felkészülten vágnak neki az éjszakának.

Ezen a körön belül láthatunk sarki fényt, ha szerencsénk van Forrás: Kisgyörgy Éva

Az időjárással kapcsolatban két jó hír is van. Az egyik az, hogy Tromsøben a Golf-áramlatnak köszönhetően nem olyan fogcsikorgató a hideg, mint ezen a magassági körön más területeken.

Itt a téli átlaghőmérséklet mínusz 4 fok.

A másik pedig az, hogy a szigeteknek, fjordoknak és egyéb földrajzi adottságoknak köszönhetően sok mikroklíma van, így ha szakad a hó Tromsøben, még mindig van esélyünk az északi fényre, csak 30-50 kilométerrel arrébb.

A túracégek lelkesedése nem ismer határt: ha a partvidéken mindenütt kilátástalannak látják a helyzetet, akkor nekivágnak Finnországnak. Volt olyan este, amikor több mint tíz órán át zajlott a fényvadászat. Az aurora borealis azon az éjszakán is csak percekre tűnt fel, de így is megérte a virrasztás.

Többórányi várakozás után pár perc csoda Forrás: Kisgyörgy Éva

Sötét ég, csillagok és türelem

Az északifény-túrákat szeptembertől áprilisig szervezik. Hogy kinek melyik időpont az ideális, az attól függ, nappal milyen programokon szeretne részt venni. Aki a bálnákra kíváncsi, annak december és január a legjobb időpont, még akkor is, ha ebben az időszakban alig van nappali fény. A hajók ilyenkor sokszor még sötétben kimennek a bálnák kedvenc tartózkodási helyére, megvárják, míg egy órára feldereng a fény, aztán ugyancsak sötétben visszatérnek a kikötőbe.

Miután a bálnák elmennek, beindulnak a havas programok. Lehet kutyák és rénszarvasok húzta szánokon siklani, szántalpas túrákra menni, hómobilozni. Én februárban vágtam neki, akkor még jó sötét az ég éjszaka, de azért nappal már több programot lehet szervezni.

Északi fény ebben az időszakban szinte mindig van, a kérdés csak az, hogy látjuk-e.

Ez alapvetően attól függ, mennyire tiszta az ég, és mennyire tudunk távol kerülni a fényszennyezéstől. Ahogy az egyik idegenvezető mondta: a sikeres auroravadászathoz három dolog kell: sötét ég, csillagok és türelem.

Nehéz kifogni egy felhőtlen éjszakát Forrás: Kisgyörgy Éva

A túrákon ezért mindig olyan helyre igyekeznek menni, ahol már nincs közvilágítás, maximum csak a hold világít. A másik fontos kérdés, hogy nem takarják-e felhők az eget. Ha igen, akkor csak kifejezetten erős auroratevékenység esetén bukkannak fel a zöld fények.

Ha totál felhős az ég, akkor az erőjelzésekre hagyatkozva a túravezető eldönti, érdemes-e várakozni vagy inkább keresni kell egy másik színteret. Ilyenkor az együttműködő társaságok egymást is folyamatosan hívják telefonon, hasonlóképpen az afrikai szafarik világához, ahol azonnal jelzi mindenki a kollégáknak, ha oroszlánt lát.

A túravezetőkkel és utasokkal beszélgetve kiderült, hogy

az átlag tromsøi látogató két éjszakai túrára fizet be.

Vannak persze, akik csak egyet engedhetnek meg maguknak, de nem ritka az sem, hogy valaki háromszor-négyszer is próbálkozik. Akkor sincs nagy baj, ha rögtön az első kiránduláson csodaszép északi fényt látnak, hiszen ez nem olyan élmény, amelyre hamar rá lehet unni.

Tromsø kellemes bázis a sarkifény-túrákhoz Forrás: Kisgyörgy Éva

Kis busz vagy nagy busz, ez itt a kérdés

Tromsøben több tucat cég foglalkozik északifény-túrák szervezésével, és számos verzió létezik. Van úgy, hogy az északifény-vadászatot összekötik egyéb kalandokkal, például kutyaszánozással vagy hómobilozással. Léteznek kényelmesebb, buszos túrák, ezek előnye, hogy van vécé a buszon, sőt némelyik előre kialakított bázisállomásokra megy, ahol meleg van, és akár vacsorázni is lehet.

Hátrányuk viszont az, hogy ezekben a csoportokban 40-45 ember mozog együtt, ami a fotózásnál elég zavaró lehet, és arra is figyelni kell, hogy ezeken a túrákon nem adnak meleg felszerelést.

A buszos túrák ára 1000 korona (32 500 Ft) körül mozog,

jellemzően öt-hat óra hosszat tartanak, és többségükre nem kell előre jelentkezni.

Kényelmetlenebbek, drágábbak, de valamivel több eséllyel kecsegtetnek a minibuszos túrák. Ezek ugyanis képesek nyolc-tíz órán keresztül fáradhatatlanul keresni azokat a helyeket, ahol tisztább az ég. Míg a nagyobb buszok csak a maguk bejáratott helyeire mennek, a kisebb autók jóval nagyobb területen cirkálnak, és tapasztalatom szerint tényleg mindent elkövetnek, hogy megtalálják a sarki fényt.

Nappali fényben is gyönyörű a téli táj Forrás: Kisgyörgy Éva

A kisbuszos túrákon felszerelést is adnak, jó meleg kezeslábast láthatósági csíkokkal, a lábat garantáltan melegen tartó csizmát, prémes kesztyűt, gyapjúzoknit. Mindig van forró tea, kávé, időnként leves is, és nem ritka, hogy ha hosszabb várakozásra rendezkednek be valahol, tábortüzet raknak.

Mivel egy minibuszban hét-nyolc utas kap helyet, a túravezetőknek van idejük mindenkivel foglalkozni. Segítenek beállítani a fényképezőgépeket, és gyakran állványt is tudnak kölcsönözni. A kisbuszos túrák 1200-1500 (40 000-48 700 Ft) koronába kerülnek, de

a legnépszerűbb cégek túrái napokkal, hetekkel előre betelnek,

így érdemes előre helyet foglalni. A túrák 85-90 százalékában sikerül felkutatni a sarki fényt, ha csak percekre is.

Akár nagyobb, akár kisebb csoporttal megyünk, az ár tartalmazza a forró italokat, és azt is, hogy a túravezető által készített fotókat a résztvevők megkapják.

Tromsøi házak a februári télben Forrás: Kisgyörgy Éva

Kicsit halovány, kicsit életlen, de az enyém

Én először egy nagy buszos túrára neveztem be az Arctic Guide Service szervezésében, mivel még nem voltam tisztában azzal, mennyire zavaró tud lenni negyven ember egy hómezőn. A busz valóban kényelmes és meleg volt, a mérete viszont behatárolta, merre tudunk menni, hol tudunk parkolni. Bár a túravezető megígérte, hogy mindenkinek segít a fotózásban, ekkora csapatban ez nem volt kivitelezhető.

Pedig zöldfülű északifény-fotósként pont az első alkalommal lett volna szükségem némi tanácsra. A képeim ennek hiányában kissé életlenek és túl sárgásak lettek (utóbbi annak is betudható, hogy egy közeli település fénye verődött vissza a havas hegyoldalon). Ezt a túrát azoknak ajánlom, akiknek fontos a kényelem, a kedvezőbb ár, valamint az, hogy hajnali egyre garantáltan ágyba kerüljenek.

Egy közeli városka fényei sárgás színt adtak a képnek Forrás: Kisgyörgy Éva

Másodszor már egy kisebb csapattal, a TripAdvisor első helyén álló Arctic Explorers minibuszával mentem. Minden tökéletes lett volna, csakhogy bármerre indultunk, mindenütt hóvihar várt ránk. Mindössze néhány percre nyíltak szét a felhők, akkor sikerült is pár kockát kattintanom. Ezzel együtt kifejezetten

kellemes élmény volt a kirándulás tábortűzzel, vacsorával, vidám, nemzetközi társasággal.

Ennek a cégnek nagy előnye, hogy szezonban hat minibuszt indítanak egyszerre, vagyis akár hatfelé is indulhatnak tiszta eget kémlelni, miközben folyamatosan informálják egymást a fejleményekről. Minden túrájukon van tábortűz meleg vacsorával, amely ugyan porból készül, de meglepően finom. Fiatal, nemzetközi, szimpatikus csapat.

A második éjszakán csak percekre szűnt meg a hóvihar Forrás: Kisgyörgy Éva

Peches voltam, de nem csalódott

Miután az első két este csak részleges sikert hozott, harmadszor is próbálkoztam. A kedvencem a harmadik túrát szervező csapat, a Creative Vacations lett. Viszonylag fiatal, kisebb társaság két minibusszal, azaz egyszerre 14 utast tud kivinni a két túravezető. Rögtön az induláskor bevágódtak nálam, mert őszintén elmondták, hogy nagyon kicsi az esély aznap éjjel a sikerre, úgyhogy ha valaki törölni akarja a foglalását,

visszaadják a pénzt vagy átütemezik máskorra a foglalást.

Nekem azért is ők jöttek be leginkább, mert mindkét sofőr profi fotós volt, és tényleg odatették magukat, hogy a lehető legjobb képek készüljenek. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerültek a megálmodott felvételek, hanem azon, hogy a túra éjszakáján vastag felhőtakaró volt az egész régió felett. Bár délután fél 6-kor indultunk és hajnali 4-re értünk vissza a városba, az egyébként igen erős északi fény csak pár percre tudott áttörni a felhőkön.

Bár a felhős ég főleg bosszúságot okozott, a képen jól mutat Forrás: Kisgyörgy Éva

A kirándulás egyórás oktatással kezdődött egy stúdióban, ahol mindenki gépén segítettek elvégezni a szükséges beállításokat. Bár kifejezetten erre az útra vettem egy könnyű kis állványt, kölcsönadtak nekem is, mint minden utastársnak, egy jóval stabilabbat. Egész éjjel vezettek, fürkészték az eget, hívogatták az ismerős túravezetőket, böngészték a mobilapplikációkat, időjárás-előjelzéseket, látszott rajtuk, hogy szenvedélyesen szeretik a munkájukat.

A három túra után ajándékba is kaptam egy kis aurorashow-t. A Hurtigruten hajóval Kirkenes felé tartottam, amikor

a hangosbemondón közölték, hogy az égen épp táncol az északi fény.

Kicsit csodálkoztam, hogy csak én ugrottam fel a vacsoraasztal mellől, holott utastársaim állítólag még soha nem látták az aurorát. Én mindenesetre felrohantam a fedélzetre a fényképezőgépemmel, ahol pár percre megint felvillant előttem a titokzatos jelenség, méghozzá minden addiginál szebben.

A hajóúton bónuszképpen megjelent az égen a sarki fény Forrás: Kisgyörgy Éva

Azt mondják, az átlagnál pechesebb voltam, hogy a három éjszaka egyikén sem láttam igazán szép fényjátékot, mégsem lógatom az orrom. Bár ezek a túrák még a nyugati vendégek számára is borsosak, senki nem távozott csalódottan. Világos, hogy az aurora borealist nem tudják garantálni, úgyhogy örültünk annak, amiben részünk volt: a pár percnyi csodának, no és az éjszakai havas táj szépségének.