Egy főváros, ahol mindenki nyugodt és gondtalan

2017.03.22. 10:22

Van egy város Európában, ahol nincsenek szomorú emberek, és egyetlen hangos szót, veszekedést sem hallani napokon át. Ez utóbbi tény máris elárulja, hogy nem mediterrán helyről van szó. A finn fővárosban, Helsinkiben jártunk, ahol ugyan nincs annyi látnivaló, mint Rómában vagy Párizsban, de kiváló célpont, ha feltöltődésre vágyunk, vagy a dizájn szerelmesei vagyunk.

Kezdjük mindjárt a legnagyobb negatívummal: Finnország – és különösen Helsinki – a magyar pénztárcához mérve nem olcsó. De azért egy kis tervezéssel és utánajárással jelentősen csökkenthetők a költségek. Hostelben is lehet találni kétágyas szobákat elérhető áron, de a közösségi portálokon már éjszakánként 15 ezer forintért is foglalhatunk önálló kis lakást. 

A legjobb sziget a városban – saját hajóállomássalForrás: Bucsky Péter

Az élelmiszerboltok sem igazán drágábbak, mint nálunk, az éttermek viszont tényleg húzósak, 15–20 euró (4600–6200 Ft) egy főétel. A kávézókban 2–5 euró (620–1550 Ft) a kávé, de ami tényleg megfizethetetlen Helsinkiben, az a kocsmázás.  Még a leglepukkantabb helyeken is 5 euró (1550 Ft) egy korsó sör, a menőbb bárokban pedig inkább 10 (3100 Ft). 

Helsinki utcaképForrás: Bucsky Péter

Nyolc szigetből álló városrész

A város látnivalóit két-három nap alatt fel lehet fedezni, és ebben sok segítséget kapunk. Nagyon részletes programmagazinokat találunk a turistapontokon, érdemes például magunkkal vinni a Hel Yeah magazint. A HEL egyébként a helsinki reptér jele, gyakran használják ezt különféle szójátékokra a metálban erős országban. 

Helsinki, a nyugalom városaForrás: Bucsky Péter

A legfelkapottabb látnivaló a Soumenlinna erőd, amely15 perc hajóútra van a kikötőtől. Maga a városrész, amely szintén a Soumenlinna nevet viseli, nyolc szigetből áll, amelyből ötöt egymáshoz kötöttek. A katonai erődítmény kétszázötven éves, és teljes épségében fennmaradt.  Amikor a tallinni komppal elhaladtunk mellette, alig akartam elhinni, hogy át fogunk férni azon a szűk szoroson a szigetek között. Ebből is látszik, milyen jól lehetett védeni a várost a tenger felől. 

Kilátás a szomszédos szigetre az erődítménybőlForrás: Bucsky Péter

De miért építettek ekkora erődöt? Helsinki viszonylag új város. A finnek hagyományos fővárosa Turku volt, bár azt többnyire svédek és németek lakták. A 13. századtól a svédek, dánok, németek, keresztes lovagok és oroszok háborúztak a területért, és időnként a finnek is próbálták a függetlenségüket visszaszerezni. A svéd uralom végül 1809-ig fennmaradt, ekkor az oroszok foglalták el az országot, és a nyugati, svéd dominanciájú Turku helyett Helsinkit tették meg fővárosnak. 

A szárazdokk egy részleteForrás: Flickr/piet theisohn

Bár már a svédek is alapítottak itt települést, az jóval feljebb volt az öböl egyik szigetén, és nem maradt fenn. Nekikezdtek viszont az erődrendszer építésének, aminek végül nem volt sok értelme: egyetlen kardcsapás vagy ágyúlövés nélkül adták át az oroszoknak. Ők továbbfejlesztették, de szintén nem nagyon használták. Amikor a krími háborúban angolok és franciák támadták meg, az oroszok is hamar feladták az erődöt. 

A turisták viszont jól jártak. Az erőd kiváló állapotban maradt fenn, még a kereskedők kétszáz éves faházai is állnak. Az erőd környéke nemcsak múzeum és világörökségi helyszín, hanem nagyjából 850 helsinki lakos otthona. Sőt, a finn haditengerészetnek is van itt iskolája. A szárazdokkokban pedig ma is építenek, vagyis inkább modernizálnak, főként fából készült hajókat, ezt is érdekes megfigyelni. Még egy finn tengeralattjáró is ki van állítva. 

A kiszuperált finn tengeralattjáróForrás: Bucsky Péter

Hagytak itt értéket is az oroszok

Helsinki legjelentősebb látványossága a fehér evangélikus  templom, amely már a tengerről is messziről látszik. A puritán evangélikus értékeknek megfelelően belül messze nem olyan látványos, mint kívül, már a Luther Márton-szobor is komoly díszítésnek számít. 

Egy tipikus turistafotó a fehér templomrólForrás: Bucsky Péter

Amíg a székesegyház épült, gyorsan felhúztak egy kis templomot fából, amelyet eredetileg átmenetinek szántak. Ez az öreg templom, avagy Vanhakirkko a mai napig működik. A finnek egyébként nem igazán vallásosak, a legtöbben csak akkor járnak templomba, ha keresztelőre, esküvőre vagy temetésre kerül a sor. 

A város másik kimagasló látványossága az ortodox templom, amely állítólag a nyugati keresztény országokban a legnagyobb a maga nemében.  A díszes épületet sajnos zárva találtuk. Pedig nemcsak építészetileg érdekes, hanem mert jól mutatja, milyen fontos szerepük volt az oroszoknak a város életében. 

A nyugati világ legnagyobb ortodox templomaForrás: Bucsky Péter

Azt is mondhatnánk, hogy a finnek azon kevés nép közé tartoznak, amelyek fontos értékeket is kaptak az orosz birodalmi időszakban. A cárok ugyanis azt tervezték, hogy kis Szentpétervárt hoznak itt létre, ezért aztán a 19. században szinte a semmiből emelkedett ki a szebbnél szebb épületekkel tűzdelt, impozáns város. Az építészek jó része is orosz volt. 

A Katanajokka-félsziget tetszett építészetileg a leginkább. A régi kikötői raktárépületeket irodákká és hotelekké alakították, amelyek mögött századfordulós, szecessziós bérházak sorakoznak. Mindenképp érdemes elsétálni erre – nem véletlenül ez a város legdrágább negyede. 

A raktárból menő hotel lettForrás: Bucsky Péter

Bulinegyed sok kultúrával

Turistáknak szintén kötelező a Kallio városrész. Ennek központjában van a finn nemzeti romantikát és a szecessziót keverő, Lars Snock által tervezett templom, amely nekem nagyon bejött, ahogy a hasonló stílusú főpályaudvar is. A környező utcákban vannak a város legmenőbb kávézói és bárjai,  szépen megfér egymás mellett a hipszter anyukák törzshelye, a helyi alkeszekkel teli sötét kocsma, a melegkávézó és a rockerbár. 

Ha elég volt a városnézésből, múzeum is akad szép számmal. A főpályaudvarral szemben van az Ateneum épülete, amely a finn nemzeti galéria. A középkortól a modernig bemutatja a jelentős finn alkotók képeit, de olyan nagy nemzetközi művészek képei is láthatók itt, mint van Gogh, Cézanne vagy Modigliani. 

Az Ateneumnak a legtöbb finn festő ajándékozott önarcképetForrás: Bucsky Péter

A másik érdekesség a Design Múzeum az Ullanlinna városrészben. Ez az egész kerület tömve van galériákkal és dizájnstúdiókkal. Ha kicsit utánagondolunk,  elég sok ikonikus finn tárgy vesz minket körül.  A Fiskars narancssárga ollói mindenkinek ismerősek, de a modern bútorok fejlesztésében is nagy szerepük volt az olyan dizájnereknek, mint Alvar Alto – az ő házát is meg lehet egyébként látogatni. 

Dizájnos dizájnmúzeum-portaForrás: Bucsky Péter

A legjobban talán a régi kábelgyárból kialakított kulturális központ tetszett. Az óriási épületben egy gimnázium és három múzeum működik, plusz média- és dizájncégek irodái, valamint táncstúdiók is helyet kaptak. A Kaapelitehdas nevű intézmény környéke is érdekes. Tele van modern házakkal, amelyek a régi kikötő helyén épültek, amikor azt kiköltöztették a városból. 

Nemcsak mutatós, kényelmes is a finn dizájnForrás: Bucsky Péter

A főpályaudvart a nagy ipari központtal egy süllyesztett vasútvonal kötötte össze, ezt azonban nem hagyták csak úgy szétrohadni, inkább kerékpáros sztrádává alakították. Ennek köszönhetően szintemelkedés nélkül lehet áttekerni a fél városon. Egyébként a nem túl barátságos idő ellenére is egész sokan bicikliztek, a bringaúthálózat az egész városban jól kiépített. 

Kerékpáros sztráda finn módraForrás: Bucsky Péter

A régi vasúti sínek helyén, a főpályaudvar szélén is gondoltak a kultúrára. Itt koncertterem és modern művészeti múzeum működik. Az utóbbi sajnos éppen zárva volt, mert új tárlaton dolgoztak. A szemben lévő parlament sem volt látogatható, mert épp felújították – mondjuk, ez kevésbé volt jelentős veszteség. Az olimpiai stadion szintén átépítés alatt állt, ez leginkább ikonikus tornya és az onnan élvezhető kilátás miatt kedvelt turistacélpont. 

Senki sem bliccel

A város központja egyébként kicsi, húsz perc alatt gyalogosan is szinte minden elérhető. Mivel a villamosok az egész várost behálózzák, ezekkel is bárhova el lehet jutni.  A 2-es és a 3-as vonal tulajdonképpen megegyezik, egy 8-ast leírva az egész várost bejárják. Jobb, mint egy városnéző busz. 

Nagyon jó a villamoshálózat, és sokan használják isForrás: Bucsky Péter

A napijegy 9 euró (2780 Ft), de ezzel a Soumenlinnára közlekedő hajókat is használhatjuk. Mondjuk a kutya nem kérte a jegyet a hajón, ahogy ellenőrt sem láttunk. Nem is hiszem, hogy itt bárki lógással próbálkozna. Egyébként nagyon sokan tömegközlekednek, az autóforgalom elenyésző, dugónak híre-hamva sem volt. 

Mivel sok európai nagyvárossal kapcsolatban felmerül a biztonság kérdése, érdemes kiemelni, hogy Helsinki tökéletesen biztonságos. A város egyébként kifejezetten multikulti. Egyrészt hivatalosan kétnyelvű, ezért minden svédül is ki van írva, bár csak hat százalékot tesz ki a svédek aránya. 

Szeretik a multikultit, és nagyon toleránsak a finnekForrás: Bucsky Péter

Másrészt mindenféle ember él itt, a finnek szívesen látják a menekülteket is. Több őket támogató felirattal, gyűjtéssel is találkoztunk. A sokszínűség pedig különösen a művészetnek tesz jót: a finnek a modern művészet fontos szereplői lettek globálisan is. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK