Nőként egyedül utazni nem veszélytelen, de megéri

egyedül utazni nőként
Igazi önismereti tréning egyedül kószálni a világban
Vágólapra másolva!
Emlékszem az érzésre, amikor először bolyongtam egy idegen ország cseppet sem ismerős városában, és azon járt a fejem, mégis mi a francot keresek én itt egyedül. Beültem egy Starbucksba, és jobb ötlet híján a naplómba írtam arról, mennyire nincs ötletem, mihez kezdhetnék magammal Berlinben. Hirtelen ez az egész egyedül utazgatás, amire annyira vágytam, rossz ötletnek tűnt. Az azóta eltelt közel tíz év bebizonyította, hogy jobban nem is dönthettem volna.
Vágólapra másolva!

Aki az egyedül utazást unalmasnak találja, az pont attól szenved, amitől annak idején én is: nem ismeri magát annyira, hogy tudja, hogyan kell egyedül lenni. Ez olyasmi, amit fel kell fedezni magunkban, meg kell tanulni, miként lehet teljesnek és boldognak lenni saját erőből. Amikor anno abban a berlini Starbucksban ültem, hiányzott a megszokott környezetem, amelyben értelmezni tudtam magam. Aztán elkezdtem egyedül utazgatni, és egy halom ország mellett magamat is megismertem.

Igazi önismereti tréning egyedül kószálni a világban Forrás: Unsplash/Ibrahim Rifath

Nem kell alkalmazkodni

Emlékszem, a majd' egyéves dél-amerikai hátizsákos utam során két hétre hozzám csapódott egy lány, akit útközben ismertem meg. Rémes két hét volt, a lány énekelt, amikor én csendre vágytam, aludni akart, amikor én túrázni, étterembe menni, amikor én spórolás címén répát rágcsáltam.

Persze jól megválasztott útitársakkal szuper élmény lehet az utazás,

de az is fantasztikus tud lenni, ha az ember azt csinálhatja, amihez éppen kedve van.

Nem olyan nehéz utazós barátokat találni Forrás: Unsplash/Greg Raines

Márpedig magányos utazóként senkihez nem kell alkalmazkodni, senkivel nem kell kompromisszumot kötni, és ez a világ legfelszabadítóbb érzése. Erre persze sokan azt mondják, hogy na igen, de mi van, ha ők éppenséggel nem akarnak egyedül lenni. Csakhogy tévhit, hogy aki egyedül utazik, az magányos farkasként vándorol egyik szállástól a másikig. Épp ellenkezőleg,

egyedül utazva a legkönnyebb ismerkedni,

a társaság iránti vágy legyőz minden félénkséget.

Számomra nincs különösebb jelentősége annak, hogy nőként utazom egyedül. Azt gondolom, nem igazán számít az utazó neme, nők és férfiak ugyanazt a szabadságot és függetlenséget élik át vándorlásaik során. Persze belátom, azért vannak különbségek. Stoppolásnál például sokkal hamarabb felveszik a nőket, és ha barátkozni kezdek valakivel, nem értik félre a közeledésemet.

Barátkozni nem nehéz, és remek élményeket lehet gyűjteni Forrás: Unsplash/Julian Gentilezza

Amikor nemrég couchsurfingen posztoltam egy nyilvános kérést Brazíliában, két órán belül negyvenen válaszoltak, ami kétlem, hogy előfordul, ha egy férfi keres szállást ugyanitt. Tény, hogy minden válaszadó férfi volt, és az említett üzenetek felében volt valamilyen szexuális utalás. Mert persze, ahogy a stoppolás, a szálláskeresés, az utcai segítségkérés esetén jól jön, hogy lány vagyok, azért ebben veszélyek is rejlenek.

Rettegni felesleges, jó élményből sokkal több van Forrás: Unsplash/Artem Bali

Néha bepróbálkoznak

Szívesen segítenek egy egyedül utazó csodabogárnak, nehogy szegény kislánynak baja essen. De ha valaki szabad prédára les, akkor is a társ nélkül kószáló nő az első ötlet.

Sajnos a világ legtöbb pontján még mindig el kell viselni a füttyögéseket, a nyomulásokat,

sokszor tényleg extra módon résen kell lenni.

Épp tegnap beszélgettem egy baráti házaspárral Rióban, és megtudtam, hogy az asszonyt már többször kirabolták az utcán, a házuk előtt. A férjével ez sosem történt meg. A nő csak legyintett, "áh, Ruan férfi, azért". Mintha teljesen magától értetődő lenne, hogy évente pisztolyt rántanak a fejéhez, csak azért, mert nő. Persze a férfilét sem garancia a biztonságra, bárkivel megeshet egy-egy szerencsétlenebb eset.

Legtöbbször szerencsére van segítség, ritkán történik nagy baj Forrás: Unsplash/Jonny Caspari

Egyszer egy cseh ismerős próbálkozott be, amikor vendégül látott prágai lakásában, máskor egy perui autósofőr hozta rám a frászt az éjszaka közepén, és sajnos még sorolhatnám, de szerencsére nagy baj sosem történt. De persze én extrém módon utazom, egzotikus helyekre, nagyon hosszú utakra vállalkozom egyedül.

Egy ilyen életformának pedig mindkét nem számára megvannak a veszélyei,

talán nekünk, lányoknak kicsit több, ezt nem tagadom.

Viszont a rövidebb utakon, a miénkhez hasonló kultúrájú desztinációk esetében szerintem kevésbé számítanak a nemi különbségek. Egy római hétvége nem sokban különbözik egy budapestitől, és Stockholmban sem leselkedik több veszély egy nőre, mint a szülővárosában. Figyelni, józannak maradni, és felelősségteljes döntéseket hozni pedig mindenhol szükséges, nem csak utazás közben.

Azért nem árt résen lenni Forrás: Unsplash/Marten Newhall

Könnyebb ismerkedni

Az egyedül utazás azért lett a legkedvesebb elfoglaltságom, mert nekem most az a fontos, hogy minél több helyet és embert megismerjek. Ha egy barátnőmmel utazom, általában együtt szállunk meg valahol, együtt sétálunk a városban, egymással beszélgetünk egy bárban, és maximum egy-két ismerőst szerzünk. Ez is szuper lehet, csak egészen más élményt ad.

Nincs jobb, mint egyedül olvasgatni reggel a világ egy izgalmas pontján Forrás: Unsplash/Emily Rudolph

Ha egyedül utazom, úgy néz ki egy napom, hogy olvasok, írok, zenével a fülemben teszek egy szép nagy sétát, és minden olyasmire időt szakítok, amit magányosan szeretek végezni. Tegnap a modern művészetek múzeumába is egyedül mentem, mert így a saját tempómban haladhattam.

Ha pedig társaságra vágyom, körbenézek az interneten, milyen programok vannak a közelben,

csatlakozom egy csoporthoz, elmegyek egy főző- vagy táncórára, és előbb-utóbb egész biztosan szóba elegyedek valakivel.

Nem ment ez persze mindig ilyen könnyen. Anno Berlinben csak néztem a kávémat az ottani Szimplában, és próbáltam kitalálni, mégis hogyan kellene barátokat szerezni. Aztán kiderült, hogy minél jobban érzem magam egyedül, annál nyitottabb és jókedvűbb leszek, ami mágnesként vonzza a társaságot. Gyakorlott lettem, már szinte semmilyen élethelyzet nem hoz zavarba.

Az ember úgy érzi magát, mint aki feljutott a világ tetejére Forrás: Unsplash/Nicole Harrington

Azt gondolom, az egyedül utazást mindenkinek érdemes kipróbálnia. Ha nem is vágunk neki a világ másik felének, egy-egy hétvégét akár egy ismeretlen magyar városban is eltölthetünk. Mert bármilyen félelmetesnek tűnik is, rengeteget lehet nyerni belőle, akár férfinak, akár nőnek született az ember. Ez utóbbi esetben pedig nem kell a károgókra hallgatni, vidámság, józan paraszti ész, megfelelő felkészültség, és máris minimalizáltuk a veszélyeket.