Ha Fertődre látogatunk, a 18. század főúri világába csöppenünk. Mintha a magyar Downton Abbey peregne a szemünk előtt: Esterházy hercegek és hercegnők, szolgálók és inasok életébe kapunk bepillantást. Látjuk Pompakedvelő Miklóst, a kastély építtetőjét, amint a legjobb kezű mesterek által készített bútorokon pihen, magunkon érezzük az uralkodónő, Mária Terézia szigorú pillantását, és közben egészen biztosan eszünkbe jut, hogy nem minden magyar közmondás igaz. Eszterházán ugyanis minden arany, ami fénylik.

1772. január 11., szombat. Bécsből jött a hír, hogy Mária Terézia egy héttel ezelőtt kihirdette a könyvek előzetes cenzúráztatásának rendeletét. Az uralkodó többször ígéretet tett arra, hogy ellátogat hozzánk, de megjelenése még várat magára. A kastélyban ma a szokásos szombatra ébredtünk. Korán keltem, mert mire Esterházy Miklós felébred, a tegnapi estély után maradt dolgokat el kell takarítanom.

Tegnap este amúgy is meglehetősen rossz kedve volt a hercegnek. Feleségének hiába küldetett gyönyörűséges aranyláncot azon a díszes kispárnán, mégsem nyert bebocsátást hozzá. Számomra különösek ezek az esti csatározások. Pompakedvelő Miklós minden áldott nap valamilyen ajándékkal lepi meg feleségét. Ha a csecsebecse utat talál az asszony szívéhez, együtt hálhatnak.  A múltkor egy fürt édes szőlő volt a párnán, ezzel nyert Miklós, mehetett a hercegnői hálószobába. Tegnap meg az arany sem volt elég a hercegnőnek. Ki érti ezeket a hatalmasságokat?

Az ország egyik legszebb barokk kastélyaForrás: MTI/Matusz Károly

Máig lakik itt egy Esterházy

Ez a történet ugyan a képzeletem szüleménye, de a kordokumentumok alapján nem állhat távol a valóságtól. Segítségével

bepillantást nyerhetünk a fertődi Esterházy-kastély 18. századi életébe. A kastély építése 1762-ben kezdődött a korábban itt álló vadászkastély kibővítéseként. Hogy az épület a mai napig megőrizte pompáját, arról az elmúlt hétvégén saját szememmel is meggyőződhettem, amikor Fertődre látogattam, hogy megnézzem Magyarország egyik legszebb barokk-rokokó kastélyát.

A fertődi Esterházy-kastély felújított porcelános szobájaForrás: MTI/Krizsán Csaba

Eszterházán összesen 24 termet látogathattam végig vezetéssel. Gardírozóm, a diákmunkán lévő Nikolett előadása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közel hetvenperces séta ne fulladjon méla unalomba. Ezt azért hangsúlyozom, mert az ehhez hasonló idegenvezetések gyakran tűnnek amolyan kötelező feladatnak  mind az idegenvezető, mind a látogatók számára. A tárlatvezetés a kastély felső szintjén, a zeneteremben kezdődött. Ottjártamkor éppen kóruspróba zajlott, amely különleges aláfestést biztosított a nézelődésnek.

Épületrészlet a díszudvarrólForrás: Lantos Gábor

A fertődi kastély legújabb kiállítása az Eltűnt idő nyomában címet viseli. Az ember azt gondolná, hogy 2016-ban már minden, a kort megidéző tárgy itt pihen a házban.

Ehhez képest két év alatt 470 műtárgy került vissza a kastélyba.  A restaurátoroknak bőven akadt dolguk. Voltak olyan tárgyak, amelyekről azonnal tudták, melyik évből származnak, de akadtak olyanok is, amelyeket csak letettek az asztalra, és várták, hogy mesélni kezdjenek. Ez a kiállítás önmagában is megérné a fertődi kirándulást. Aki látni akarja, siessen, mert már csak augusztus 1-jéig tekinthető meg.

A kiállítás csak augusztus elsejéig látogathatóForrás: Lantos Gábor

Talán sokan tudják, hogy a háznak a mai napig hercegi lakója van. Herceg Esterházy Antal 79 évesen itt tölti mindennapjait, a magyar állam 2004 óta biztosít számára lakosztályt. Antal herceg az Esterházy-hagyaték magyarországi nagykövete, emellett nagyon fontosnak tartja, hogy a kastély valamennyi rendezvényén megjelenjen. Koncertek, kiállítások, estélyek állandó résztvevője.

Kínai stílus, európai arcok

A díszterem mennyezeti freskóin a lovak le nem vették rólam a szemüket. Ez persze nem több optikai csalódásnál, de azért jól mutatja a korabeli festők zsenialitását. A zeneterem akusztikája annyira kiváló, hogy külföldről is a csodájára járnak. A kínaizáló szalonban a fali festményeket európai művészek készítették.  A stílus és a jelenetek Kínát idézik, az arcok európaiak.  Ez a stílus idővel kiment a divatból, a képeket pedig fával vonták be. A II. világháború ínséges időszakában a faborítást tüzelőnek használták el, így derült ki, mit rejtettek.

A kastély dísztermeForrás: Lantos Gábor

Ha már a II. világháborúnál tartunk, a nagy világégés idején a kastély katonai kórházként is működött. Egyes szobákban ezért tízrétegnyi meszet vittek fel a falakra, ez némi kórházi jelleget kölcsönzött a helyiségeknek. A lépcsőfordulóban különös rajzra bukkanhat a figyelmes látogató. Az egyik itt ápolt katona saját repülőgép-balesetét rajzolta a falra.  Hogy miért tette ezt? A kastélyban ekkor rengeteg különféle nemzetiségű háborús sérültet ápoltak, közülük valaki a nyelvi nehézségek leküzdésére rajzzal mesélte el saját történetét.

Egy sebesült katona rajza a kastély egyik falánForrás: Lantos Gábor

Még egy termet feltétlenül meg kell említenem. A nyári hűsölőnek is nevezett Sala Terrenából nyílt régen a kastély főbejárata. A kinti forróságból belépve azonnal jóleső hűvösség fogadta az előkelőségeket. A termet fehér carrarai márvány díszíti. Télen a meleget padlófűtés biztosította,  az oszlopok tövében lévő rácsokon áramlott a terembe a meleg levegő. A mostani 32 fokos kinti kánikulából idebent semmit sem lehetett érezni, a márvány valóban alaposan lehűtötte a terem levegőjét.

A déli szárny Hűvös szalonjaForrás: Lantos Gábor

Haydn megtréfálta a munkáltatóját

Eszterházán azonban nemcsak a kastély, hanem a kert is nagyszerű. Két szobor, a kottáival éppen koncertre siető Joseph Haydn és Pompakedvelő Miklós alakja elevenedik meg előttünk. Haydnról nagyon sokan tudják, hogy itt komponálta meg a nevezetes Búcsú-szimfóniát. Az a szoba is megtekinthető, ahol a zenészek első alkalommal adták elő a művet Miklós hercegnek. Amikor 1766-ban a kastély elnyerte végső formáját, mellette megépült a Muzsikaház és a színház is. Miklós herceg innentől fogva minden egyes nyarat itt töltött. Kezdetben valóban csak a nyári hónapokat.

A kastély díszudvaraForrás: Lantos Gábor

Később azonban a herceg nyarai egyre hosszabbra nyúltak. 1772-ben már az esztendő tizenkét hónapjából tizet a kastélyban töltött. Ez idő alatt a zenészeknek is itt kellett tartózkodniuk. A muzsikusok családja azonban a közeli Kismartonban élt. Pompakedvelő Miklós pedig nem volt tekintettel arra, hogy a zenészek hazavágynak.

Haydn 1772-ben megelégelte ezt az állapotot, és megírta a Búcsú-szimfóniát. Ennek befejező tételébe komponálta bele a zenészek egyenkénti távozását. Végül csak két hegedűs maradt a helyszínen, feltehetően maga Haydn és Luigi Tomasini. Amikor ők is távozni készültek, Esterházy Miklós ráébredt a szimfónia „mondanivalójára", és beleegyezett, hogy a zenészek másnap hazamehessenek.

A fertődi Esterházy-kastélyegyüttest tavaly újították felForrás: Építészeti Média Díj

A rózsakert újra a régi fényében tündököl

Kinti sétámat a rózsakert és a díszudvar bejárásával zártam. A rózsakert ebben a tikkasztó hőségben is igyekezett a legszebb arcát mutatni. Nyolcezer tő rózsát ültettek el itt, néhány év múlva a most még üres lugasokon is pompáznak majd a színpompás virágok. De a szépen gondozott területet már ebben az állapotában is érdemes felkeresni.

A rózsákat egy-egy történelmi vagy irodalmi személy, Julianus barát, Petőfi Sándor vagy éppen Arany János emlékére ültették. de az egész kert Cziráky Margit hercegnének állít emléket.  A 36 éves korában meghalt hercegnét, Cziráky Margitot Eszterházán temették el. Ott, ahol az égererdő magasodik, ahonnan a tavat és a Hanságot is látni. Sírját kívánsága szerint egyszerű fehér kereszt jelzi.

A Rózsakert hamarosan teljes pompájában ragyogForrás: Lantos Gábor

Sétámat ott zártam, ahol kezdtem, a díszudvaron. Innen lehet a legjobb fényképeket készíteni a remekbeszabott kastélyról. A főépület karéjában elhelyezett, vizet köpő és sárkányölő jeleneteket ábrázoló szökőkutak pompásak, csakúgy, mint az egész környezet a szépen ápolt pázsitokkal.

Az udvar egyik sarkában lévő kávéház fő attrakciója természetesen az Esterházy-torta. A névadóról megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint Esterházy Pál Antal, mások szerint Pompakedvelő Esterházy Miklós volt a keresztapa. Mindegy is, a lényeg az, hogy a sütemény azóta a magyar gasztronómia egyik klasszikusává vált. Nem csoda, hiszen ha jól készítik, isteni finom.

Forrás: Lantos Gábor
Gyakorlati tudnivalók
A fertődi Esterházy-kastély október 2-ig mindennap 10-18 óra között várja a látogatókat, de a pénztár már 17 órakor bezár. A felnőtt belépő 2500, a kedvezményes gyerek- és nyugdíjasjegy 1500 forint. A családok 5000 forintért válthatnak belépőjegyet, amely két felnőtt mellett maximum három gyerek ingyenes bejutását teszi lehetővé. A külső parkolóban a gépkocsik 570 forintért állhatnak meg.
A Rózsakertbe külön jegyet kell venni, amely 500 forint. Fontos, hogy ezt is a kovácsoltvas kapu melletti pénztárban kell megvásárolni, mert a kert melletti bódéban nem lehet. Talán ez az egyetlen olyan dolog, amin érdemes lenne változtatni. Sokan ugyanis a kerthez érve szembesülnek azzal, hogy nem léphetnek be, viszont a pénztárhoz már nincs kedvük visszagyalogolni, majd onnan újra eljönni a kerthez.
A vezetett túrák magyar, angol és német nyelven zajlanak. A termekben a vaku nélküli fényképezés engedélyezett, fotósjegyet nem kell váltani.