Odesszát a zsidók csinálták

2016.05.03. 16:36

A város 90 százalékában nincs semmi különös, sőt néha kiábrándító. A maradék 10-ért viszont megéri. Ha kíváncsi arra, milyen a valódi posztszovjet multikulti, akkor különösen. Beszámolónkat időről időre a helyiek cinikus rövid vicceivel akasztjuk meg. Odesszában jártunk.

Tudjuk le gyorsan a legkellemetlenebb dolgot: az odajutást. Ha nincs dolgunk Kijevben, akkor 250-300 euróból Budapestről Varsón keresztül repülhetünk Odesszába. De legyen, mert Kijev is bőven megér legalább két napot. A fővárosba fapadossal 30-40 ezer forintból megvan az oda-vissza jegy – vonattal olcsóbb, de az út kerek 24 óra –, innen azt kell eldönteni, hogyan tovább. A legegyszerűbb persze itt is a repülő, ha szerencsénk van, akár 100 euróból kijön a retúr.

Helyi járat az odesszai pályaudvarnálFotó: Vörös Szabolcs - Origo

De hogy a hely szellemét jobban átérezzük, leginkább a vonatot ajánljuk (intercityt vagy éjjelit), amire a 3-6 ezer forintos jegyet viszont – az „ukrán Elvirán” – érdemes jó előre lefoglalni, mert a vonatok már 2-3 nappal korábban tele vannak. 

Ha lekéstük a foglalást, marad a busz, helyesebben a marsrutka (a kijevi központi buszpályaudvarról indulnak), amivel 7 óra zötykölődés után nagyjából 3 ezer forintért jutunk le Odesszába. 170 centinél magasabb és/vagy testszagokra érzékeny olvasóinknak semmiképp nem ajánljuk. 

– Sára, maga hány éves? – Nemrég értem el a 30-at. – És mi tartotta fel ennyire útközben?

Elsőre nem a legszebb

Nem állítjuk, hogy az első benyomások után kedvünk támad viccelni, a belvárosi magon kívül a város ugyanis meglehetősen lelakott: araszoló villamosok, pöfögő Volgák (meg a rendőr hibrid Toyotája) és az Erzsébetvárosból sokáig ismerős ZiU trolibuszok róják a göröngyös utakat a kellemes építészeti összevisszaságban.

Tipikus odesszai belső udvarFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Eddig persze csak a szokásos posztszovjet városkép, de máshol nem Sárával viccelődnek. Viszont még ilyen aranyköpések sincsenek: 

– Nem tudja megmondani, merre van a konzulátus? – Melyik országé? – Miért, melyikét javasolja? 

Nyolc nemzetiség városa

Ha van a népeknek olvasztótégelye, akkor Odessza az. Elég megnézni a legutóbbi, 2001-es népszámlálást: az 1 milliós városban nyolc nemzetiség él egymás mellett, Odessza megyében pedig – amelynek a grúz exelnök, Miheil Szaakasvili a kormányzója – tizenhét.

"Odessza nem bocsátja meg május 2-t". A 2014-es májusi összecsapásokban több tucatnyian haltak meg. Szaakasvilit utána hozták rendet tenniFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Ezek közül pedig külön is kiemelkedik a zsidóság, amely ugyan mára a II. világháborús német megszállás és az utána következő alijázások miatt a lakosság elenyésző mértékét alkotja – a 20. század eleji szűk 40 után ma 1-2 százalékot –, de hatása elválaszthatatlan a város mindennapjaitól. Ha másban nem, az említett érdes helyi humoron biztosan tetten érhető. 

– Róza néni, Abramcsik otthon van? – Romacska, ő most eszik. Te is ennél, ugye? – Igen. – Akkor addig menj haza, és te is egyél! 

„Odesszát a zsidók csinálták”

A ma ismert Odessza az orosz–török háború utáni, Nagy Katalin-féle 1794-es alapítása után különleges kiváltságokat kapott – többek között szabadkikötő volt –, a zsidóságnak pedig, a cári Oroszország többi részével ellentétben, csaknem egyenlő jogai voltak, ami a fel-fellángoló pogromok ellenére is vonzóvá tette számukra a fekete-tengeri kikötőt.

Az egyik belvárosi zsinagóga bejárataFotó: Vörös Szabolcs - Origo

A város egyik híres szülötte, Iszaak Babel drámaíró 1916-ban például egyenesen kijelentette: Odesszát a zsidók csinálták. A népszerű zsidó dallamok például a mai napig a helyi utcazenészek repertoárjának alapvetései:

Apropó, zsidóság, Odessza és zene: itt született David Ojsztrah, a 20. század egyik legnagyobb hegedűse, de a hasonló jelentőségű zongorista, Szvjatoszlav Richter életében is meghatározóak voltak az itt töltött évek. Elég csak megnézni a neobarokk operaházat, hogy világos legyen, micsoda kulturális élet lehetett itt a 19. és 20. század fordulóján.

Az operaházFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Odessza pedig a filmtörténetbe is beírta a nevét, Szergej Eisenstein 1925-ös, Patyomkin páncélos című filmjének egyik ikonikus jelenete, amikor a cári csapatok a belvárost és a kikötőt összekötő 192 fokos lépcsősoron tizedelik a lázongó munkásokat.

Eisenstein képkockáiForrás: mutoscopio

A Patyomkin-lépcső pedig azóta Odessza egyik fő látványossága.

Részlet a 192 lépcsőfokbólFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Bármerre lépünk, jó helyen járunk

Ha már a látványosságok, mondunk még párat a lépcsőn és az operaházon kívül.

Privoz piac. Amit itt nem kapni, az nincs is. Hamisítatlan forgatag, ruha-, játék-, fűszer-, hús- és halrészleggel. A higiénia persze kifogásolható, de hol nem az.

Műszak végi hangulat a halpiaconFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Két barátnő találkozik. – Cilja, azért rendesen meghíztál! – Á, le is fogytam! Láttál volna két hónappal ezelőtt! Pont úgy néztem ki, mint te most. 

Odessza holovna. A piac tőszomszédságában álló vasúti főpályaudvarra belépve először azt hihetnénk, hogy egy kastélyban vagyunk. Aztán persze hamar az arcunkba csap a valóság, de a két állapot közötti néhány másodpercért megéri.

Nem kastély, vasútállomásFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Puskinszka utca. A vasútállomástól induló macskaköves utca, két oldalán platánsorral utánozhatatlan hangulatú, alig van olyan ház, ami előtt nem érdemes megállni. Ez az épület például a pesti Uránia mellett is állhatna:

Századfordulós hangulatFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Deribaszivszka utca. Az orosz–török háború egyik hőséről, José de Ribas vezérőrnagyról elnevezett utca az egyik legnépszerűbb gyalogos célpont, kávézókkal, éttermekkel, parkokkal. A legtöbb helyen 2-3 ezer forintnyi hrivnyánál képtelenség többet elenni. 

– Doktor úr, mondja, melyik a legjobb fogyókúrás módszer? – A legjobb diéta, Roza Mojszejevna, kefirt enni villával.

A Deribaszivszka nyugati végében található egy másik építészeti csoda, az átjáróház.

Nem lehet kihagyniFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Kikötő. Odessza lényege. Ukrajna legnagyobbja, és a Fekete-tenger mentén is a legkomolyabbak közé tartozik. Évente több mint 31 millió tonna megmozgatott áru, 520 ezer konténerben, a személyforgalom pedig mintegy 4 milliós. Emellett tökéletes pihenőhely, különösen alkonyatkor. A magyar májat hizlaló Ganz-daruk pedig már csak a ráadást jelentik.

A matróz felesége szobor a kikötőbenFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Könyvpiac. A Deribaszivszka utcától néhány sarokra található kellemes kis hely, ahol persze nem csak könyvet kapni. Fiatalok kedvelt pihenőhelye, köszönhetően a körülötte levő parkoknak.

Széles a kínálat a könyvpiaconFotó: Vörös Szabolcs - Origo

Luxusért ne ide jöjjön!

Egy percig nem állítjuk, hogy álomcélpont. Sőt az első kérdése a látogatónak alighanem az lesz, mit keres itt. De abban biztosak vagyunk, hogy ha kétkedők is az első benyomások, a Puskinszka utcán végigsétálva méterről méterre jobban fog örülni, hogy eljött ide. Legkésőbb az operaháznál pedig biztos is lesz benne. Odessza: hétvégi célpont. Se több, se kevesebb. Annak viszont az egyik legjobb.

(Az odesszai vicceket innen gyűjtöttük.)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK