Elvarázsolt az egykori magyar főúri világ

2016.10.28. 17:02

Három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határán zötykölődött a kocsi a kátyúkkal teleszabdalt úton. Elhagytam Tokajt, megcsodáltam a hegy púpját, a lejtőkön roskadozó szőlőtőkéket, majd Rakamazon is átautóztam. Balra és jobbra az elszáradt, de még talpon maradt napraforgók kókadoztak, később fel-feltűnt a Tisza. Tipikus és gyönyörű vidéki magyar tájon haladtam keresztül. Aztán beértem Tiszadobra, és egy másodpercre mintha magasba törő tornyokat láttam volna felbukkanni. Majd sokáig semmi. Végre megérkeztem – hová is? Franciaországba? A csodák kastélyába? Nem, ez még mindig Magyarország, Tiszadob és az Andrássy-kastély, amely minden odalátogatót azonnal elvarázsol. Velem sem tett kivételt. Riport Tiszadobról, ahol hazánk egyik legszebb felújított kastélyában jártam.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnyugatibb csücskében vagyunk. Az 1880–1885 között épült romantikus kastély gróf Andrássy Gyula megbízásából, Meinig Arthur tervei alapján épült.

Mintha a francia kastélyok egyikében járnánk

Aki valaha járt Franciaországban. és akárcsak egy Loire menti kastélyt is látott, azonnal észreveszi a hasonlóságokat. Andrássy gróf az 1848/49-es szabadságharc után emigrációban Franciaországban élt. Tudta, hogy egyszer ő is építtet egy olyan kastélyt, amelyből arrafelé rengeteget látott. A gróf, Andrássy Gyula élettörténete sem mindennapos, ezért ez is megérdemel egy bekezdést.

Id. Gróf Andrássy Gyula 1870-benForrás: Wikimedia Commons

A szabadságharcban való részvétele miatt 1851-ben – távollétében – halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották. Ekkor éppen Párizsban töltötte száműzetését, ott nevezték el „szép akasztottnak”. Andrássy Gyula ugyanis korának egyik legszebb férfiúja volt.Egyes pletykák szerint a későbbiekben Erzsébet királyné (Sissi) számára sem volt közömbös. 1857-ben hazatért, majd a kiegyezés előkészítésén munkálkodott. Tíz évvel később már ő volt Magyarország miniszterelnöke, aki Ferenc József fejére tette a koronát. Majd közös külügyminiszterként vett részt Magyarország és a Monarchia sorsának alakításában.

Szabadkígyóst és Tiszadobot is összeköti a számmisztika

Egy hónap alatt ez a második olyan kastély, amelyben a számmisztika jelentőségével találkoztam. Néhány héttel a tiszadobi kirándulás előtt a Békés megyei Szabadkígyóson jártam, ahol a Wenckheim-kastély számokkal átszőtt misztikus világába csöppentem. A szabadkígyósi épületben az ottani tulajdonosok – Wenckheim Krisztina és Wenckheim Frigyes – kívánságára a komplexum négy épületből állt, a négy évszakot megjelenítve. Az 52 dupla szárnyú ajtó az év 52 hetére, a 365 ablak az esztendő 365 napjára utalt. A kastélynak összesen 12 bejárata van – egy év 12 hónapból áll. A számmisztika vége, hogy a grófi házaspárnak összesen 7 gyermeke született.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt is megérintette a számmisztikaForrás: Lantos Gábor

Tiszadobon nem volt ennyire bonyolult a történet. Itt a négy évszaknak megfelelően négy bejáratot építettek. A tizenkét torony az esztendő tizenkét hónapját jelképezte. A kastélynak 52 szobája van, az ablakszemek száma pedig 365.

A bukszuslabirintus a gyerekek nagy kedvence

Mielőtt elmerültem volna az épület belseje kínálta gyönyörökben, alaposan végigjártam a kertet és a parkot. Erdők, a Tisza holtága, nagyszerűen rendben tartott, labirintusra hajazó kert és az ártér adta meg a természet alkotta táj nagyszerűségét. A bukszuslabirintus külön szám, nem utolsósorban minden idelátogató gyermek kedvence.

A bukszuslabirintus a kastély ablakából nézveForrás: Lantos Gábor

Ezt a kertet Fadrusz János tervezte, a közepén álló Leányszöktetés elnevezésű szobor szintén csodálatos. A második világháborúig a kerten keresztül egy ösvényen át lehetett eljutni a Tiszáig. Ezt a nyiladékot 1945 után növényekkel ültették be, így korábbi szerepe megszűnt. A kert bejárása után mentem (volna) be az épületbe, de nem volt nálam elég készpénz. (Kártyás fizetési lehetőség nincsen a tiszadobi Andrássy-kastélyban.)

A falu könyvtára mellett lévő bankautomata persze pont ezen a napon nem működött, így a Tisza felett megépített pontonhídon a Borsod megyei Tiszalúcon lévő másik automatából tudtam pénzhez jutni.

Egy gyermekváros mentette meg az utókornak a kastélyt

Az épület első tragikus története 1918-ban esett meg. A nagykastély kapuját fegyveres katonák törték be. A bent lévő bútorok nagy részét összetörték, az ablakokat kövekkel zúzták be. A méregdrága velencei tükrök, a különféle szobrok, kerámiák, csillárok mind-mind elpusztultak.

Ez a csodálatos szekrény túlélte az 1918-as kastélytámadástForrás: Lantos Gábor

1918 után ifjabb Andrássy Gyula gróf (akinek édesapja 1890-ben halt meg) soha többet nem látogatta meg a család kedvenc kastélyát. Hogy az épület nem lett teljesen az enyészeté, az annak volt köszönhető, hogy 1950 és 2007 között gyermekvárosként üzemelt. 

Fentről nézve jóval nagyobb a márványoroszlán

A könyvtárban járva egészen elképesztő történetet mesélt el a látogatókat kísérő idegenvezető. Amikor az első világháború végén a kastélyt kirabolták, a roskadásig megrakott szekerek nem tudtak a mély sárban elindulni. Ekkor a könyvtárban lévő köteteket rakták le az útra. A szorosan egymás mellé pakolt könyveken már el tudtak indulni a szekerek.

Családi címer üvegbe csiszolvaForrás: Lantos Gábor

Az épületbe belépők azonnal megcsodálhatják a főbejárat fölötti Andrássy-címert, míg a padlózatban márványmozaikból elkészített oroszlán pihen. Külön érdekesség, hogy ha a látogatók a gyönyörűen kivitelezett falépcsőkön felmennek az emeletre, és onnan néznek le, sokkal nagyobbnak látják ezt a márványoroszlánt, mint amilyen valójában. Ez azonban csak optikai csalódás. Az oroszlán a hatalmat és az erőt jelképezte.A falakon gazdag fegyvergyűjtemény függött, a termekben pedig lovagi páncélokat helyeztek el.

Az oroszlán az erőt és a hatalmat jelképezteForrás: Lantos Gábor

Áthaladtunk az egykori báltermeken, amelyek a kastély földszintjén kaptak helyet. A mellettük lévő lovagteremmel egybenyitva itt tartották a főúri bálokat.

Andrássy Katinka vezet vissza minket a múltba

Most pedig időutazásra hívom önöket. Ki más tudná hitelesebben elmesélni nekünk, milyen volt az élet ebben a csodálatos épületben, mint Andrássy Katinka – a későbbi Károlyi Mihályné –, Andrássy Gyula miniszterelnök unokája. Az Együtt a forradalomban című naplókötetében így írt Tiszadobról.

Tizenkét tornya az év tizenkét hónapját jelképeziForrás: Lantos Gábor

„Nagyapám, idősebb Andrássy Gyula választotta ezt a helyet és házat ide. Én a Holt-Tiszára néző, világoskék damaszttal kárpitozott kerek toronyszobában születtem – írta visszaemlékezéseiben Andrássy Katinka. – Tiszadobi estéink programja többnyire az volt, hogy anyánk felolvasott nekünk. Tiszadob amúgy nem esett messze a Hortobágytól, a nyarak pedig rettentően forróak voltak ezen a vidéken.

Az eső nagyon ritka, de ha mégis megeredt, mintha manna hullott volna az égből. Nekem Tiszadob az örök napsütést jelenti; fekszem a függőágyon, körülöttem mozdulatlanná dermedt az egész világ, néma minden, csak a láthatatlan szöcskék ciripelését lehet hallani.”

Andrássy Katinka könyvében visszavezet bennünket a tiszadobi kastély mindennapi életébeForrás: Wikipedia

„Vagy ott üldögéltem a toronyszobám kis erkélyén, kitárult előttem a hatalmas panoráma, a távolba vesző tokaji hegyekkel.

A sötétzöld tölgyesekkel, a mozdulatlan, regényes tóra emlékeztető Holt-Tiszával. A nyugati látóhatár felé tekintve a nagy messzeségben ott van Budapest – ezt persze nem látom. A fenyőfák közül kibukkanó sétány jobbra-balra kanyargó szalagját figyeltem, mikor tűnik fel a golfpálya mellett a nagy fehér Mercedes autó.”

Ahol a látogatókat megérinti a magyar történelem

Talán ebből a rövid memoárból is kitűnik, hogy az Andrássy család egyszerűen imádta Tiszadobot. Ebben a tekintetben hasonlítottak a Tisza családra, amelynek a Békés megyei Geszten volt a kastélya. Ugyanakkor idősebb Andrássy Gyula utolsó éveit nem itt, hanem a tőketerebesi kastélyban töltötte. Feleségével együtt ott temették el őket.

Az Andrássy-kastélyt a Loire mentén álló főúri épületek ihlettékForrás: Lantos Gábor

A felújított tiszadobi Andrássy-kastélyban mára csak az emlékek maradtak meg. Aki erre jár, azonnal belecsöppen a 19. század utolsó éveinek főúri világába, miközben szinte megérinti a látogatót a magyar történelem néhány viharos évtizede. A gyönyörűen felújított Andrássy-kastély megtekintése miatt érdemes elindulni a Szabolcs nyugati végére. Bár magam Tokaj felől a girbegurba országutakon érkeztem, ennél egyszerűbb útvonal is akad. Az M3-as autópályáról Polgárnál letérve Tiszagyulaháza érintésével egy 1994-ben átadott úton is megközelíthető a kastély.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK