Az ember sokszor eltűnődik azon, hogyan férhet el annyi látnivaló egy olyan kisvárosban, mint amilyen például Tata, hiszen az Angolparktól kezdve a vízimalmokon keresztül a Kálvária-dombig hosszan lehetne folytatni a sort. Amikor a városba látogattunk, úgy éreztük, hogy ennyi mindent egy nap alatt úgysem tudnánk megnézni, ezért megpróbáltunk minél jobban gazdálkodni az idővel, és kizárólag a legfontosabb nevezetességeket, a település szívét alkotó várat, az Öreg-tavat és az Esterházy-kastélyt kerestük fel.
Kocsinkkal a Váralja utcában parkoltunk le, innen indultunk el felfedező utunkra a vár és az Öreg-tó irányába. Néhány perc múlva már a várkastély felé vezető Esterházy sétányon jártunk, ahol rövidesen felbukkant előttünk az épület megmaradt délkeleti szárnya a toronnyal és a háttérben az Öreg-tó.
A történelem viharai alaposan megtépázták a várat, hiszen az eredetileg négy saroktornyos épületnek mára csak a keleti tornya maradt fenn. Ám, hogy milyen komoly erődítmény állt itt egykor, arról árulkodik az udvari főbejárattól a romterületen jól kivehető négy saroktorony, illetve a hozzájuk csatlakozó palotaszárnyak alapfalai.
A várkastélyt három sarkán olaszbástyás, a negyediken körbástyás vízivár veszi körül, és ez az egyetlen magyarországi vár, amelyet az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. A várkastélyt részben a tóparti sétányon is körbe lehet járni.
Első fénykora Luxemburgi Zsigmond királyhoz kötődik,
aki 1397 és 1409 között – a korábbi tulajdonos, a Lackfi család által építtetett - „L" alakú kis vár helyén egyemeletes, négy saroktoronnyal rendelkező U alakú várkastélyt építtetett.
Az Által-ér vizét csatornázták és felduzzasztották, így alakították ki az Öreg-tavat, amely keletről nyújtott védelmet a vár számára, míg délen és nyugaton a tó vizével elárasztott 12-14 méter széles várárkot alakítottak ki.
A tatai vár második fénykora Hunyadi Mátyás király uralkodásának idejére esik.
Mátyás késő gótikus, majd reneszánsz szellemben, az itáliai vízi várak mintájára alakíttatta át az erődítményt.
Az udvar körül a várat kétszintes kerengőszárnnyal bővíttette, emellett kívül, a nyugati sarkon a meglévő mellé egy újabb tornyot, ehhez csatlakozva pedig a vizesárok mentén észak- és délnyugat felől kettős védőfalat emeltetett. A tóra néző délkeleti szárny előtt pompás kilátást biztosító árkádos terasz épült.
A várkastélyt nem csak kívül alakították át, hanem a termeket is átépítették előbb gótikus, majd később reneszánsz stílusban, a belső tereket aranyozás, díszes faragások és szobrok díszítették. S hogy milyen pazar várpalotát alakítottak ki Mátyás idejében, arról a kor itáliai humanista történetírója, Bonfini a következőképpen ír:
"Tatát minden bizonnyal a legelső várak közé kell sorolni. Úgy gondolom, kétségkívül ez a legnagyszerűbb vár. Falai ronthatatlanok, hatalmas töltés fogja fel a völgy vizeit, megállítja és hétezer lépés kerületű tóvá alakítja. A víz lefolyásánál gabonaőrlő malmok vannak, sorjában kilenc. A várat kettős bástyafal és sáncárok védi. Az épületek köze keskeny: körül dúsan aranyozott ebédlők, pompás hálótermek sora, gerendázatos mennyezetüket aranyozás és faragványok ékesítik."
A második fénykor is gyorsan elmúlt azonban, és később, a mohácsi csatavesztés után
az épület új funkciót kapott: a dunántúli végvárrendszer egyik fontos láncszemét alkotta.
Gyenge védelmi adottságai miatt az 1566. évi visszafoglalásáig szinte évente cserélt gazdát a császáriak és a törökök között.
A 19. század elején tűz pusztított a várban, később, 1815-től kezdve az egykori várkastély megmaradt szárnyát romantikus stílusban átalakították. Ekkor épült ki a jelenlegi Lovagterem az első emeleten.
Az épületben érdemes felkeresni az ismert keramikusról elnevezett Kuny Domokos Múzeumot is, ahová a nyugati oldal felől, a romterületeken keresztül lehet bejutni.
Csodásak a belső termei, hihetetlen, hogy milyen minőségű épületeket hoztak létre évszázadokkal ezelőtt.
A kiállítások mellett oldalt, fent működik egy mediterrán hangulatú kávézó – ide szintén érdemes beülni egy kávéra vagy üdítőre, mert innen gyönyörű a panoráma a tóra.
Miután megnéztük a várban működő kiállításokat, kisétáltunk a várudvarról, és még egy darabig továbbhaladtunk a sétányon – elmentünk a vízben álló Keresztelő Szent János szobor mellett –, ahonnan szép kilátás nyílik a várra.
A híres szobor a tó vizében, a hattyúpihenő sziklán áll. Eredeti helye ugyan nem itt volt, hiszen először a Melegvíz partján állították fel, a II. világháborúban azonban megsérült, és végül alapos restaurációt követően 1989-ben került a jelenlegi helyére. Azóta a város egyik jelképének számít.
A mesterséges eredetű Öreg-tó szintén számos érdekességet tartogat, többek között
ez az ország legrégebbi halastava.
Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be, és öt ágon keresztül távozik észak felé a városon át. A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, a vonulási időszakban ritka madárfajok tömege található meg a környezetében. Rendszeresen 20 ezer egyednél is több madár tartózkodik itt.
Ezután elsétáltunk az Esterházy-kastélyhoz, amely a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található. 1727-ben az Esterházyakhoz került a vár, és egészen 1945-ig maradt a család tulajdonában.
A 18. században Esterházy Miklós nagyszabású barokk palotát terveztetett a vár helyére, de anyagi okok miatt végül is nem bontatta el az egész várat, hanem mellette építtetett fel egy szerényebb nemesi kúriát, a ma is álló Esterházy-kastélyt. A kastély műemlék-együtteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, amelynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy sétányra néz. Két oldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. A épületegyüttest nyugat felől az ún. „kiskastély" és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül.
Tavaly tavasszal a Nemzeti Kastélyprogram keretében megkezdődött az épületegyüttes felújítása,
amely a tervek szerint 2020-ra fejeződik be, és a kétszintes épületben közel 3500 négyzetmétert érint.
Ez alkalommal ennyi fért bele tatai látogatásunkba, de tervezzük, hogy hamarosan ismét visszamegyünk:
ősszel felkeressük a hagyományos Öreg-tavi Nagy Halászat rendezvényt, amelyet az idén október 20-22. között rendeznek meg.
Az ide látogatók az országban egyedülálló látványhalászatnak, valamint az ehhez kapcsolódó számtalan gasztronómiai programnak lehetnek a részesei.
A rendezvény számára a vár az Esterházy-kastély és az Öreg-tó által körbeölelt természet- és műemlékvédelmi terület különleges atmoszférát és egyedülálló díszletet biztosít. Ráadásul az eddigi évek tapasztalatai alapján akár látogatói rekord is születhet az idén.