Két elragadó magyar falut jártunk körbe

Az áttetsző Forrás-tóban állítólag mocsári teknősök is élnek, mi csak egy orvosi piócát láttunk

A Balaton-felvidék idilli falvaiban járva mindig költözhetnékem támad. Nagyon el tudnám képzelni az életet ezen a nyugodt vidéken, ahol a természeti és az épített környezet is lélegzetelállító. Ezúttal Vászolyon és Dörgicsén tátottuk a szánkat.

A Pécselyi-medence egyik leghangulatosabb települése Vászoly. Nemcsak idilli fekvése és szép régi házai miatt, hanem azért is, mert nem skanzenfaluról van szó, hanem nagyon is élő településről. Bár amikor ott jártunk, nem volt nagy forgalom, ami valószínűleg annak tudható be, hogy hétköznap délelőtt volt, ráadásul lógott az eső lába. Később el is eredt, és a közeli templom nagy gesztenyefái alatt kerestünk menedéket. Ahogy ott álltunk a méretes levelek fedezékében, egyszer csak egy búbos banka röppent fel előttünk. Eddig csak alföldi környezetben futottam össze ezzel a madárral, így nagyon megörültem a váratlan találkozásnak.

Vászolyi utcakép – idilli és békés Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Medence és baromfiudvar

Vászoly neve valószínűleg egy személynévből ered. Az egyik elképzelés szerint az Árpád nemzetségbeli Vazulról, Szent István unokatestvéréről kapta a nevét, a másik elképzelés szerint a honfoglalás előtt itt élő szláv törzseknek köszönhetően a Vaszil, Vaszilij névhez lehet köze a település elnevezésének.

Útban a vízi színpad felé a helyi galériába is belebotlottunk Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A hangulatot nagyban meghatározzák a faluban csörgedező patakok – a faluban több forrás is ered – a kis kőhidak, a szép házak és a sok zöld.

Fű, fa, virág, amerre csak néz az ember.

A falu csendes központjában gyerekek játszanak az árnyas patakparton, följebb egy kisfiú csattog papucsban, és közben a szomszédban lakó barátját szólongatja. Az udvarokban hol feszített víztükrű medence, hol egymást túlharsogó tyúkok, libák, pulykák. Újonnan beköltözők és régi lakók élnek itt békésen egymás mellett.

Árnyas patakpart a falu közepén, a kőhídon túl találjuk a vízi színpadot Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A Forrás-tóra vízi színpadot építettek, amely a Vászolyi Nyár elnevezésű rendezvénysorozat egyik helyszíne. A hideg vizű tóban az élet jeleit fürkésszük, de csak egy orvosi piócát sikerül felfedezni az aljzaton. A kis domboldalban kialakított egyszerű nézőtéren most csak mi ücsörgünk, de ahogy elképzelem, igazán családias lehet itt egy előadás.

Az áttetsző Forrás-tóban állítólag mocsári teknősök is élnek, mi csak egy orvosi piócát láttunk Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A tavat tápláló források közül az egyik a Szent Jakab kútja, amely a falu védőszentjéről kapta a nevét.

A falun áthalad a magyarországi Szent Jakab-zarándokút bencés kolostorokat összekötő ága.

A Camino Benedictus a tihanyi bencés apátságtól indul, és mintegy 170 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása volt.

Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Három az egyben

A Vászollyal szomszédos Dörgicse sokkal felkapottabb a turisták körében, és sokkal több a betelepülő is, akik inkább csak nyaralóként használják szépen felújított házikóikat. A mai Dörgicse három jól elkülönülő településrészből áll, Alsó-, Felső- és Kisdörgicséből. Alsó- és Felsődörgicsét 1950-ben vonták össze egy településsé, majd később Kisdörgicse is csatlakozott.

A faluban négy működő templom van, és

mindhárom falurésznek van egy-egy Árpád-kori romja.

Mi először a legkisebbet, a kisdörgicsei templomromot kerestük fel, amely egy kaszáló közepén áll. A Szent Miklós tiszteletére emelt román kori templomnak ma már csak a déli hajója és a nyugati oromfalának egy része áll, valószínűleg a török időkben pusztult el a faluval együtt.

A kisdörgicsei templomrom magában áll a kaszáló közepén Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A közút túloldalán egy 18. századi barokk kőhidat találunk, a rajta átvezető út ma már erdei ösvényben végződik. Ezen indulunk el a Kő-völgy felé, melynek egy szakasza függőleges sziklafalakkal határolt szurdokvölgy, és a sziklamászók kedvelt gyakorlóterepe. Kicsit barangolunk az erdőben, de sajnos a jelzések elég hiányosak, így mivel szorít bennünket az idő, inkább visszafordulunk.

Idős fából sok van, jelzésből kevesebb Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Felsődörgicse Szent Péter tiszteletére felszentelt temploma a legrégebbi építésű templom a faluban.

Az épület északi részét a 11. században építette a Bogát-Radvány nemzetség

a korábban ott álló római kori épület alapfalaira. A templomot a 13. században három fal hozzáépítésével bővítették, a régi ajtót befalazták, és egy újat törtek a régi falon.

A felsődörgicsei templomrom Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Alsódörgicse romtemploma egy domb tetején áll, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra. A templomot a 13. században a fehérvári káptalan építette. Gyakran nevezték a falut Boldogasszonydörgicsének is a templomára utalva.

A hatalmas, háromemeletes torony jelentős része áll még.

Láthatóak a 14. században épített kerítőfalak maradványai is, kicsit távolabb pedig egy másik épület romja áll, amely talán a pap lakóháza lehetett. A templomot a 18. században még újjáépítették, a 19. század elején pusztult el végleg.

Az alsódörgicsei templomrom Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Dörgicséről a Balaton felé vettük az irányt, mert látnivalókból arrafelé is akad bőven. Megnéztük például a közeli Örvényes öreg vízimalmát és a szomszédos Balatonudvari különleges, szív alakú sírköveit, melyekről egy korábbi cikkünkben írtunk.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin