A hálószoba az USA-ban, a konyha Kanadában van

Derby Line könyvtárának közepén húzódik az USA és Kanada határa

„Drágám, gyere át egy pillanatra Kanadába” – kiabált az Egyesült Államokban tartózkodó feleség. „Igen, szívem, már itt is vagyok” – felelte a férj, aki a hálószobából két másodperc alatt érkezett meg a konyhába, ezzel egyszersmind országot is váltott. Ezt a különös szituációt nem a képzeletem szülte. Egy vermonti kisvárosban mindennapos történet az ilyen. Mint ahogyan az is, hogy a finnek szilveszterkor a Tornio városából egyutcányira lévő svédországi Haparandába mennek, hogy kétszer ünnepeljék az új esztendő érkezését. Városok, amelyeket kettéválasztott az országhatár, vagy kettévágott a történelem. 

Derby Line (Egyesült Államok, Kanada)

Itt aztán vannak mulatságos dolgok, annyi szent. Derby Line operaháza és könyvtára, a Haskell Free Library and Opera House két postacímmel is rendelkezik. Az egyik cím az Egyesült Államokban, a másik Kanadában van. Két külön telefonszámmal, két különböző irányítószámmal. Az operaház külön felhívja a figyelmet arra, hogy az épület egyetlen bejárata az Egyesült Államokban van. Azoknak, akik onnan érkeznek, könnyű dolguk van. A kanadai zenerajongók rövid sétával, a ház megkerülésével és országváltással jutnak be a nézőtérre.

Az opera színpada Kanadában van, a nézőtér székei viszont Amerikában.

Derby Line ugyanis e két állam határán helyezkedik el, ami kettévágta a települést.

Derby Line könyvtárának közepén húzódik az USA és Kanada határa. Az úr az Egyesült Államokból magyaráz a Kanadában álló hölgynek Forrás: AFP/Joe Raedle

Nem ez az egyetlen furcsaság ebben a városban. Vannak olyan házak, amelyeket a határvonalra építettek. Így előfordul, hogy egy lakó Kanadában tér nyugovóra, miután az Egyesült Államokban megfürdött és megvacsorázott. Hogy miért nem lehetett jobban odafigyelni a kijelöléskor? Két évszázaddal ezelőtt egy egyszerű földmérési hiba okozta azt, hogy az országhatár kettévágja Derby Line városát.

Ma pedig már nehéz lenne mindezen változtatni. Egy esetleges módosítás azonnal megszüntetné azt a különleges állapotot, ami miatt turisták ezrei keresik fel ezt a városkát az amerikai–kanadai határon.

Derby Line operaháza és könyvtára, amely az USA és Kanada határán áll Forrás: Wikipedia

Mert amúgy Derby Line nem tartozik azok közé a városok közé, ahová feltétlen érdemes lenne elutazni. A helyieknek mostanában amúgy is akad elég gondjuk, hiszen a Mexikó felől érkező illegális bevándorlók kedvenc helye lett a település.

Az elmúlt időszakban többször felmerült, hogy a két ország közötti utat eltorlaszolják.

Ezzel akadályoznák meg azt, hogy a délről érkező emberek az Egyesült Államokból Kanadába jussanak. Ezt főként a Derby Line kanadai részén élők szorgalmazták.

Baarle-Hertog és Baarle-Nassau (Belgium, Hollandia)

Nem kell ahhoz a tengerentúlra utazni, hogy furán kettévágott városokat találjunk. Nyugat-Európa egyik ilyen települése a Belgiumban és Hollandiában egyaránt megtalálható Baarle, amelynek belga részét Baarle-Hertognak, hollandiai területét pedig Baarle-Nassaunak hívják.

A városkában sétáló turisták néha azt sem tudják, hogy hol vannak.

Ennek az Európai Unióban jelenleg semmi komoly jelentősége nincsen. Más lenne a szituáció, ha a két ország közül az egyik mondjuk kilépne a közösségből, és határátkelőket állítana fel.

Baarle városkája, ahol 1198-ban lefektették az európai integráció alapjait Forrás: ANP/AFP/Gerald Van Daalen

Az itt lakók azt mondják, hogy a mai európai integráció alapjai ebben a helységben születtek meg 1198-ban. Az akkori két uralkodó, Godfried és Henrik által aláírt földszerződés szerint Henrik herceg Baarle falucskát átadta Godfriednek.

A szerződésben kikötötték, hogy Henrik megtarthat néhány neki kedves erdőt és legelőt.

Így Baarle kettévágása ezzel a záradékkal megtörtént. Az évszázadok folyamán mindez mit sem változott, így alakult ki Európa egyik legbonyolultabb elhelyezkedésű városa, amely nem is egy, hanem kettő. Baarle-Hertog és Baarle-Nassau.

A két település az I. világháborút például azért vészelte át sértetlenül, mert a német csapatok nem mertek ide behatolni. Ugyanis attól féltek, hogy a város lerohanásával megsértik a háborúban akkor semleges Hollandiát.

Előttem Hollandia, a talpam alatt Belgium Forrás: flickr/Jan M.

Hogy mennyire zavaros és bonyolult az itteni határvonal, arra a Visvijer-tó elhelyezkedése nyújt példát.

A tó Hollandia területén van, de a rajta lévő szigetek Belgiumhoz tartoznak.

A városka utcáin fehér keresztek jelzik, hogy a határhoz érkeztünk, néhol felirat is segít abban, hogy Hollandiában vagy éppen Belgiumban járunk-e éppen. A településen sok mindenből kettő van. Dupla postahivatallal, tűzoltósággal és városházával is találkozhat az erre járó. A legviccesebb talán, hogy Baarle két rendőrsége ugyanabban az épületben kapott helyet.

A belga–holland Baarle kisvárosa, ahol ezek a keresztek jelzik, hol húzódik a határ Forrás: flickr/bertknot

Baarle (Hertog és Nassau) amúgy nagyon vidám városka.

A helyiek kifejezetten élvezik, hogy a település különleges elhelyezkedése világhírűvé tette őket.

Ugyan 1996-ban felmerült annak a lehetősége, hogy utólag kiigazítsák a határt, de az itt élők erről hallani sem akartak. Különben is, ki és milyen alapon döntött volna arról, hogy Belgium vagy Hollandia nyerte volna az utólagos korrekciót? Baarle kettéosztottsága most már így marad.

Haparanda–Tornio (Svédország, Finnország)

A Botteni-öböl északi részén, ahol a svéd és a finn határ találkozik, áll a világ legészakibb IKEA-áruháza. (Természetesen a svéd oldalon, Haparandában.) A Haparandából Tornióba átmenő városi busz 10 órakor indul és 11.05-kor úgy érkezik meg Tornióba, hogy összesen öt perc volt a menetidő.

Visszafelé 12.00-kor indul és 11.05-kor fékez a jármű.

Ez sem véletlen, hiszen a két állam között 1 óra az időkülönbség Finnország javára.

A világ legészakibb fekvésű IKEA áruháza a svédországi Haparandában Forrás: Picture-Alliance/AFP/Peter Endig

Pontosan ez az, ami ezt a két helységet különlegessé tette a turisták körében. Itt ugyanis sok mindent kétszer lehet csinálni. Két alkalommal lehet köszönteni a boldog új évet. Először Finnországban. Éjfélt üt az óra, pukkanhatnak a pezsgők, éljen a következő év!

Egy utcával odébb, a svédeknél viszont ekkor még csak 23 óra múlt pár perccel.

Kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása után csak át kell sétálni a szomszéd térre, és jöhet az újabb tűzijáték. Nem is gondolnák, hogy az év utolsó napján hányan élnek ezzel a különleges lehetőséggel. Több ezren.

A torniói fatemplom Finnországban Forrás: Picture-Alliance/AFP/Peter Endig

Haparanda 1821-ben épült. Akkor, amikor Tornio orosz fennhatóság alá került. Itt van a világ egyik legérdekesebb golfpályája, ahol soha nem lehet tudni, hogy éppen melyik országban landol egy-egy ütés után a labda.

A két városnak közös turistahivatala van.

Akár Haparandában, akár Tornióban járunk, a svéd korona és a finneknél használatos euró mindkét oldalon hivatalos és elfogadott fizetőeszköznek számít. Közös dolog még az itt élők vidámsága és hot dog imádata.

A szerelmespárok pedig gyakran úgy beszélnek meg randevút, hogy a fiú Svédországban várja kedvesét, a lány pedig Finnországból érkezik. Ilyenkor csak arra kell nagyon figyelniük, hogy valamelyikük el ne késsen.

Nagyszelmenc–Kisszelmenc (Szlovákia, Ukrajna)

Ez a két település valamikor Magyarország része volt.

Egy kép még a határnyitás előtti időszakból Kisszelmencről Forrás: Wikipedia

Nagyszelmenc 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor a trianoni szerződés értelmében Csehszlovákia része lett. 1938-ban az első bécsi döntés újra Magyarországhoz csatolta. Ez az állapot 1944-ig maradt fent.

1946-ban a községet kettévágta az újonnan meghúzott csehszlovák–szovjet határ.

Nagyszelmencet Csehszlovákiához, Kisszelmencet pedig a Szovjetunióhoz csatolták.

A szovjetek az új határon egyetlen nap leforgása alatt hat méter magas deszkapalánkot építettek. A deszkából épített fal azt is megakadályozta, hogy az egymástól elszakított testvérek, rokonok, ismerősök láthassák egymást. Hiába lakott egymástól 100 méterre egy család két tagja, elválasztotta őket a később már drótkerítéssel megerősített határ.

A nagyszelmenci székely kapu, amelyet a 2005-ös határnyitás emlékére állítottak fel Forrás: Wikipedia

A két, mesterségesen szétszakított faluban 2005. december 23-án hatalmas ünnepséget csapva nyitották meg az új határátkelőt.

Ez a mozzanat vetett véget a hatvanéves szétszakítottságnak.

Az átkelőt gyalogosok és kerékpárosok vehetik igénybe. Szlovákia európai uniós csatlakozása miatt az ukrán oldalról továbbra is vízumot kell váltani a belépéshez. Azaz a forgalom szinte egyirányú – Szlovákiából Ukrajnába.

Két ország szigete a dátumválasztó vonal között

A Diomede-szigetek elhelyezkedése egészen különleges. Amint az a térképen is látható, a Kis-Diomede-sziget Alaszkához, míg a Nagy-Diomede-sziget Oroszországhoz tartozik. A két sziget között mindössze 4 kilométer a távolság. A nemzetközi dátumválasztó vonal is éppen a két földdarab között húzódik. Jelenleg a Kis-Diomede-sziget nyugati részén van az egyetlen lakott település, Diomede falu, míg a nagyobbik szigeten csak egy orosz meteorológiai állomás található. A hidegháború kirobbanása előtt a nagyobbik szigeten is éltek. Később a szovjet hatóságok a nagyobbik szigeten élőket erőszakkal elköltöztették.