Hazai vizeken is nagy kaland hajózni

2018.07.21. 11:56

Manapság a vadon szélére vagy akár a mélyére is több úton-módon eljuthat a kényelempárti kiránduló: gurulhat, libeghet vagy zakatolhat. De mi a helyzet akkor, ha nincs út? Hazánk sok eldugott táját a természet szerencsére vizekkel is bőségesen behálózta, így csak egy kényelmes motoros hajóra van szükség, és kezdődhet a kaland.

Aki már részt vett hosszabb hajózáson csendes, hazai vizeken, az érezhette a vízi kaland semmivel össze nem téveszthető hangulatát. A levegő nyáron is hűvös, a hajó finoman billeg, a háttérben halkan, de kitartóan dolgozik a gépészet, az ember lelassul, az érzékszervei viszont kiélesednek. A „nincs itt semmi” benyomás hamar szertefoszlik, a part menti fák mögül újabb és újabb felfedezések bukkannak elő, és az egyórás menetidő az út végére csalódást keltően rövidnek tűnik.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Egy szó, mint száz, a sétahajózás akár csónakban, akár ezer lóerővel hajtott szárnyakon igazi agysimító élmény, amelyet alighanem minden háziorvos legszívesebben receptre írna fel az egyszeri városlakónak évente legalább egy-két alkalommal. Szerencsére hazánk maroknyi hajójáratának legtöbbjén elegendő egy telefonos bejelentkezés, de forgalmasabb helyeken még erre sincs szükség. Nagyobb csoportokkal még egyszerűbb a helyzet, hiszen minden üzemeltető szívesen látja őket egyeztetett időpontokban. Horgony felhúzva, irány a természet! Ezúttal alulnézetből.

A Velencei-tóra száműzték

Nyári hétvégéken szinte mindig látható valahol a kis víztükrön a tó legnagyobb hajója, az egyedi megjelenésű Nadap. Utasainak nagy része nem is sejti, hogy az egyszerű, de lendületes vonalú kirándulóhajó bő fél évszázada a hazai ipar egyik világszínvonalú technológiai csodájaként kezdte pályafutását: az egykori Fecske szárnyashajót tisztelhetjük benne. Beledi Dezső, a Szovjetunióban frissen diplomázott hajómérnök, egy hagyományos csónakból alakította ki első prototípusát 1959-ben, amely alig 15 lóerős motorjával is képes volt két személlyel siklani.

Forrás: Turista Magazin

A kiváló teszteredmények meghozták az állami támogatást, és alig két év alatt (további mérnökök és a kor neves ipari formatervezőinek közreműködésével) elkészült az első magyar szárnyashajó, a Fecske. A hatvanszemélyes hajó kiemelkedve 55 km/h-s sebességgel haladhatott, miközben stabil szárnyaival akár 100 méteres körben is képes volt megfordulni. Az ígéretes próbák után aztán egy legfelső szintről jött utasítás véget vetett a magyar szárnyashajó karrierjének.

A Mahartnak politikai okokból a szovjet Raketa típusú járműveket kellett megvásárolnia, a Fecske pedig szárnyainak és ezer lóerős dízelmotorjának eltávolítása után a Velencei-tóra került, ahol átépítés után Nadap néven állították a kirándulók szolgálatába. Mivel prototípusnak készült, építésekor még nem volt fontos szempont a hosszú élettartam, ennek ellenére az ötvenhat éves hajótest ma is kiváló állapotban van. Legnépszerűbb vonala az Agárd és a Szúnyog-sziget közötti átkelőjárat, de rendszeresen megfordul  Velencén is, ahonnan háromnegyed órás körtúrákat teljesít. Az augusztus 26-ig tartó főszezonban mindennap, majd október végéig munkaszüneti napokon közlekedik vegyes beosztásban a kisebb, Agárd és Gárdony névre keresztelt hajókkal.

Zöld hajóval a madarak nyomában

Európa legnyugatibb szikes tava a Fertő tó. Magyar oldalának nagy része nádasokkal borított, csatornák kusza hálózatával átszőtt, vadregényes világ, a Fertő–Hanság Nemzeti park törzsterülete. A tavon közlekedő hajójáratok ugyan megtalálják a helyüket az osztrák oldal tágas, nyílt víztükrén is, de az igazán különleges helyszínek közelébe nem illik robbanómotorral pöfögni. Szerencsére a modern technika már nemcsak az olaj, hanem akár a napfény energiáját is hasznosíthatja a vízi járművek hajtására.

Forrás: Turista Magazin/Mészáros Krisztina

Amikor a futurisztikus megjelenésű Tokyo Solar katamarán 2010-ben tisztán napenergiával hajtva kerülte meg a Földet, nyilvánvalóvá vált, hogy a „zöld hajtóművek” végérvényesen túlléptek a kísérleti fázison. Az azóta eltelt néhány évben a technika szerényebb formában, de hazánkba is megérkezett. A zajtalan haladásnak köszönhetően szem elé kerülhetnek a nádasok rejtőzködő életmódú lakói: gémek, csérek, énekesek, sőt kis szerencsével vízi emlősök is. Az előre meghirdetett hajójáratok Fertőújlak határában szeptemberig minden kedden és csütörtökön 15 és 18 órakor, illetve szombatonként 10 órakor indulnak. A kis befogadóképesség miatt minden esetben előzetes bejelentkezés szükséges. 

Tokaj a vízről

Tokaj és környéke a dűlők kincsein kívül is annyi látnivalót tartogat, hogy akár egy teljes, felfedezésekkel teli hétvégét is eltölthetünk úgy, hogy borospincének még a küszöbét sem lépjük át. A hegy erdős csúcsára tett túra, Tokaj város pezsgő főutcájának felfedezése, valamint a kisebb fesztiválok mellett néha azért jólesik egyszerűen csak leülni egy padra és nézni a vizet. Ha pedig a pad szép lassan mozog is alattunk, az élmény még maradandóbb lesz.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A tokaji kikötő a Tokaji-hegy Tiszához legközelebbi része alatt, a közúti híd mellett található. Innen indul útnak a városban lakó hajók egyike, a Hegyalja vízibusz, különleges alkalmakkor pedig a modern Nimród katamarán. A vízi kirándulás hagyományos módját a csaknem mindennap elérhető egyórás sétahajójáratok jelentik, amelyek a Tiszán és a Bodrogon is tesznek egy-egy rövid utat, miközben elhaladnak Tokaj városa, a hegyoldali szőlők és a vízparti galériaerdők mellett.

A kicsivel hosszabb utazások kedvelői is találnak itt programot: nyáron rendszeresen indulnak előre meghirdetett járatok Bodrogkeresztúrra, a szabolcsi földvárhoz, illetve alkalmanként akár egész napos sárospataki kirándulásokra is. Ezekről bővebb információ a hajókirándulás.hu érhető el.

Lapátkeréken a Balatonon

„A Balaton legkülönlegesebb hajója épül a szegedi hajógyárban” – jelent meg a valóban nem túlzó hír két éve. A tulajdonosok nem kevesebbet ígértek, mint hazánk első gőzhajójának újjászületését, néhány apró változtatással. Az „apró változtatások” végül egy sosem volt fedett szintben, illetve a fölé emelt zárt kormányállásban öltöttek testet. A gépház helyén tágas, általános hajózástörténeti kiállítótérnek berendezett helyiség fogadja az érdeklődőket.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Hiteles replikának tehát nem tekinthető az új Kisfaludy, a Balaton hagyománytisztelő díszének viszont annál inkább. Bár a nagyobb sebességekhez került rá hajócsavar is, a meghajtást alapesetben valóban a lapátkerekek végzik. A mai károsanyag-kibocsátási normákat teljesítő dízel-elektromos hajtóművel a lapátkerekeket hajtó villanymotorok külön-külön vezérelhetők – segítségükkel a hajó akár álló helyzetben is megfordulhat. A Kisfaludy teljesen akadálymentes, főfedélzete kerekesszékkel is bejárható, természetesen a mosdót is beleértve.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Aki utazott már gőzmozdonyon vagy lovas kocsin, annak valamennyire ismerős lesz az élmény. A lapátkerekes hajón ugyanis a vízbe csapó lapátokat nemcsak hallani, de érezni is lehet, ahogy újra és újra belekapaszkodnak a vízbe, és előrelökik a tizedmásodpercenként lelassuló hajótestet, miközben az enyhe széllel átjárt, nyitott fedélzeten semmi nem vonja el a figyelmet a balatoni panorámáról és a kezünkben tartott pohár borról.

A fedélzeten korhű ruhába öltözött személyzet fogadja az utasokat, a nyári szezonban pedig panoráma-, kalóz-, holdfény- és borhajóként vár mindenkit, aki két fürdés között különleges kikapcsolódásra vágyik. A Kisfaludy gőzös szeptember 9-ig mindennap – Balatonfüredről kiindulva – szeli a habokat, július 7-től pedig sűrűbb, főszezoni programkínálattal várja a látogatókat. 

Forrás: Turista Magazin 

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK