Megnéztük Szlovénia legrégebbi városát

2019.05.19. 09:31

Egy hosszú hétvégét töltöttünk Szlovénia legrégibb városában, Ptujban. Délnyugati szomszédunk egyre ismertebb, de még mindig inkább titkos favoritja több dologgal is elkényeztetett bennünket: különleges történelemi emlékekkel, macskaköves kis utcákkal, szlovén busókkal és nyugalommal.

Szlovéniáról sok utazónak a főváros, Ljubljana mellett a Bledi-tó és annak környéke jut először eszébe. Utóbbi Szlovénia talán legfontosabb kirándulási célpontjává vált az elmúlt években, szinte páratlan természeti szépségének köszönhetően. Persze az ország emellett is számos érdekességet tartogat. Szlovénia egyre népszerűbb a természetjárók körében és azok között is, akik a kiemelt turistalátványosságok mellett valami másra is vágynak. A Dráva-folyó két partján álló Ptuj nekik ajánlható. Már elég felkapott, de néhány kiemelt időszaktól eltekintve még mindig nem tömegek látogatta kisvárost fedezhet fel az, aki ide látogat.

Már néhány órás autózással elérhetjük a Maribor közelében fekvő szlovén kisvárostForrás: Juhász Péter

Régi város - és még annál is régebbi

Ptuj Maribortól nem messze van, közel a szlovén-magyar határhoz. Az út Budapestről pihenőkkel együtt is négy óra alatt megtehető autóval. Elkerültük a főbb útvonalakat, így utunk a szlovén oldalon gondozott, lassan egymásba épülő falvakon át vezetett, ahol a takaros házak körül a kerítések jórészt jelképesek voltak. A tavasznak köszönhetően pedig minden zöldben pompázott.

A Dráva bal partján álló Ptuj óvárosát több híd, köztük egy gyalogosoknak épült átkelő köti össze a másik oldalon épült újvárossal. Ahol pedig a folyó elhagyja a várost, ott húzódik a részben mesterséges duzzasztással kialakított Ptuji-tó, amely nyáron kedvelt csónakázó, kiránduló hely. Így például nyáron akár egy hétvégét is ki lehet itt egészíteni könnyű sétákkal, evezésekkel.

Kilátás a ptuji várból az óvárosra és a Dráva folyóra, balra a Ptuji-tóForrás: Juhász Péter

Mi egy sportrendezvény okán látogattunk ide, régi magyar nevén Potolyba, de a kirándulás önmagáért a városért is ajánlható. A városka történetében egyébként talán nem is a XIII. századig fennálló magyar uralom – ami rövid ideig visszaállt Mátyás király alatt – a meghatározó, hanem a római kor.

Ptuj már Traianus császár idején, Kr. u. 100 körül városi jogokat kapott, és virágzó kereskedőtelepüléssé, légiós szálláshellyé nőtte ki magát.

A ma látható nevezetességek egy része is ehhez a történelmi időszakhoz köthető. Később, 1376-ban, a középkor idején szintén elsőként, újra városi rangot adományoztak a településnek. S mivel a település kicsi, lényegében minden fontos látnivaló gyalogos távolságra van egymástól. 

Így egészen biztosan könnyű lesz megtalálni az óváros szívében a Muzikafe nevű létesítményt is, mely a város talán legfontosabb műintézménye. Szálláshely – mi itt foglaltunk szobákat –, kávézó, koncerthelyszín és a helyi közösségi élet egyik színtere: nekem azért tetszett különösen, mert mindenből van benne egy pici, ami a várost jellemzi. Egyrészt maga a hely nagyon régi, az eredeti taverna a XVII. században épült. A mostani épületegyüttes csak pár éve nyerte el végleges formáját, amikor az emeleti szobákat is sikerült az üzemeltető családnak felújítania. Most egyszerre agyondíjazott szálloda és kultúrtér. Másrészt nagyon változatos belső kialakítással, színekkel bír, és nagyon közel van mindenhez. Mi innen indulva tettünk néhány nagy sétát a városkában.

A városka legismertebb szálláshelye igazi műintézmény: kis hotel, kávézó és kultúrtér is egybenForrás: Juhász Péter

Ahol kétezer év történelme kapaszkodik egymásba

Nem szeretnék elhamarkodottan általánosítani néhány tapasztalatból, de megkockáztatom, hogy a ptuji, illetve a városon áthaladó sofőrök előzékenysége kiemelkedő. Akármerre barangoltunk a városban, az autósok már akkor lassítottak, ha csak mozgásunkból gyanították, hogy át akarunk kelni az úttesten - s bizony volt, hogy ezt nem a kijelölt átkelőhelyen tettük, hanem ahol eszünkbe jutott. Nem siettek sehová, nem idegeskedtek, és ez lehet, hogy nem véletlen – állapítottuk meg többször, miközben a hangulatos utcákat jártuk, útban a vár felé.

A várról egyébként nem gondoltam volna, hogy közel ezeréves építmény, ráadásul nem is az első.

Az első erődítmény még a 9-10. században épült, de abból már csak a tornya áll. Az új vár építése a 12. századra tehető, és az állagmegóvásnak, a későbbi rendszeres felújításoknak köszönhetően legalább annyira emlékeztet egy kastélyra is, mint katonai erődítésre. Belső termeiben múzeumokat alakítottak ki, de ha csak az udvarán sétálunk, és onnan nézünk le a városra, már azért megéri felkapaszkodni a macskaköves emelkedőn. Az épületegyüttes előtt pedig ott van egy igazi különlegesség, a vár kútja, amelyből több mint ötven méter mélyről emelték fel a vizet a bentiek számára.

Persze a várat meg kell nézni a Dráva túloldaláról, az újváros felől is. Ptuj óvárosa a várral, a dominikánus, illetve a minorita kolostorral, gyönyörű látványt nyújt. Mi sokáig élveztük. Ugyanakkor az óváros tartogat még néhány izgalmas látnivalót.

A vár a Dráva túlpartjáról, az újváros felől nézveForrás: Juhász Péter

Ahogy említettem, Ptujon belül minden gyalogos távolságra van. Így nem érdemes kihagyni sétánkból a Szent György-templomot, ahol egészen régi, a XV. századból származó kóruspadok is láthatók, vagy épp a helyi mozi épületét – annyit elárulok, akik már a nagyvárosi multiplexek korában nőttek fel, meg fognak lepődni az épület láttán.

A folyóparton kortárs, ingyenesen megtekinthető művészeti galéria várja a látogatókat. A több mint száz éve épült Városháza impozáns épületét pedig eltéveszteni sem tudjuk az óváros központjában. Ottjártunkkor délelőtt – szombati napon – iskolás fiatalok mutatták be saját készítésű installációikat az uniós országokról, délutáni sétánk alkalmával pedig már esküvőre gyülekeztek a vendégek.

Minden másnál különlegesebb volt a városi torony hatalmas órájával, és különösen az előtte álló, közel öt méter magas műemlék.

Ez utóbbi talán a legegyedibb látnivaló Ptujban: az Orpheus-oszlopot Marcus Aurelius Vera tiszteletére emelték, valószínűleg a II. században. A római kori maradványt később a középkorban szégyenhelynek használták, itt verték ugyanis vasbilincsbe azokat, akiket valamilyen vétségben bűnösnek találtak. 

A városi torony, balra előtte a római korból származó Orpheus-emlékművel, mely a középkorban pellengérhely voltForrás: Juhász Péter

Szlovén fogások helyett kurentekkel barátkoztunk

Kirándulásunkon láthattuk, Ptuj bár kicsiny, nyugodt, de élettel teli város, ahol egymást érik a fesztiválok, kulturális rendezvények. Én például nem tudtam, hogy ez a városka 2012-ben Európa kulturális fővárosa is volt, ami bizonyosan sokat segített abban, hogy az utóbbi időkben megnőjön iránta a látogatói érdeklődés. Ottjártamkor pedig azt láttam a különböző kihelyezett ajánlókon, plakátokon, helyi hirdetési felületeken, hogy a városkában egymást érik a különböző kulturális események, koncertek. Ahogy figyeltem, szinte minden napra jut valami a nyár végéig tekintve. 

Valójában nekem egy dolog hiányzott Ptujból, ez pedig egy-két barátságos, a szlovén konyhát a kíváncsi és éhes kirándulóval megismertető étterem. Ottani szlovén barátaink maguk jelezték számunkra, nemzeti gasztronómiában talán nem a legerősebb a város, szerintük az egyetlen csevapozó "nem az igazi". Hittünk nekik, így maradtak az egyébként viszonylag univerzálisnak tekinthető pizzériák, illetve egy remek hamburgerező a minoriták épületével szemben, ahol pár euróért elképesztő nagyságú hamburgereket ehetünk.

Szerencsére azonban így sem maradtunk egyedi élmény nélkül. Bár a télnek már vége – legalábbis idénre –, egy, a látogatásunkhoz kapcsolódó rendezvényen találkozhattunk a kurentekkel, azaz a szlovén busókkal.

Bár a tél már elmúlt, így is találkozhattunk a szlovén busókkal, azaz a kurentekkelForrás: Juhász Péter

A kurentelés legalább annyira fontos és kiemelt szlovén hagyomány – pár éve már az UNESCO szellemi örökség listáján is szerepel –, mint amit a szintén furcsa jelmezekbe öltözött mohácsi kollégák adnak elő farsang idején, télűzés alkalmával. Évente több tízezren kíváncsiak erre is Szlovénia-szerte, csak ide, Ptujba, a Kurentovanje fesztiválra is ezrek látogatnak el. Vendéglátóink hatalmas bárányjelmezeket öltöttek magukra, derekukra kolompokat kötöttek, és rettenetes csörömpöléssel kísérve mutatták be május elején, hogyan szokták elűzni a telet, hogy helyére a tavasz, a melegebb évszak érkezhessen. A kurentekkel pedig érdemes jóban lenni, mert a hiedelem szerint, amelyik háznál megállnak, arra egész évben a szerencse mosolyog. 

Ptuji látogatásunkat egy más apropóból tettük meg, de ahogy induláskor megbeszéltük, a sporteseményen való részvétel mellett is igyekszünk minél többet látni a településből. Így a kirándulás után nyugodtan mondhatom: Ptuj önállóan is érdekes úti cél lehet a pihenésre vágyóknak, legalább néhány napra. De annak is érdemes útba ejtenie, aki esetleg Maribornál halad el a tenger irányába vagy érkezik onnan. Kellemes séták, hangulatos utcácskák, esetleg meglepetésszerűen előugró kurentek: ezeket mind megtalálja a legrégebbi, és minden bizonnyal az egyik leghangulatosabb szlovén városban. 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK: