Ez a város így is, úgy is kikészíti az embert

2016.05.09. 20:53

Tokió feldolgozhatatlan, bejárhatatlan, megismerhetetlen. De mit is várhatunk egy monstrumtól, ahol csak a városmagban kilencmillió ember metrózik naponta? Amúgy a lakosság, ha az agglomerációt is hozzászámoljuk, több mint 37 millió fő. Ahhoz, hogy Tokiót egy kicsit megismerjük, legalább egy évig folyamatos ott kell lennünk. És akkor még mindig csak a felszínt kapargatjuk.

Szerencsére az egykori Edó (1869-ben nevezték át Tokióvá, azaz „keleti fővárossá”) nagyon karakteres, egymástól jól elkülöníthető városrészekből áll. Az alábbiakban összeállítottam egy listát a főbb kerületekről és látnivalókról, amellyel az „első tokiózóknak” szeretnék segíteni abban, hogy eligazodjanak a beláthatatlanul nagy és sokszínű Japán fővárosban.

Akihabara, a megszállottak Mekkája

Akihabara egykor az elektronikai és híradástechnikai cikkek kerülete volt. Még ma is boltok százai várják az ide látogatókat, hétemeletes óriások éppúgy, mint spéci kis üzletek. Később az otaku szubkultúra megjelenése tovább színesítette a kerület karakterét.

A japán fogalmakat meglehetősen nehéz más nyelvekre lefordítani. Az otakuk olyan fiúk és lányok, akik megszállottan rajonganak valamiért. Rajongásuk tárgya általában valamelyik manga- vagy animefigura, ezekbe sokan konkrétan szerelmesek. De vannak olyan otakuk is, akik a fényképezőgépekre vagy a telefonokra vannak rákattanva.

Táncoló-éneklő felszolgáló a Maid CafébanForrás: Bárány Róbert

Így aztán az elektronikai boltok mellett megjelentek az anime- és mangaőrületet kiszolgáló üzletek is Akihabarában. Az otakuk nyüzsögnek az utcákon és gazdaságilag is mérhető felvásárlóerővel bírnak. Megéri őket maximálisan kiszolgálni.

Érdemes körülnézni a szentélyükben is, valamelyik Maid Caféban. Azt nem ígérem, hogy európai fejjel pontosan érteni fogjuk, mi történik ezeken a helyeken, de az élmény garantáltan sokkoló. Rózsaszín nyuszifüllel a fejünkön nézhetjük a kislánynak öltözött szép hölgyeket, amint énekelnek, táncolnak vagy éppen felszolgálják nekünk az ételt és az italt, esetleg turmixot rázva a nevünket kiabálják. Természetesen - külön pénzért - le is fotózhatjuk magunkat a társaságukban.

Haradzsuku, a divatőrültek negyede

Haradzsuku a fiatal japánok divat- és popkultúranegyede megannyi bolttal és kis kávézóval. Színes, trendi és hömpölygő forgatag, az egyik legtipikusabb utcakép, amelyet a mai modern Japánhoz általában kapcsolni szoktak. Remek megfigyelőterep azok számára, akiket érdekelnek a legújabb tokiói divatirányzatok.

Haradzsuku, Takesita utcaForrás: Bárány Róbert

A japán fiatalok hihetetlenül kreatívak az öltözködés terén. A cosplayesek is imádják, nem ritka, hogy délelőtt 10-kor elképesztő szerkókban vonuló csapatokat látni. Ez egy olyan hely, amelyet már a föld sok más részén próbáltak lemásolni, de nem nagyon sikerült. Hiába, Japánt csak Japánban lehet megtalálni.

Robotfóka és hírelemző android

Miraikan, a jövő múzeuma kihagyhatatlan azoknak, akikbe szorult némi tudományos kíváncsiság. Az intézmény Odaibán található, amely egy mesterséges szigetcsoport, illetve a csoport legnagyobb tagjának neve Tokióban.

A tudományos ismeretterjesztést rendkívül szórakoztató és informatív módon tálalják a múzeumban. Nem véletlen, hogy a néhány éves gyermekektől a családokon át az egészen idősekig mindenkit megtalálhatunk a látogatók között. Láthatjuk Parót, a meleg tekintetű robotfókát, amely a magányos emberek életébe hivatott egy kis szeretetet csempészni.

Vagy megleshetjük Aszimót, a multifunkcionális mobil asszisztenst, amelyet úgy fejlesztettek ki, hogy a mozgásukban korlátozott embereknek segítsen. Aszimo 130 centi magas és 54 kiló, tud sétálni, rúgni, kezet fogni, hat kilométer per óra sebességgel fut, felismeri a mozgó tárgyakat, a különböző arcokat és gesztusokat, és képes reagálni, sőt válaszolni is a feltett kérdésekre.

Kodomoroid, az android hírolvasóForrás: Bárány Róbert

Kodomoroid, az android pedig egy újabb szint. Gyakorlailag az első olyan hírközlő, amely a nap 24 órájában képes a világ különböző eseményeit észlelni, értelmezni és elmondani különböző nyelveken. Ez bizony jelentősen meghaladja az emberi képességeket. Érdemes továbbgondolni, hogyan alakulhat át ilyen módon a jövő hírközlése.

Érdekes az intézmény szimbóluma, a Geo-Kozmosz is. Ez azt mutatja, hogyan nézhet ki a Földünk a Világűrből. A legfrissebb műholdadatokat jelenítik meg az organikus Led-paneleken, amihez több mint tízmillió pixelt használtak az alkotók.

Egy kis buddhista nyugalom

Ha elegünk van a jövőből, érdemes elmennünk az Ueno Parkba, és megnézni a közeli Szenszo Dzsit, Tokió legrégebbi és talán legpatinásabb buddhista templomát. Itt kifújhatjuk magunkat, bár ez Japán legnépszerűbb parkja, úgyhogy egyedüllétre ne számítsunk. Éves szinten körülbelül tízmillió ember látogatja. Cseresznyefa-virágzás idején hatalmas evészetek-ivászatok és bulik helyszíne a terület.

Gyönyörű a park, csak egy kicsit sok a látogatóForrás: Bárány Róbert

Kamakura, a szamuráj Szentendre

Ha még inkább el akarunk merülni a történelemben, mozduljunk ki egy kicsit Tokióból. A fővárostól ötven kilométernyire találjuk Kamakurát, Tokió Szentendréjét. Van itt egy gyönyörű sintó szentély, egy 763-ban épített pompás buddhista templom, a Hasedera, valamint egy 13 méteres óriásszobor a nagy tanítóról.

Kamakura egyébként szamurájközpont volt, és a feudális Japán hangulatát árasztja. Azt az időszakot idézi, amikor a császárnak csak névleges hatalma volt, és a sógunok voltak a tényleges főnökök. Egyébként vicces, de a buddhista templomban, fenn a hegytetőn gyorsabb volt a net, mint otthon, a lakásomban. Pedig ott sem lassú.

Az óriás Buddha KamakurábanForrás: Bárány Róbert

Háromezren kelnek át egyszerre a zebrán

Tokió Sibuja kerülete klasszikus, kihagyhatatlan látnivaló. Az ottani óriás forgalmú kereszteződésben egyetlen zöld lámpánál háromezer ember megy át egyszerre a zebrán csúcsidőben. Összehasonlításként: Tokaj lakossága egy kicsivel több mint négyezer fő, de tíz zöld alatt már Gyöngyös teljes lakossága halad keresztül az úton.

De említhetném Ginzát is, Japán legismertebb üzleti és szórakoztató városrészét, a világ egyik legnagyobb luxus bevásárlónegyedét. Ez a gazdagok kerülete, ahol a japán konyhaművészet legmívesebb alkotásait kóstolhatjuk, ha van rá pénzünk.

Sushi tál GinzábanForrás: Bárány Róbert

Persze nem  lenne  szabad kihagyni Tokió legszebb parkját sem, a Sindzsuku Gjoent, ahol a legtökéletesebben élvezhetjük a japán kertek földöntúli harmóniáját. És még sok ezer látnivalót említhetnénk, de pár napra ennyi is elég. Tokió így is, úgy is ki fog készíteni. Persze, jó értelemben.

Az OzoneNetwork riporterének útját a JTB Hungary Japánspecialista támogatta. A Japánról készült filmet 2016. május 27-én, 21 órakor mutatja be az OzoneNetwork.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK