A töröknek nem sikerült, de a turistáknak érdemes bevenni a Balaton várát

2019.07.13. 21:32

A Balaton körül rengeteg festői hely van, de a Szigligeti vár, azaz a „Balaton vára” mindenképpen a legszebbek közé tartozik. A település felett magasodó hegyen álló erődítmény maradványa az ország egyik legszebb fekvésű, legromantikusabb várromja. Egyrészt fantasztikus az elhelyezkedése, másrészt kiváló lehetőséget kínál egy igazi kalandos vártúrára. Eötvös Károly a következőképpen jellemezte a Szigligeti várat és környékét: „Nincs még egy ilyen szép táj a világon.”

Immár több mint 750 éves múltra tekint vissza Magyarország egyik leglátogatottabb és méltán népszerű erődítménye, a Szigligeti vár, a Balaton északi partján. Délen a „magyar tenger” habjai mossák, északon pedig a tapolcai tőzeges mezőség és a híres tanúhegyek határolják.

Csodálatos a panoráma a Szigligeti várbólForrás: Kovács István

A történelem viharai az évszázadok során alaposan megtépázták az egykor a törökökkel sikeresen dacoló büszke várat, most azonban megújul: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében jelentős összegeket fordítanak a rekonstrukciójára.

Egy szigorú tekintetű várkapitány

Bárhonnan közeledünk Szigliget felé, a hegytetőn álló vár mindenhonnan azonnal a szemünk elé tárul. A várhegy lábánál parkoltunk le, és onnan sétáltunk fel a várig, ami néhány száz méteres sétát jelentett a hegynek felfelé vezető macskaköves úton, és nem is volt túlzottan megerőltető. Bár, aki el van szokva a rendszeres mozgástól, annak azért egy kicsit „combosító” túra feljutni a hegytetőn álló várromig.

A felsővárban kedvünkre bóklászhatunk az évszázadok viharait túlélt falmaradványok közöttForrás: Kovács István

Túrázók számára fontos információ, hogy a Kamon-kő tanösvény átszeli Szigligetet, és elvezet a várig is. A templomtól induló és oda visszatérő körutat a kék jelzésen kell követni, körülbelül 6 kilométer hosszú, és mintegy 3 óra alatt járható végig.

A belépőjegyeket a várkapunál váltottuk meg, ahol Török Bálint egykori legendás várkapitány szigorú tekintetű szobra fogadja a látogatókat.

A vár színpada, háttérben az istállóvalForrás: Kovács István

Továbbhaladva, eljutottunk a vár alatti dombos területre, ahol a szabadtéri színpad található. Rendszeres programokkal, köztük zenés estekkel várják itt az érdeklődőket. A könnyű, nyáresti koncertekhez csodálatos panoráma biztosítja a hátteret.

A tanúhegyek és barlangok hazája

A szabadtéri színpadtól indul az a lépcsősor, amely felvezet a fellegvárba. Nos, az elkényelmesedett látogatók számára itt kezdődik az igazi tortúra, olyan az egész, mint egy jó kis lépcsőzés, mondjuk egy futballedzésen. Két lépcsősoron juthatunk fel a várfalakra: egy kevésbé és egy elég meredek szakaszon.

Jó néhány ehhez hasonló, sőt általában magasabb lépcsősort kell megmásznunk, amíg feljutunk a fellegvárbaForrás: Kovács István

Bármelyiket válasszuk is, mindenképpen megéri mozgósítani az utolsó energiáinkat, mert fent csodálatos látvány tárul elénk: gyönyörű körpanoráma a Balaton csillogó víztükrére, illetve a Tapolcai-medencére, a tanúhegyek, az egyedülálló vulkanikus képződmények és barlangok hazájára.

Magyar és angol nyelven is fel vannak tüntetve a várral és történetével kapcsolatos legfontosabb információkForrás: Kovács István

Azt tapasztaltuk, hogy a várfalakon szépen ki van táblázva minden olyan fontos információ, amit tudni kell akár magáról a várról, akár arról a történelmi korszakról, amikor az adott bástya vagy várrész épült.

Hogy élhettek a várvédők?

És ha már a középkori hangulatnál tartunk, érdemes kikukucskálni a lőréseken, vajon mit láthattak annak idején a vár védői? Engedjük egy kicsit szabadjára a fantáziánkat, próbáljuk meg beleélni magunkat abba, hogyan élhettek itt elődeink. Az biztos, hogy kutya kemény élete lehetett az idevezényelt várkatonáknak, nem beszélve a törökök által jelentett állandó fenyegetésről.

Forrás: Origo
Egy legendás vár kalandos története

A kalandos történetű Szigligeti várnak, amely a kúp alakú várhegy tetejére épült, ma már csak festői romjai láthatók. Legkorábbi részei a kettős torony között létesült palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak, amelyeket 1260-62 között a pannonhalmi apát építtetett. Ezt követően IV. Béla király tulajdonába került, majd gazdái később gyakran változtak. Az oszmán hódítók elleni harc idején jó darabig a legendás hírű Török Bálint volt a várúr. A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is a végvárrendszer részévé vált. Egyike azon kevés várainknak, amelyet a törököknek sohasem sikerült elfoglalniuk. Rendíthetetlen katonái 150 éven keresztül hősiesen védelmezték az erődítményt.


De felette is eljárt az idő, hiszen a 16. században már elavultnak számított: nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, ezért elmaradt a korszerűsítése is. Végül, mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, amely felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaporos készletet, és a tűzben leégtek a vár épületei.


A török hódoltság után elvesztette harcászati jelentőségét, 1702-ben pedig I. Lipót császár más várakkal együtt ezt is leromboltatta, így a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága elhordta. és építkezésekhez használta.

A vár lentről talán nem is tűnt olyan nagynak, de ahogy szintről szintre haladtunk egyre feljebb, akkor döbbentünk rá, hogy jóval nagyobb, mint gondoltuk.
A belső helyiségekből zenei és hangaláfestés szólt, amikor beléptünk például a kovácsműhelybe vagy a déli bástya alatti Szent Márton-kápolnába.

Jobbra nyílik a Szent Márton-kápolnaForrás: Kovács István

A várrom összességében egy nagyon jól körbejárható, látványos történelmi emlék. Legépebben megmaradt része a rondella, innen vezet fel az út a fellegvárba.

A tanúhegyek sejtelmes világa

A helybéliek úgy vélik, hogy településüket a teremtő nagyon jó kedvében alkothatta. Különleges élményt kínál itt például a naplemente, amikor a félhomályban elénk tárul a tanúhegyek sejtelmes világa.

A megújuló vár látványterveForrás: Origo
Megújul a Szigligeti vár

A Széchenyi 2020 program részeként, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében nagyszabású fejlesztések zajlanak, amelyek során 42 kastély és vár újul meg Magyarországon. Nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy adottságaikhoz igazodó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. Ezek a várak és kastélyok páratlan örökséget jelentenek, történelmünk fényes pillanatait őrzik, győzedelmes csatákkal, legendás történelmi alakokkal és az utókor számára mindenképpen megőrzendő történetekkel.


Szigliget 470 millió forintot nyert a Világörökségi helyszínek fejlesztése – Szigligeti vár részleges rekonstrukciója, új fedett terek kialakítása című pályázaton. Ennek az összegnek a felhasználásával idén márciusban már el is kezdődött a felújítás, ám a várrom látogathatóságát ez még nem befolyásolta. A második ütemnél azonban - a nagyobb munkálatok miatt - szeptembertől a jövő év márciusának végéig a vár zárva lesz.

Az erdei séták közben megpihenve a Kamonkő tetején órákon át csodálhatjuk a magyar tengeren megcsillanó napsugarak fényjátékát. Az Óvár rejtőzködő falai között meghitt pillanatok részesei lehetünk. A nádasokkal szegélyezett Balaton víztükre mindig új élményt, felfrissülést ígér mindazok számára, akik ellátogatnak ide.

A vár 150 éven keresztül dacolt a törökkelForrás: Kovács István

Ugyanakkor nemcsak természeti kincsekben, de műemlékekben is rendkívül gazdag Szigliget. A Vár, az Óvár, az Avasi-torony, az Esterházy-kastély, az Ófalu öreg házai mind-mind múltunk egy szeletét jelentik, amelyek arra várnak, hogy a történelmi emlékekre éhes látogató felfedezze őket.

Sokakat megihletett a hely hangulata

Szigliget, ahogy a neve is sejteti, egy kis sziget, a nyugalom szigete, amely az idők folyamán sok művészt ragadott meg meghittségével. Számos vers, regény, festmény, szobor született itt, amelyek megpróbálják visszaadni azt az élményt, ami az idelátogatót éri a szűk, zegzugos utcákon vagy a várfalakon sétálgatva.

A hely hangulata nemcsak a művészeket, hanem a turistákat is megihletiForrás: Kovács István

Ha írásunkat Eötvös Károly egyik sorával kezdtük, akkor végezetül álljon itt még egy idézet tőle:

„Úgy áll ott a várrom,
mint öreg király fején korhadt koronája.
Ajtónak, ablaknak nyílásán áttör a
nap fénye, s az a fény a távolból
mintha drágaköve volna a koronának.”

KAPCSOLÓDÓ CIKK