Kieveztünk a városból, és célba vettük a szigetcsúcsot

2017.08.19. 07:44

Ha kilépünk a nagyváros forgatagából, és leérünk a Római-partra, megváltozik körülöttünk a világ. Ahogy ellökjük a hajót a parttól, máris a természet ölelésébe kerülünk. Még el sem hagytuk Budapest határát, rabul ejt a természet és a civilizáció ütemes váltakozása a Szentendrei-Duna teljes hosszában. Bármeddig evezünk fel rajta, élményekkel telítődve érünk vissza.

A Szentendrei-Duna akkor is jó célpont, ha csak néhány órát tudunk evezésre szánni, és akkor is remek kalandot nyújt, ha egy emberpróbáló, egész napos vagy hétvégi programra szánjuk el magunkat. Ezúttal egészen a szigetcsúcsig eveztünk.

Lassul az idő

Már induláskor a Megyeri híd uralja a látványt. Csábító ugyan, de ne evezzünk be a két óriás pilon közé, hanem tartsunk balra. Rögtön a híd után, Pünkösdfürdőtől alig négy kilométerre máris a Lupa-szigetet kerülhetjük. A budakalászi Duna-parton, a komp melletti Ebihal büfében megállhatunk egy kis zsíros kenyeret harapni, jobbra tartva pedig magányos fa árulkodik a víz közepén egy aprócska szigetről – kitűnő hely egy kis fürdésre.

A Szentendrei-sziget déli csúcsa, a Megyeri híd uralja a látványtForrás: Turista Magazin/Sztankó Balint

Szinte mellette indul egy vadregényes, a vízállás függvényében járható kis mellékág a Tündér-sziget körül. Ha a büfé felé indulunk, akkor is érezzük, hogy lassul az idő, ha pedig ezt az oldalt választjuk, szinte meg is áll: a bokrok között kanyargó vízi ösvény elvonja minden másról a figyelmet.

Tíz perc evezés innen, és a Nagy-rétnél vagyunk. Sajnos hosszú, kavicsos partja kissé iszapolódik, de fürdésre azért alkalmas. Az 1960–80-as években komoly tömegek egynapos túracélpontja volt, alig egy-két óra evezéssel lehetett ide eljutni a Római-partról. Szentendréig még egy óra evezéssel kell számolni.

A Tündér-sziget mögöttForrás: Turista Magazin/Malárik Attila

A város alatti limány homokos partja kitűnő szabad strand, a gázló felett Szentendre panorámája – az új mobilgátnak köszönhetően – csodálatos. Bámészkodni kezdetben ugyan nem ér rá az ember, örül, ha előrejut az erős sodrásban. Ha felérünk, fagylaltozók és éttermek sora csábít a partra. A gázló után mindenképp szálljunk ki a kavicsos parton, mert megérdemeljük a hideg italt.

Szentendre a „hajóorrból”Forrás: Turista Magazin/Malárik Attila

Ha továbbindulunk az ág legnagyobb jachtkikötője mellett, biztosak lehetünk benne, hogy a turisták hada rajtunk tartja a szemét. Sebaj, meg se állunk a Határ csárdáig. Útközben benézünk a Pap-sziget mögé, ha szerencsénk van, magas vízállásnál végigevezhetjük az ágat. A kempingbe vezető fahíd alatt azonban vigyázni kell, a faoszlopokat összekötő víz alatti acélelemek útban lehetnek.

A szentendrei Pap-sziget felettForrás: Turista Magazin/Malárik Attila

Leányfaluval szemben, a sziget oldalán egymást érik a helyiek által asztalokkal, padokkal komfortossá tett pihenőhelyek. Csak akkor álljunk meg ezeknél, ha nem foglaltak – a helyiek szeretik a nyugalmat. A pócsmegyeri révnél a szigeti Eper csárda bezárt ugyan – az utóbbi években már csak kocsmaként működött –, a leányfalui oldalon ugyanakkor nyüzsög az élet a termálfürdő szomszédságában: éttermek, cukrászdák, büfék sora várja az evezősök, kerékpárosok, gyalogtúrázók kavalkádját.

Tíz kicsi sziget

Tahitótfaluig maga az evezés a legnagyobb élmény. Mindkét partot füzes, nyárfás ligeterdő szegélyezi. Helyenként észrevehetetlen a 11-es főút közelsége. Tahiban évente vásárt tartanak a híd feletti réten. A községi tájékoztató szerint „Szent György havának 26. napján állat-, termény- és kézművesvásár tartatik.”

Tahi alattForrás: Turista Magazin/Malárik Attila

Ha ilyenkor, április végén evezünk erre, érdemes vízmentes zsákot csomagolni a házi lisztnek, sonkának, kolbásznak, kézműves portékáknak. A híd felett mindkét parton akad kiszállóhely, akár a vásár tövében is. Szemközt kavicsos parton pihenhetünk.

Feljebb kezdődik a Szentendrei-Duna talán leglátványosabb része. A híd feletti szűkületnek és gázlónak köszönhetően változatos és összetett szigetrendszert alakított ki a víz. Előbb a Szentendrei-sziget oldalán evezünk egy hangulatos mellékágban szürke gémeket és ragadozó madarakat felriasztva, majd a kanyar belső ívén (vízállástól függően) akár tíz szigetet is megszámlálhatunk, mire Dunabogdány közelébe érünk.

A híd felett mindkét parton akad kiszállóhelyForrás: Turista Magazin/Malárik Attila

A szigeteknél erősebb a sodrás, viszont lenyűgöző az aljnövényzet nélküli, fiatal füzes. Amikor feltűnik a dunabogdányi kőrakodó, közeledik a következő pihenő. Pár száz méterrel feljebb a gondozott vízparti liget már a falu közelségét, a strandot és a büféket jelzi. Itt érdemes szusszanni egyet, mielőtt a strand feletti szakasznak nekifutunk.

Amúgy is egyre erősebbnek tűnik a szemből jövő sodrás, hiszen már túl vagyunk 25 kilométeren, de itt valóban erős szűkületet kell leküzdeni. Aztán a szentgyörgypusztai kompnál még egyet. Aki gyalog érkezik, itt kel át Kisorosziba. Már csak másfél kilométer, és fent vagyunk a csúcson, a környék legjobb sátorozóhelyén.

Az északi szigetcsúcsForrás: Turista Magazin/Malárik Attila

Érdemes itt aludni, és kiélvezni a vizet. Visszafelé már könnyű dolgunk lesz, egy délelőtt alatt leevezhetünk ugyanazon a távon. De választhatjuk innen a Váci-Duna-ágat is, és akkor máris kipipálhatjuk a híres szigetkerülést.

Amit hajós szemmel tudni kell
A Szentendrei-Duna 32 kilométer hosszú, szélessége átlagosan 200–250 méter. Mélysége változó, de a hajóútban legalább 220 centiméter. A nyári időszakban élénk motorosjacht-forgalom van itt, illetve menetrend szerinti hajójárat is közlekedik. Medrét a budapesti ivóvízellátást biztosító kutak miatt csak ritkán kotorják, ezért sok helyen természetes a meder és a part is. Budapest közelsége és a táj szépsége miatt az evezősök körében is kedvelt célpont.
Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK