Magyarország is lehetne levendula-nagyhatalom

2016.07.02. 17:00

Tudták, hogy a levendulaolaj tulajdonképpen a növény verejtéke? Az, amit a növény a melegben, hűtés céljából kiizzad magából. Az igazán minőségi termék mindig finom illatú, a szúrós szag a kevert, nem teljes mértékben francia levendulából származó olaj sajátossága. A tihanyi levendula egyszer már a világ legjobbjai között volt, jó lenne megint világmárkát csinálni belőle.

Tihany őslevendulásában igazi francia levendula terem, jelenleg öt hektáron. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakemberei a következő öt-tíz évben akár húszhektárosra is szeretnék növelni a termőterületet. 

Nemcsak az illata, a látványa is varázslatosForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

1996-ban kezdték el a híres őslevendulás megmentését, amelyet az 1920-as évek elején telepítettek. Annak idején, a kezdeti sikerek után már száz hektáron termett a gyönyörű lila virág a balatoni település határában.

Ha fejtetőn szárítjuk, megmarad a színeForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina
Nem hittek a sikerben
Tihany hajdanán nagyon szegény, kevés lakosú település volt. A levendulatermesztés sikeressége miatt idénymunkásokra volt szükség, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkeztek, és elvegyültek az itteniekkel. Az egyház kezdetben nem hitt a levendula piacképességében, ezért kellett Bittera Gyulának mandulafát is ültetnie, pedig azok árnyékot vetettek a napfényigényes, melegkedvelő növényre.

A mai szőlőültetvények nagy részén is levendulás volt egykor. A tihanyi levendulakultúra a 30-as évek végére, 40-es évek elejére érte el csúcspontját, amikor már egyértelműen a levendulaolaj-gyártás volt a cél. A termesztés technológiája és maga a termék is világszínvonalúnak számított, utóbbi minősége a Franciaországból származóéval vetekedett.

A látvány magáért beszél, a kabócák koncertjét és a mediterrán hőséget meg adjuk hozzáForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

A tihanyi levendula tőzsdei cikk lett, Németországba exportálták, és Amerikában is jó sajtóvisszhangot kapott. Aki elindította a levendula termesztését: Bittera Gyula, a kor nagy botanikusa, európai hírű gyógyszervegyésze, az első magyar gyógynövényolajgyár megalapítója.

Levendulaház már van, remélhetőleg az olajgyártás is jelentős lesz megintForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

A levendulát egy idő után szőlő váltotta fel

A II. világháború után államosították a levendulást – a területet azelőtt az egyháztól bérelték –, később pedig különböző állami gazdaságok, gyógynövénykutató intézetek művelték egyre lankadó intenzitással, végül 1962-ben végképp felhagytak a termesztéssel. A természet ezután szép lassan visszahódította a területet.

A képen egy énekes kabóca hagyta levedlett bőrét a levendula száránForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

Húsz évvel ezelőtt egy néhány hektáros magánterületen kezdték meg az őslevendulás megmentését. Nem igazán tudjuk, miért hagyták abba annak idején a termesztését, és miért ültettek helyette szőlőt. Valószínűleg a szőlőműveléshez többen értettek, ezért inkább a bevált, megszokott módszerre tértek át. Franciaországban mindvégig családi kézben maradtak a birtokok, a mai napig is kistermelők termesztik a növényt, és állnak össze a lepárláshoz” – avat be a szakmai háttérbe minket Vers József, a BfNPI természetvédelmi őre.

Az őslevenduláshoz ilyen szőlőültetvényeken keresztül juthatunk elForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

A levendula hasznos, igénytelen és gyönyörű

„Nem a levendulatermesztés nehéz, hanem az, hogy ma még nincsenek bejáratott értékesítési utak, ki kell építeni a rendszert. Szárított virág, vágott virág, levendulaolaj – pedig még tudna felvenni terményt a piac. Már megjelentek azok, akik látnak benne fantáziát, növekszik a magánkézben lévő ültetvények száma a Balaton-felvidéken, például Dörgicsén, Monoszlón, Vászolyon.”

A tihanyi ültetvényről régebben két-három hét alatt fogyott el a virág, manapság pár nap alatt leszüretelik a látogatókForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

A szakember szerint kettős hasznosításon érdemes gondolkodni. Egyrészt magát a terméket kell eladni, másrészt a termék köré turizmust lehet építeni, ami legalább egy két-három hektáros területet igényel, lehetőleg jó megközelítéssel.

Jó hír: a levendula semmiféle vegyszert és a kaszáláson, levágáson kívül semmilyen többletmunkát nem igényel. Ráadásul a környező terület értékét is növeli. Méhlegelőként szolgál, nemcsak a házi, de a vadméhek számára is.

Csak egy olló kell a szüreteléshezForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

Ha egy klasszikus hasznosítás, például kukorica- vagy búzaföld helyett tesznek be levendulást, az segít a környező területek élővilágának is. Ráadásul a levendula a talajjal szemben kifejezetten igénytelen növény. Jó alternatíva lehet olyan helyeken, ahol a hagyományos szántóföldi növényekkel már nem hoz nyereséget a művelés.

A levendula nem igényes, de nagyon látványosForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

Bárki belevághat a levendulatermesztésbe

A leszedett virágot szállítsuk papírszatyorban, majd kis csokronként, szellős és árnyékos helyen, fejjel lefelé fordítva szárítsuk, akkor marad meg a színe. Érdemes alátenni egy papírlapot, rongyot, amellyel összegyűjthetjük a lehullott virágokat és magokat. Előbbiek mehetnek bele a salátába, utóbbiakat pedig elvethetjük.

Az elmaradhatatlan levendulafagyi és levendulás málnafagyiForrás: Turista Magazin archív/Pálvölgyi Krisztina

Ha nemcsak a kertünket akarjuk díszíteni, hanem gazdálkodni is szeretnénk a levendulával, akkor olyan helyet keressünk az ültetvénynek, ahol a növény sok meleget és napsütést kaphat. Sekély, köves talajjal is beéri, ami kellőképpen fel tud melegedni. 

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK