Egy hosszú hétvége Berlinben több okból is vonzó programnak tűnt. Egyrészt meglátogathattuk kint élő barátainkat, másrészt nagyon kedvező áron, oda-vissza mindössze harmincezer forintért jutottunk repülőjegyhez. Ez már a vonatnál is olcsóbb, pedig amúgy szívesen kanyarogtunk volna az Elba völgyében, a Drezda és Prága közötti csodaszép vasútvonalon. 

Érdekes élmény volt péntek este megérkezni a tegeli reptérre. A ferihegyinél jóval lepattantabb terminálból kilépve elindultunk buszjegyet venni, de mintha csak a Balkánra érkeztünk volna, jegynepperek szólítottak le minket. Egy kis buszozás után metróra szálltunk, ahol igazán érdekes hangulat fogadott. Az utasok zömének sör volt a kezében, egy részük vidám társaságban töltötte az estét, másik részük inkább magányos alkoholistának tűnt. 

Közelmúlt és futurisztikus jelen az AlexanderplatzonForrás: Bucsky Péter

Sok magyar költözött Berlinbe 

De a legmeglepőbb az egészben, hogy ez senkit nem zavart. Barátaink Neuköllnben laknak, Kreuzberg mellett ez a leginkább törökök lakta városrész. A nyugatnémet időkben szegényes környéknek számított, mára azonban nagyon felkapott lett a fiatalok körében, igazi multikulti hely. 

Jól megfér egymás mellett a szudáni és a vegán étterem, a hipszterek fair trade kávézója és az alkoholisták kiskocsmája. Neukölln ütőere a Weserstrasse, itt gyakorlatilag minden utcasarkon van egy-két bár, kávézó és étterem. Csak néhány utcányira van innen a csatorna, amelynek partján jó időben sokan piknikeznek – ezt most sajnos nem láthattuk a hideg miatt. 

A parabolaantennákat családi vagy más fotók díszítikForrás: Bucsky Péter

Péntek este a Görlitzer park környékén csak a sokadik bárban sikerült helyet találnunk. Sétálás közben ismeretlen magyarok köszöntek ránk, sokan laknak már itt a honfitársaink közül. Ez a park egyébként arról híres, hogy gyakorlatilag éjjel-nappal dílerekkel van tele,  akiket képtelenség nem kiszúrni. A rendőrség is gyakran megjelenik, de nem igazán törődnek a leplezetlen üzleteléssel. Ez tényleg nagyon szabad város, a graffitik sem zavarnak senkit, ott is vannak szinte mindenhol. 

Berlinben bárhol felbukkanhat egy graffitiForrás: Bucsky Péter

Minden kerület külön világ 

Berlin minden egyes kerülete külön városként fogható fel, saját központtal és sajátosságokkal. Emiatt nincs igazi városközpont, még a Mitte sem az, bár a neve alapján (a Mitte középpontot, centrumot jelent) erre tippelhetnénk. A fal leomlását követően ugyan újjáépítették a Potsdamer Platzot és a kormányzati negyedet, ide azonban csak a turisták és a közszolgák járnak, az igazi élet máshol zajlik. 

Modern épületek a Potsdamer PlatználForrás: Bucsky Péter

Jellemző, hogy hiába nyitott itt meg a Mall of Berlin luxuspláza, a kereskedők a kongásra panaszkodnak. Az is igen kelet-európai, hogy a román építőmunkásokat nem fizették ki, és több százan tüntettek a bérükért. 

A környék tele van a szokásos turistaattrakciókkal, mehetünk Trabant-túrára, léggömbös kirándulásra, fotózkodhatunk „régi katonákkal”  a Checkpoint Charlie-nál, és természetesen több múzeum is van az átkelőről. 

A Checkpoint Charlie-nál fényképezkedhettünk az álkatonákkalForrás: Bucsky Péter

Lebontották Honecker lámpaboltját 

A belvárosban még mindig szép számmal vannak üres telkek, és építkezések is folynak. Az opera felújítása például fontos beruházás. Jóval nagyobb vitát váltott ki a Humboldtforum néven futó projekt, amelynek keretében kulturális céllal újraépítik az egykori császári kastélyt. 

A második világháborúban lerombolt épület helyén állt az egykori NDK parlamentje,  amelyet csillárjai miatt Erich Honecker lámpaboltjának csúfoltak. 

A rendszerváltás után évekig tartott, míg a mérgező azbesztszigetelést eltávolították a Köztársaság Palotájának (Palast der Republik) is nevezett épületből. Végül mégis a lebontása mellett döntöttek, hogy inkább a történelmi díszletet varázsolják vissza. A vasbetonból épülő palota láttán Szkopje jutott eszembe, ahol szintén újra megépítették a történelmi emlékeket. 

Gőzerővel folyik az építkezésForrás: Bucsky Péter

A kastély egyébként múzeum lesz, a mellette álló furcsa, modern dobozban meg is lehet nézni, mi lesz benne – ez a kevés ingyenes kiállítás egyike Berlinben. 

A terror berlini házai 

A Mittében érdemes a Gestapo egykori helyszínén álló modern Topographie des Terrors múzeumot felkeresni. Nem vidám program, de sok érdekes, kevéssé ismert dokumentumot ismerhetünk meg a nácik hatalomra kerüléséről, a propagandájukról, a nyilvános megszégyenítésekről és a terrorállam működéséről. 

Az NDK-ban százezer főállású Stasi-alkalmazott voltForrás: Bucsky Péter

Talán a legmegdöbbentőbb adat, hogy milyen kevesen kaptak büntetést náci múltjuk miatt. Több száz esetben ejtették a vádakat az egykori nácikkal szemben a 60-as években.  A múzeum mellett megmaradt a berlini fal egy nagyobb darabja, pont az a rész, ahol egy keleti család 1963-ban kötélpályán menekült át a túloldalra. A történetet képregényben örökítették meg. 

A kelet-berliniek számára a második világháború után sem ért véget a terror. Ezt a témát két érdekes múzeum mutatja be, a Hohenschönhausenben működő börtönmúzeum, amelybe most nem jutottunk el, és a Stasi egykori központja, amelyet sikerült megnéznünk. 

Mintha a 80-as években járnánk a Stasi-múzeumbanForrás: Bucsky Péter

Ez utóbbi gyakorlatilag egy lakótelep egyik épületében van. Berlinben sok panel van, többségük ma üresen áll, ami érhető, már csak a lehangoló atmoszféra miatt is. A Stasi-múzeumban nem sok tárgyat találunk – mondjuk a locsolókannába rejtett fényképező nem semmi –, inkább a fényképek és a leírások érdekesek. 

Mai fejjel felfoghatatlan, hogyan lehetett az egykori NDK-ban százezer főállású Stasi-alkalmazott. Különösen hátborzongató a második emelet, ahol minden pontosan úgy maradt az irodákban, ahogy a rendszerváltáskor hagyták. Kísérteties időutazás. 

Nem a szépségéért szeretjükForrás: Bucsky Péter

A Bauhaus-múzeum egyelőre nem nagy szám 

Ha már keleten jártunk, nem hagyhattuk ki a budapesti kínai piac helyi verzióját, a vietnami piacot. Szombat este nagy pörgés volt az ottani étteremben, de így is szuper gyorsan kiszolgáltak, és hibátlanul finom volt a leves és a főétel is.  Amikor hazafelé indultunk, már nagyban zajlott egy családi ünnepség a főteremben, de még ekkor is nyitva volt szinte minden bolt. 

Ünneplésre készültek a vietnami étterembenForrás: Bucsky Péter

Másnap a Bauhaus-Archiv múzeumot vettük célba, amely már csak azért is érdekes, mert sok magyar művész is részese volt a mozgalomnak. A Berlin elővárosából, Dessauból induló művészeti programról azonban nem sok újat lehetett itt megtudni, egy Wikipédia-szócikkben több információ van, mint az aprócska múzeumban. 

A Bauhaus Archiv nem sok újat mond a mozgalomrólForrás: Bucsky Péter

Az egész kiállítás legérdekesebb része talán az eredeti, közel százéves játékokat bemutató tárlat volt, ahol a másolatokat akár meg is vásárolhattuk. Mindenesetre örömmel értesültünk róla, hogy 2019-re, a mozgalom indulásának századik évfordulójára kibővítik a berlini Bauhaus-központot. 

A Bauchaus Archivot 2019-re kibővítikForrás: Bucsky Péter

Mint egy steampunk képregényben 

Egy kicsit a természetbe is kimerészkedtünk, méghozzá Berlin legmagasabb dombjára. A 114 méter magas Teufelsberg (magyarul Ördög-hegy) nem természetes képződmény, hanem a háború után összegyűjtött sitthalom.  Ennek tetején állt az amerikaiak lehallgatóállomása, de ma már ez is csak rom. A Berlinben nagy számban előforduló hippik közül sokan költöztek ide, és művésztelepként használják a helyet, amelynek működtetésére alapítványt hoztak létre. 

Ma már csak rom a hidegháború egykori fontos megfigyelőállomásaForrás: Bucsky Péter

Szerettük volna megnézni a régi tornyot, de a németek még hippiként sem tagadják meg önmagukat:  nem lehetett csak úgy bemenni az elhagyott telepre, kizárólag vezetett túra keretében. Még ezt is vállaltuk volna, de a következő csoport csak fél óra múlva indult. Mivel jeges szél fújt, és mosdót sem találtunk sehol, végül feladtuk a tervet. Majd megnézzük egyszer nyáron. 

A közeli kis tó partján nyáron nagy élet zajlik a helyiek szerint. De hideg időben is akadt látnivaló, egy századfordulós vízmű, amelynek gőzgéppel hajtott pumpaállomása szinte érintetlenül megmaradt. 

Ipari műemlék a kiváló állapotban fennmaradt, gőzhajtású pumpaállomásForrás: Bucsky Péter

A városban megszámlálhatatlanul sok látnivaló van még, például a Mittében érdemes megnézni a Gozsdu udvar nagyobb és díszesebb megfelelőjét,  a Hackesche Höfét, a mellette található, 19. századi Új zsinagógát, a Nikolaikirche körüli történelmi városmagot, ahol az NDK-s időkben az elpusztult Fachwerk-házakat panelből próbálták imitálni, vagy a gigantikus szovjet emlékművet a Treptower parkban. 

Az Új zsinagógát a kristályéjszaka gyújtogatói és a világháborús bombák sem pusztították elForrás: Bucsky Péter

Nagy kedvencem lett az acélhidakon közlekedő metró, amely mintha a steampunk képregények világából bukkant volna elő. Hasonlóan izgalmas lehet a város alatti bunkerrendszer is. Ez sajnos most nem fért bele a hosszú hétvégébe, de legközelebb biztos nem hagyjuk ki. Mindent összevetve Berlint az ember nem a szépségéért keresi fel, hanem mert elképesztően érdekes és sokszínű. Nincs ember, aki ne találna ebben a városban számára izgalmas programokat és látnivalókat.