Ez a kis hegy rejti a legkülönösebb magyar barlangot

A Strázsa-barlang páratlan előcsarnoka

Az Esztergom szomszédságában emelkedő Kis-Strázsa és Nagy-Strázsa inkább domb, mint hegy, mégis tele van természeti és történelmi érdekességekkel. Gyilkos-tó, Tündérkapu, Őrtorony-kilátó, első világháborús hadifogolytábor, na meg Magyarország egyik legkülönlegesebb barlangja. Kell ennél több egy tartalmas kiránduláshoz?

A mindössze 233 méteres Kis-Strázsa-hegyet Esztergom-Kertváros határában, az Esztergomot Doroggal összekötő 117-es főút mentén találjuk. Már messziről látszik a tetején emelkedő őrtorony, amely napjainkban remek panorámát nyújtó kilátóként üzemel.

A hegy beszédes neve Esztergom 1595-ös ostroma során keletkezhetett,

amikor Mansfeld Károly elfoglalta a magaslatot, és erős őrséget helyezett el rajta. Stratégiai adottságai miatt a hegy a későbbiekben is hasonló szerepet töltött be.

Rálátás a Kis-Strázsa-hegyre a Nagy-Strázsa-hegyről Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Kis-Strázsa-hegy és környezete ma fokozottan védett természetvédelmi terület.

Első pillantásra érintetlennek és természetesnek tűnik,

de aki ismeri a hely történetét, az tudja, hogy főleg az elmúlt száz évben sokan, sokféle okból tartózkodtak itt, és ennek nyomait a hegyre vezető tanösvényen is fellelhetjük. Az 1700 méter hosszú tanösvény a hegy lábától, pontosabban a nemzeti park erdei iskolájától, a Kökörcsin Háztól indul, és elsősorban a természeti értékeket, a ritka és védett növényfajokat mutatja be.

Kényelmes tempóban akár egy óra alatt is bejárhatjuk a Strázsa-hegyi tanösvényt Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Vadvirág-paradicsom

A legszembetűnőbb emberi nyom a hegy oldalában sebként tátongó kőfejtő, ahol a török kiűzésétől egészen a 18. századig folyt a kőbányászat. A közeli Esztergom utcáin ma is láthatók a strázsa-hegyi kőből készült kapuzatok, párkányok, erkélyek és kerékvető kövek.

Miután befejeződött a bányászat, az élővilág megkezdte a terület visszafoglalását.

A kőfejtőbe vezető úton közelről is megfigyelhetjük ezt a gyógyulási, vagy ha úgy tetszik, rekultivációs folyamatot. A kőzetrepedésekben és az omladékos részeken csak a legigénytelenebb növények tudtak tartósan megtelepedni. Ilyen például a sziklás környezethez szokott borsos varjúháj, a kövirózsa, a gyepűrózsa vagy a fanyar ízű sajmeggy, amelynek terméséből gyógyszert készítenek.

Törpe nőszirom (Iris pumila) Forrás: Turista Magazin/Katona Patrik

A hegy északnyugati oldalán karsztbokorerdőn keresztül vezet az ösvény, ahol a csenevész fák között megbújva újabb emberi tevékenység nyomaira lelehetünk. Az utópisztikus látványt nyújtó romos betonbunkereket az 1945-től 1990-ig a környéken állomásozó szovjet hadsereg hagyta hátra. A katonák a Kis-Strázsa-hegy magaslatát használták megfigyelőpontként, de a terület katonai gyakorlótérként is funkcionált.

Harckocsizó ezred, egészségügyi alakulat és más egységek szolgáltak itt,

az egykori hatalmas laktanyára most is kiválóan rálátni a hegyről. Az épületek ma lakóházként, valamint üzleti telephelyként működnek, némelyik viszont a kivonulás óta romosan áll.

Kilátás a Kis-Strázsa-hegy egyik bunkerének tetejéről az egykori laktanyára és az esztergomi reptérre Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Strázsa-hegy meredek oldalában a lejtősztyepp élővilágát figyelhetjük meg. A termőtalaj tápanyagban szegény, és nem elég mély a fás növényzet megtelepedéséhez, amit a csapadék is könnyen lemos. Az árvalányhaj, a dunai berkenye, a tavaszi hérics vagy a leánykökörcsin viszont kimondottan az ilyen helyeket kedveli, más védett növényfajokkal egyetemben, amelyek főleg tavasszal festik színesre a kopár hegyoldalt. A művészi munkában élen jár a májusban nyíló ezerjófű, a gólya csőrére emlékeztető piros gólyaorr, nyáron pedig az ágas homokliliom törékeny virágzatai.

Leánykökörcsin Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Gyilkos tóból gazdag élőhely

A kirándulók számára némi csalódást okozhat a hegy tetején álló impozáns torony zárt vasajtaja. Sajnos csak előre egyeztetett időpontban látogatható a kilátó, és ugyanez érvényes az ösvény kiindulópontjánál álló Kökörcsin Házra is. Ez utóbbiban kérhetünk idegenvezetést, beszerezhetjük a tanösvény itinerét, és megnézhetjük az emeleten kialakított állandó kiállítást.

Amúgy a tanösvény egész évben szabadon látogatható,

és a Kis-Strázsa-hegy tetejéről a kilátó nélkül is pompás a panoráma. Rálátni a Dorogi-medencére, a Gerecse vonulataira, a Nagy-Getére, a Pilis masszív tömbjére, valamint a környék településeire is.

A kilátóba sajnos csak előre egyeztetett időpontban lehet felmenni Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Az eredeti kilátó építési idejével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A jelenlegi, 4 méter széles, 12 méter magas torony katonai célból épült 1951-ben, innen figyelték a közelben zajló harcászati gyakorlatokat, éles lőgyakorlatokat és kiképzési mozgásokat. A II. világháborúban, a németek bevonulása után jóval kisebb megfigyelőtorony állt ezen a helyen. Ebből irányították az esztergomi repülőtérre érkező és felszálló német bombázókat.

Esztergom egyébként komoly szerepet játszik a magyar repüléstörténetben, itt ugyanis

már az I. világháború előtt volt reptér, valamint pilótaoktatás.

Sokan ezért úgy vélik, már ebben az időben is állt itt egy torony, amely a repülésirányítást segítette. A jelenlegi kilátót a 90-es évek közepén újították fel.

Géppuskafészek a Kis-Strázsa-hegy oldalában Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A tanösvény a tornyot elhagyva a déli kitettségű fennsíkon halad, majd szerpentinezve ereszkedik le a végállomáshoz. Ezen az oldalon pár fokkal mindig melegebb van, és ez a növényvilágon is meglátszik. A szárazságot és napfényt jobban tűrő fajok között megtaláljuk a bablevelű varjúhájat vagy az éles mosófüvet, amit a népnyelv sikárfűként ismer. Ereszkedés közben újabb katonai bunkerre lelhetünk, amelyben a felfestett cirill betűs szavak egyértelműen jelzik, kik voltak a terület egykori gazdái.

Innen is tökéletesen rálátni a főút, illetve a Kökörcsin Ház közelében elterülő Gyilkos-tóra. A mesterségesen kialakított tó eredetileg agyaglelőhely volt, majd

a szovjet hadsereg tankmosónak és harckocsi-gyakorlatozónak használta.

Elképzelhető, hogy a „gyilkos” nevet is ekkor szedte magára, mivel a 70-es évek elején állítólag halálos baleset történt az egyik vízi átkelést gyakorló manőver során. A 90-es évek elején a tó medrét kitisztítottá és természetes formájúra alakították, azóta gazdag élővilága van.

A mesterségesen kialakított tó eredetileg agyaglelőhely volt Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Túl a Tündérkapun

A környék felfedezése a rövid tanösvény végigjárásával még messze nem ért véget. A régmúltba vesző történelem és a föld mélye még több izgalmat rejt azok számára, akik nem restek továbbgyalogolni egy kis kaland kedvéért. A Kis-Strázsa- és Nagy-Strázsa között találjuk az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytáborának 7-es számú temetőjét.

Az Esztergom-kenyérmezői tábornak összesen 11 temetője volt, ahol becslések szerint

közel 4500 olasz, orosz, román és szerb hadifoglyot temettek el 1914 és 1918 között.

A feltárt és beazonosításra került hetes számú temetőben 1548 embert helyeztek örök nyugalomra. 2009-ben felújították a kegyeleti helyet, amely szinte teljesen megsemmisült a szovjetek itt tartózkodása alatt. Ma alig néhány kereszt és földhalom jelzi a sírok helyét.

Hadifogoly-temető Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Az életüket vesztett hadifoglyok létszáma megdöbbentően soknak tűnhet, de tudnunk kell, hogy itt közel 120 ezer embert tartottak fogva a háború idején, akiket a kolera, a kiütéses tífusz és a spanyolnátha tizedelt.

A fogvatartók és az orvosok erőn felül igyekeztek megállítani a pusztító járványokat,

nagy hangsúlyt fektettek a higiéniára és a körülmények javítására. Összevetésként, a harcoló alakulatoknál vagy más hadifogolytáboroknál (nemzettől függetlenül) sokkal nagyobb arányúak voltak a halálos megbetegedések, mint a kenyérmezői táborban, ahol a fogvatartottak 3,75 százaléka halt bele valamilyen kórba vagy sérülésbe.

Az Esztergom-kenyérmezői hadifogolytábor az Osztrák–Magyar Monarchia hajdan volt egyik legnagyobb tábora volt Forrás: Turista Magazin

A 307 méteres Nagy-Strázsa-hegy még több látnivalót kínál. A katonai tevékenység ellenére, vagy éppen az évtizedekig tartó elzártság miatt ez a terület nagyon gazdag természeti értékekben. Érintetlenségről persze nincs szó, erre bizonyíték a hegy oldalába vájt hatalmas kőfejtő vagy az egyedülálló barlangok, sziklák megrongált és összefirkált látványa. Sajnos ez utóbbi probléma sok helyen visszaköszön, de ne higgyük, hogy csak a szovjet elvtársak hagyták itt a névjegyüket.

Kilátás a Nagy-Strázsa-hegyről Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Strázsa-hegy Tündérkapuja már messziről jól látszik. Voltaképpen egy hévizes eredetű barlang bejáratáról van szó, és mivel az ilyen felszínre törések ritkák,

a 7–9 méter magas és hét méter széles barlangszáj igazi kuriózumnak számít,

csakúgy, mint a három helyen is megnyílt látványos előcsarnoka. A hatvan méter hosszú barlangnak ez a része szabadon látogatható, de a lezárt járat csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

A Strázsa-barlang páratlan előcsarnoka Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Aki le szeretne ereszkedni a mélybe, annak mindössze 40 métert kell sétálnia a még látványosabb Sátorkőpusztai-barlanghoz. Hófehér gipsz- és kalcitkristályokkal borított járataival ez az egyik legkülönlegesebb hazai barlangunk, még úgy is, hogy

a képződmények 70 százaléka emberi pusztítás miatt megsemmisült.

1944-ben a német hadsereg felügyelete alatt dolgozó kőfejtők bukkantak rá a nyílásra, de csak két évvel később került sor a barlang feltárására.

Már messziről is jól látszik a Strázsa-barlang bejárata Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Az ezt követő években a szakemberek, a környékbeliek és a katonák szépen, csöndben kifosztották az ország egyik legkülönlegesebb kristálybarlangját. Ennek ellenére még így is rengeteg szépség tárul elénk, ha leereszkedünk a több mint 40 méteres mélységbe: vastag gipszkérgek, kalciterek, finom gipsztűk, aragonitpamacsok, érdekes formájú gipszvirágok.

A vezetett túra során szűk járatokban, vaslétrákon közlekedve járhatjuk be a barlangot,

amit a Benedek Endre Barlangkutató Egyesület gondoz és üzemeltet. A barlang látogatásáról és a túrák időpontjáról az egyesület honlapján tudakozódhatnak.

Vezetett túrán bárki megcsodálhatja a Sátorkőpusztai-barlangot Forrás: Turista Magazin/Benedek Endre Barlangkutató Egyesület

Bármelyik évszakban is látogatunk el a természeti látnivalókban gazdag és páratlan történelemmel bíró Strázsa-hegyekhez, mindig tartsuk be a környezetvédelmi szabályokat. Ne térjünk le a kijelölt ösvényről, ne szakítsuk le a virágokat, és ne vigyünk magunkkal haza semmit a terepről, hogy más is ugyanazt a természeti élményt tapasztalhassa meg, amit mi is átéltünk.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin