Bebarangoltuk az egyik legszebb magyar tájat

2018.01.25. 19:59

Ha végigjárjuk a Dunakanyar hegyvidékeit keresztben átszelő piros sávjelzés 66 kilométerét, mindent megtudhatunk a két testvér, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység vulkanikus tájairól. Sajátos hangulatú, kellemes túraútvonal, legyen szó több napos trekkingről, egynapos kirándulások sorozatáról vagy emberpróbáló teljesítménytúráról.

A jelvényszerző túrák általában kényelmesebbek, mint a teljesítménytúrák. Nem vagyunk időhöz kötve, és úgy osztjuk fel a szakaszokat, ahogy a kedvünk tartja. Sajátos bája van az időnként utunkba eső ellenőrzőpontoknak és az igazolófüzeteknek is, amelyek segítségével folyamatos mérhető a haladásunk. A kéktúrát egyre többen ismerik, de vannak rövidebb pecsételős útvonalak, amelyek bejárását szintén jelvénnyel jutalmazzák.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A fővárosban és környékén élők számára a „Holló-kőtől Vörös-kőig” elnevezésű túra izgalmas lehetőség a két Duna menti vulkánroncs megismerésére. A kijelölt útvonal a két névadó hegyorom szomszédságában fekvő települést, Perőcsényt és Leányfalut köti össze.

Érintünk apró, nyugalmas hegyi falvakat, sziklák közt kanyargó gerincösvényről lesünk be a Börzsöny kalderájába, és dombvidéki erdőkön átvágva jutunk le a Dunakanyarba. A kompátkelés után a Visegrádi-hegység szurdokszerű völgyéből kapaszkodunk fel a magaslatra, hogy végül a hegység Duna fölé szökő pereméről bámuljunk az Alföld nagy semmijébe.

Magashegyi élmény

Összesen 66 kilométer megtételére, na és 2000 méter feletti szintkülönbség leküzdésére adja a fejét, aki az útvonal végigjárására vállalkozik. Hogy mennyire nehéz vagy könnyű, az kizárólag a szervezésen múlik. Egyben végigtalpalva megerőltetőbb kaland, de szakaszokra osztva, az irányokat is gondosan megválogatva sportosabb és kellemesebb túrák rövid sorozata. Lényegében csak a Holló-kő gerince fárasztó vállalkozás, de egy gyakorlott túrázónak ez sem jelenthet különösebb megpróbáltatást.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Perőcsényből vágtunk neki a 700-as gerincvonulatnak, a Holló-kő és a Vár-bérc páratlan atmoszférájú erdőtájának. Az igazolófüzetet szerencsére már egy korábbi alkalommal beszereztem a falu kocsmájában, így csak egyéb terveinket húzta keresztül a szomorú felfedezés, hogy az igencsak retró presszó időközben bezárt.

A következő másfél óra ugyan szakadatlan emelkedésre kényszerített, de aki járt már a 685 méter magas Holló-kőn, az pontosan tudja, hogy minden lépés megtérül, amikor megnyílik előttünk az egykori vulkánóriás réges-régen felrobbant kráterének belső katlanja. A girbegurba völgyek és gerincek rendszere a leglenyűgözőbb látvány, amit a piros jelzéstől kapunk.

A Vár-bérc 30 méterrel magasabb csúcsáról korlátozott, de hasonlóan feledhetetlen látványt kaptunk. A Börzsönyre azért is érdemes ebből a szögből ránézni, mert az egymás mellett megjelenő szintkülönbségek miatt innen sokkal magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. Az alattunk elterülő, hótól fehérlő hegyvilág a Csóványosra telepedett felhőkkel és a gerincen futó, térdig havas, szűk ösvény amúgy is magasabb hegység benyomását keltette.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Nagybörzsönybe hosszú az ereszkedés, és innen még tíznél több, kíméletlenül emelkedő kilométer várt ránk. Az előző napi időjárás-előrejelzésekkel szemben véget érni nem akaró esőzés vette kezdetét, ami alaposan megnehezítette a haladást Márianosztráig. A kb. 200 méteren lévő faluból újra 500 fölé emelkedtünk, amikor nekivágtunk a Gömbölyű-kő és a Kis-Koppány bérceinek. Valahogy az egész túra alatt ezt a kaptatót éreztem a legfárasztóbbnak. Igaz, elázva, átfázva, sárban csúszkálva nem egy wellnessélmény órákon keresztül menetelni.

Viszont az elém táruló látvány a félreeső, kevesek által felkeresett Gömbölyű-kőről teljesen lenyűgözött. Ameddig a szem ellát, kisebb-nagyobb vonulatok sorjáznak egymás mögött, a hátteret pedig a Csóványos és a Magos-fa vonulata szolgáltatja. A kilátás vetekszik a holló-kőivel. Rendhagyó és izgalmas szögből, hosszában tárja fel a Börzsönyt.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Testvérhegyek

Alighanem a Márianosztra és Kóspallag környéki etap a piros túra legkevésbé maradandó szakasza. Bár Kóspallag alatt kellemes hangulatú patakvölgyet követünk a Börzsöny körüli dombkoszorú erdőiben, igazából csak Törökmező előtt, a távoli magas-börzsönyi vonulatok látványa emlékeztet ismét arra, hogy hegyvidéken járunk.

A turistaházhoz nem muszáj kitérőt tennünk, viszont nagyjából 2,5 kilométerrel később, a Gubacsi-hálás nevű tisztáshoz annál inkább. Itt ugyanis a meredek hegyoldalról elénk tárul az egész Dunakanyar Váctól a Prédikálószékig. Szemben a visegrádi vár, előttünk pedig a túlpart hegyei, túránk következő tájegysége.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Formakincsét tekintve a piros túra két hegysége nem igazán különíthető el egymástól. A Kárpátokat létrehozó lemezmozgások során itt indult meg a hegykoszorú vulkanizmusa, így a Börzsöny és a Visegrádi-hegység a láncolat két legidősebb vulkáni tagja. Születésük után kopár szigetvulkánokként füstölögtek a környező víztömeg fölött. További történetüket a külső erők okozta lepusztulás és a Duna megjelenése határozta meg, így két igen hasonló formakincsű vidék jött létre.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A Visegrádi-hegység magasságban elmarad a Börzsönytől, de a hangulatát meghatározó arculatát úgyis a mélyebb pontjain, a völgyeiben érdemes keresni. A Visegrádot Pilisszentlászlóval összekötő Apát-kúti-, majd felső szakaszán Szent László-völgy tipikus példája a hegység szurdokszerű, bővizű, zárt völgyeinek, ahol némi képzelőerővel a kárpáti vadonban érezhetjük magunkat.

Szurdokösvénye számtalanszor szeli át a patakot, sokszor éppen csak egy embernyi szélességű csapáson követi a víz folyását. A sötét bükkerdőben mindenhol holtfa hever, mohos görgetegek fekszenek a patak útjában. Ez a néhány kilométer a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik ékköve. Annak ellenére is, hogy a felső szakaszon hatalmas erdőirtás kíséri az egyik partot.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Erdei menetelés

A dunazugi szakaszt egyébként Leányfalutól érdemes végigjárni, ahogy mi is tettük. Ebben az irányban az első 5 kilométeren legyűrtük az egyébként erőigényes szintemelkedést, a továbbiakban pedig folyamatosan ereszkedtünk. Pilisszentlászlóról a Pap-rétre rövid kaptató, majd aszfalttaposás vezetett, közben a betonút kanyarjából alkalmunk nyílt végigtekinteni a Sztaravoda-völgyet kísérő magaslatokon.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Innen hosszú, kellemes erdei menetelés vette kezdetét. Sajnos sokfelé láttuk a két évvel ezelőtti ónos eső okozta jégkár pusztításának nyomait. Nem sokkal a Vértes-mező fölött, 548 méteren elértük a Dunán inneni vándorlás legmagasabb pontját. Innen már csak rövid gyaloglás következett a Vörös-kő pazar sziklakilátójához. Érdemes megállni az esőház mellett, a fák fölött pedig szemügyre venni a Börzsöny távoli vonulatait egészen Drégely várától a Csóványosig.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Nem csoda, hogy a Vörös-kőt egykor tüzérségi lőállásként hasznosították. Az alant terpeszkedő Duna-parti települések mögött a Szentendrei-sziget és a Pesti-sík is térképként mutatja magát; Váctól és a fölé magasodó Naszály hegytől Pestig szemlélhetjük a tájat. Tiszta időben jól kivehető a Szanda, valamint távolabb a Mátra két tömbje. A kilátóhely magányos terméskőoszlopa arról tanúskodik, hogy egykor a kis sziklaletörés neve is elég volt ahhoz, hogy egy ideológia kisajátítsa magának a helyszínt.

Most egyszerűen csak felszabadult és kissé fáradt kirándulók célpontja a Leányfalu fölötti hegyorom. A településre meredek, szerpentinszerű ösvény vezet, végül lankás erdei utakon érünk be a házak közé. A Duna-parton álló presszóban kaptuk meg az utolsó pecsétünket.

Technikai tudnivalók

A túrán összesen 6 pecsétet és 4 kódot kell begyűjtenünk. A kódokat erdei táblákról kell leolvasnunk, majd ráírnunk az igazolófüzet hátoldalára. Elvileg meglepetéskóddal is találkozunk az út során, de ezt én nem találtam meg. Sajnos nem minden bélyegzőhelyen került elő a pecsét, Pilisszentlászlón például jobb híján a kéktúra stemplijét nyomtuk rá a füzetlapra.


A Vörös-kő melletti esőháznál pedig valaki abban lelte örömét, hogy letépte a kódjelzés közepét. A 700 forintos igazolófüzet ára tartalmazza a díjazást is (oklevél és kitűző), de sajnos a perőcsényi kocsma megszűnése ehhez nem lehet hozzájutni. Az interneten azonban megtaláljuk azokat az elérhetőségeket, ahol beszerezhetjük a kiadványt, mielőtt nekivágnánk a Dunát satuba fogó hegyvidéknek.

A Holló-kőtől Vörös-kőig elnevezésű túra útvonalaForrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Forrás: Turista Magazin 

Forrás: TURISTA MAGAZIN

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK