Egy magyar falu, amelynek vára Szlovákiában van

2017.09.27. 07:09

Áll Somoskő fölött egy vár, amely időkapszulaként magasodik a Medves egyik vulkanikus kúpján. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van. Szerencsére a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is szabadon látogatható.

Az 526 méter magas vulkáni csúcson épült somoskői várhoz Magyarországról sétálhatunk fel, de a formás, bár nem túl terebélyes erődítmény bejárata már szlovák területen fekszik. Mielőtt felkaptatnánk a rövid, meredek emelkedőn a várhoz, érdemes szétnézni a magyar oldalon, a vár tövében ugyanis más látványosságokra is bukkanhatunk.

A somoskői vár, a háttérben Salgó váraForrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Petőfi is járt itt

Itt van például a Petőfi-kunyhó, amely a költő 1845. június 12-én tett somoskői látogatásának állít emléket. A legenda szerint Petőfi ebben a kis házikóban szállt meg egy éjszakára. A kunyhó közelében famakett-kiállítás nyílt a környékbeli várakról, itt a somoskői mellett a füleki és a salgói vár kicsinyített mását is megnézhetjük. A Petőfi-emlékparkban pedig az aradi vértanúk emlékhelyét láthatjuk. A tizenhárom aradi vértanú domborműves portréja előtt gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök bronz mellszobra áll.

Petőfi Sándor látogatásának emlékét őrzi az emlékparkban kialakított kis házikóForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

A közel négyszög alakú, egykor három körbástyával és barbakánnal ellátott belsőtornyos vár különlegességét nem csupán fekvése, de kalandos története is adja. Ma az egyik kerek torony rekonstruálva, a másik romjaiban látható. Építésének kezdetéről keveset tudunk.

Egy helyi monda szerint a muhi csatát követően a tatárok elől menekülő IV. Béla király a vidéket járva ígéretet tett az itt lakóknak, ha elmúlik a tatár veszedelem, várat emeltet a magaslaton. Akár így történt, akár nem, évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Kacsics nemzetség a 13. század végén végül felépítse az erődítményt, amely 1310 körül Csák Máté, 1321 után a király birtokába került.

A vár az 1970-es években némi felújításon esett át, ekkor került tető a nyugati ágyútoronyraForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

Egy másik költő itt lett szerelmes

Első írásos említésekor (1323, Sumusu) Károly Róbert Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. A 15. század közepétől az Országh, majd a Losonczy család birtokolta. A törökök 1576-ban Ali bég vezetésével elfoglalták, de Somoskő nem sokáig maradt török felügyelet alatt, mert 1593-ban a királyi csapatok visszafoglalták. A vár felmentésére induló seregben ott volt Balassi Bálint is, akit nem csak a hazaszeretet fűtött a harcra.

Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Az ifjonti fellángolások és könnyű kalandok után 1578-ban itt ismerte meg a „halhatatlan kedvest”, Losonczy Annát, aki ekkor ugyan még Ungnád Kristóf egri várkapitány, majd horvát bán felesége volt, de ez sem a lánglelkű költőt, sem a szerelemre éhes szépasszonyt nem igazán zavarta. Szerelmüknek köszönhetjük a magyar reneszánsz költészet legszebb szerelmes költeményeit: a Júlia- és az Anna-verseket.

A gondosan megépített falak dacolnak az idővelForrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A 16. század első felében megerősítették a várat, ekkor épültek a hatalmas ágyútornyok. A 17. század elején Forgách Zsigmond lett Somoskő ura. 1703-ban a kurucok elfoglalták, a Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet nem kapott, 1711-ben a császári csapatok felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe már nem volt, romként tartották számon.

Látkép a vár legkeletibb pontjárólForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

Az angol beteg

A nógrádi település és várromja 1920-ban került ismét a történelem reflektorfényébe, amikor a trianoni békeszerződés a zömében magyarlakta Somoskőt és Somoskőújfalut Csehszlovákiának ítélte. És a legenda szerint itt jön a képbe egy fatális véletlen, valamint egy lokálpatrióta fül-orr-gégész professzor, Dr. Krepuska Géza, akinek több mint kétezer holdas birtoka és bazaltbányái voltak Somoskő, illetve Somoskőújfalu határában. Trianon után meg majdnem semmije, mert ezek a területek 1920. június 4-től egy másik országhoz tartoztak.

Délkelet felé nézve a várból a Medves-fennsík északi részét látjukForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

A véletlen a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angol tisztjének képében jelentkezett, aki Budapesten súlyosan megbetegedett. Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégésze, Dr. Krepuska Géza operálta meg a tisztet, aki tökéletesen felépült állítólag gyógyíthatatlan betegségéből. Ezek után nem tudta megtagadni a professzor kérését, a bizottság többi tisztjével együtt kivonult Somoskőre, szemrevételezni a helyzetet.

Hosszas diplomáciai tárgyalások következtek, majd – hogy, hogy nem – a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság 1922. június 22-én hozott döntése alapján 1923. április 23-án Genfben a Népszövetség Tanácsa visszacsatolta Magyarországhoz az érintett két települést és a környékbeli bányákat. A tényleges birtokbevétel 1924. február 15-én történt meg, ezért ezt a napot a helyiek minden évben a Hazatérés Napjaként ünneplik meg.

Somoskő házai terepasztalként terülnek el a lábunk alattForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

A vár viszont maradt a határ túloldalán. Így állt elő az a faramuci helyzet, hogy egy magyar falunak (cseh)szlovák vára lett. Az első bécsi döntés után rövid időre a várrom ismét Somoskőhöz tartozott, de a II. világháborút követően, 1947-ben megint a csehszlovák határon túlra került. Innentől kezdve 1999-ig, ha valaki meg szerette volna látogatni a várat Somoskő felől, az csak útlevéllel a kezében tehette meg a legközelebbi határátkelőnél, a faluból egy 20 kilométeres kerülővel.

Panoráma észak felé, a távolban a Macskalyuk-bánya kőfejtője tűnik felForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

1999-ben, a visszatérés 75. évfordulóján megnyitották a határátkelőt a somoskői várnál: ekkortól kerülni már nem kellett, de az útlevél maradt. 2007-től viszont, a schengeni egyezmény életbe lépése óta már útlevél nélkül, szabadon látogatható a vár Magyarországról.

Aki felkapaszkodik ide, gyönyörű kilátással gazdagodik. Még napfényes, tiszta idő sem szükséges, hogy elakadjon a lélegzetünk a körpanorámás élménytől. Dél felé Eresztvény és Salgóbánya településére, valamint a salgói várra, délkeletre a Medves-fennsíkra láthatunk, délnyugatra Somoskőújfalu házai sorakoznak a lábunk előtt, északi irányban a Sátoros- és Cseres-hegység vonulatai uralják a horizontot.

Északi irányban Sátorosbánya bújik meg a fák mögöttForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

Bazaltömlés és dedikált sportcipők

A vár északi, szlovák oldalán egy geológiai ritkaságot, bazaltömlést találunk. Kis ösvény vezet le hozzá. Az egykori vulkán belsejéből kiömlő láva itt íves, öt-hatélű bazaltoszlopokból álló zuhataggá dermedt. Elég pazar látványt nyújt, érdemes beiktatni a várnéző programba. A vidék egyébként mind a szlovák, mind a magyar oldalon számos remek túrautat kínál, és csak a kíváncsiságunk szabhat határt annak, hogy bebarangoljuk a környék szebbnél szebb erdőségeit.

A vár északi oldalán található a híres geológiai képződmény, a bazaltzuhatagForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

Jó kiegészítése lehet a somoskői várlátogatásnak az erődítmény közelében lévő hangulatos vadaspark vagy a különleges sportcipőket felvonultató kiállítás megtekintése. Ez utóbbi a Salgótarjáni Ugrógála cipőmúzeumában, a Bazalt Panzió egyik termében kapott helyet. A múzeum tíz éve nyitotta meg kapuit. Olyan világhírű sportolók dedikált lábbelijeit gyűjtötték itt össze, mint Javier Sotomayor magasugró-világcsúcstartó, Jelena Iszinbajeva kétszeres olimpiai és hétszeres világbajnok rúdugróistennő vagy Szergej Bubka rúdugrólegenda. Idén augusztustól Usain Bolt, a jamaicai futófenomén cipőjével gazdagodott a tárlat.

A cipőmúzeum legújabb büszkesége: Usain Bolt dedikált futócipőjeForrás: Turista Magazin/Joó Annamária

Angyal Jánosnak, a múzeum tulajdonosának – aki egykor maga is élvonalbeli magasugró volt – minden pár kiállított cipőről van egy vagy több érdekes sztorija, hiszen a Salgótarjáni Ugrógálák szervezőjeként a legtöbb sportolóval személyesen találkozott. Olyan élvezetesen mesél, hogy a cipők és tulajdonosaik története szinte filmként pereg a szemünk előtt. Vigyázat! A somoskői cipőmúzeumban gyorsan száll az idő. Mi is csak fél órára ugrottunk be, de másfél óráig maradtunk.

Hasznos információk

Nyitva tartás: minden nap 7:00 – 19:00

Belépőjegy: felnőtt 480 Ft; 1,50 euró; gyermek (6–15 éves korig) 160 Ft; 0,50 euró

Megközelítés: Salgótarján felől a 21-es úton, majd Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Somoskő felé. A falun belül táblák jelzik a várhoz vezető utat. A vár alatti parkolóban ingyenes a parkolás.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK