Bebarangoltuk Magyarország egyik legszebb középkori várát

2019.10.12. 21:55

Egy környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőn áll a sümegi vár, amely Magyarország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje. Egy igazi várkapitány irányítja itt az életet, és számtalan színes program keretében elevenednek meg előttünk a több évszázaddal ezelőtti idők. Az idelátogató szó szerint úgy érzi, mintha visszacsöppent volna a középkorba.

Sümeg vára az egyébként is gyönyörű és semmivel össze nem téveszthető hangulatot árasztó Balatonfelvidék egyik legszebb helye. A tájegység tanúhegyei a középkorban szinte kínálták magukat, hogy a tetejükre jól védhető várakat építsenek, sokszor egymástól olyan távolságokra, hogy a lankás tájon tiszta időben az egyiktől a másikig el lehet látni (ilyen Sümeg mellett Somló, Szigliget és Nagyvázsony is).

Végvár a török hódoltság idején

A sümegi vár története több mint hat és fél évszázadra tekint vissza, hiszen legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, amelyen valaha egy fából készült emeleti toronyrész állhatott, az 1260-as években épült meg. A 14. században az Anjou-királyok idején került sor az erődítmény szervezeti megerősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére.

A hegytetőn álló sümegi vár látképe uralja a környéketForrás: Kovács István

Az 1526-os mohácsi-csatát követően megnőtt a sümegi vár jelentősége, különösen az után, hogy 1552-ben Veszprém is török kézre került, ahonnan a püspökség ide menekült. Ebben az időszakban az itteni erőd végvárrá vált, és nagyszabású építkezés indult meg, hogy megerősítve dacolni tudjon az oszmán hódítókkal.

Ekkor emelték az északi sarkán a kétszintes, nagyméretű, ötszög alaprajzú tornyot, a Köves-bástyát, majd átépítették a palotaszárnyat a déli részén. A szabálytalan sokszöget formázó belsőtornyos vár három nagyobb egységből áll: a külső-, a belső és a fellegvárból. Noha a várost többször végigpusztították a törökök, a várat sosem tudták elfoglalni az oszmán hadak.

Ezek a falak mindvégig áthatolhatatlan akadályt jelentettek a török hódítók számáraForrás: Kovács István

Egy Balaton-felvidéki nyaralásunk alkalmával látogattunk el Sümegre, amely a tó nyugati végétől északra, a 84-es főút mentén, Veszprém megye délnyugati részén fekszik. Ahogy közeledtünk a városka felé, az erődítmény már messziről felhívta magára a figyelmet, uralja a körülötte elterülő tájat.

Lovagok és véres várostromok

A hegytetőn álló erődítmény egyébként pontosan olyan, mint amilyennek gyerekkorában valaki elképzel egy igazi várat, amikor lovagokról és véres várostromokról mesélnek neki: egy magas hegy ormán emelkedik büszkén az ég felé, vastag várfalakkal és erős bástyákkal. A vár tövéhez érve, az ott található parkolóban hagytuk az autónkat, majd elindultunk felfelé, a várkapuhoz vezető szerpentinúton. A várhegy 70 méterrel magasodik a városka fölé, meredek, kövezett út visz fel az erődítményhez.

A Külső kaputorony és a Sennyei-bástyaForrás: Kovács István

A várhoz való feljutás átlagos edzettségi állapot mellett nem okoz különösebb megterhelést, aki viszont el van szokva az ilyen feladatoktól, kisbusszal is felmehet a bejáratig.  Ottjártunkkor elég sok nyugdíjas – elsősorban osztrák – turistával találkoztunk, akik jellemzően a vártaxit vették igénybe a várkapu megközelítéséhez.

A szerpentinút végén a Külső kaputoronyhoz és a mellette álló Sennyey-bástyához érkeztünk. Utóbbi feladata a háborús időkben a Külső kaputorony és a vár bejáratának védelme volt. Itt vásároltuk meg a belépőjegyeket, majd beléptünk a külső várba, ahol tovább haladtunk a lankásan felfelé vezető úton, amelynek jobb oldalán fut a külső várfal, bal oldalán pedig az egykori palota fala magasodik.

A Belső kaputorony, előtte a farkasveremForrás: Kovács István

A külső várszoros az Öregtoronyhoz és a Nagy-bástyához vezet. Ha innen letekintünk, akkor Sümeg másik két fő nevezetessége, a Püspöki palota és a Ferences rendház tárult a szemünk elé. S ezzel már el is érkeztünk a Belső kaputoronyhoz, amelyen egy három méter széles lovaskapu, mellette pedig gyalogkapu is van, alattuk négy méter széles, mély farkasveremmel. A kapun áthaladva máris  a várudvaron találtuk magunkat. 

Ezután a fellegvár felé vettük az utunkat, ahová a Belső kaputorony melletti keskeny kapun és folyosón lehet feljutni.  Ennek keleti oldalán érdemes megnézni a szépen felújított várkápolnát. A fellegvárban erősebb idegzetűek felkereshetik a kínzókamrát is, amely elég érzékletesen mutatja be a középkori kínzási módszereket.

A Belső kaputorony melletti díszkőkorlátos lépcsőn feljutunk az egykori palotaszárnyhozForrás: Kovács István

Ha visszatérünk a Belső kaputoronyhoz, akkor az ott található lépcsőn felsétálhatunk az egykori palotaszárnyhoz. A falakon egyébként körbe lehet sétálni a belső várat, és látogatásunk során számos érdekes kiállítást is megnézhetünk.

Európai hírű történelmi lovasjátékok

Ha valakinek szerencséje van, és jókor érkezik a sümegi várba, akkor egyik pillanatról a másikra megelevenednek előtte a sok évszázaddal ezelőtti idők, hiszen az erődítmény belső udvarán rendszeresen középkori várjátékokat rendeznek. A szemünk láttára fogtak el a zordon várőrség tagjai egy boszorkányt, akinek élő kígyó tekergett a nyakában, majd hosszas vallatás után deresre feszítették és megbotozták. Alattunk, a Történelmi Élményparkban pedig éppen lovagi tornát rendeztek.

Alant, a Történelmi Élményparkban rendezik a lovasjátékokatForrás: Kovács István

Ez utóbbi, vagyis a Történelmi Lovasjátékok elnevezésű program, ma már nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte nagy hírnévnek örvend. Nem csoda, hiszen az újkorban elsőként Magyarországon elevenedett meg a középkort megidéző lovasjáték,  amelynek részeként spanyol lovas karusszelbemutatót és ügyességi fegyverbemutatóval, valamint lovas gyalogos bajvívással fűszerezett lovagi tornát is láthat a közönség.

Mindemellett bővültek az állandó kiállítások, és új tárlatok is nyíltak a várban. Újonnan nyílt meg például a püspöki lakószoba és tanácsterem az Öregtoronyban, az alsó szinten pedig a korabeli konyha és éléskamra. De olyan érdekességek is megtekinthetők, mint a darabontok szobája, a börtönkiállítás, a sütőház, a középkori konyha, s természetesen bőven vannak itt ágyúk és középkori fegyverek, továbbá íjászkodni is lehet.

Az erődítmény belső udvarán rendszeresen történelmi várjátékokat rendeznekForrás: Kovács István

Akinek pedig még ez sem lenne elég, az erődítmény alatt elterülő Várbirtokon átélheti azt az élményt, hogy milyen egy valódi hintóban utazni, vagy akár középkori hajítófegyvereket is kipróbálhat. A már említett lovasjátékok mellett egy igazi középkori lakomából is kivehetjük a részünket, ahol korhű ruhába öltözött személyzet szolgálja ki a vendégeket. Igaz, evőeszközöket nem kapunk, így puszta kézzel kell elfogyasztani az ételeket.

Egy mérnökből lett várkapitány

Sümegen egyfelől tehát minden autentikus és középkori, másfelől viszont nagyon is mai. Az ide látogatók egy rendkívüli alapossággal kidolgozott, rengeteg jó ötletet felvonultató idegenforgalmi mixet kapnak. S hogy kinek köszönhető mindez? A várkapitánynak, Papp Imrének és családjának.

Jobbra a nyugati várfal, balra az egykori palotaszárny maradványai láthatókForrás: Kovács István

A sümegi születésű Papp Imre az 1980-as évek végén a fővárosi Buda Penta Hotel műszaki igazgatójaként hatalmas fantáziát látott az akkoriban még romos és csaknem életveszélyes állapotban lévő várban. Feleségével, valamint három gyerekével visszaköltözött hát Sümegre, és először büfét nyitott a várban. Majd a 90-es évek elején 200 millió forintos hitelt vett fel az általa megálmodott fejlesztésekhez, emellett 20 évre megszerezte a vár hasznosításának jogát is. 

Ezután hozzálátott az erődítmény felújításához: csárdát, várjátékok rendezésére alkalmas lovagi arénát, majd egy panziót is épített. Később, a bevételeket visszaforgatva, pályázati pénzeket nyerve, és újabb jelentős bankhitelek segítségével egy több száz főt foglalkoztató középkori komplexumot hozott létre a várban és környékén.

A várfalakról letekintve jobbra a Püspöki palota, balra a Ferences rendház épülete láthatóForrás: Kovács István

A vállalkozás ékköve a Kapitány Wellness Hotel, amely egy négycsillagos szálloda. Papp Imre és családja komoly értéket teremtett Sümegen, és a várat erejükhöz mérten szépen helyreállították. Mivel azonban a sümegi vár a Nemzeti Várprogram kiemelt helyszínei között szerepel, napirenden van a további fejlesztése:  a program keretében 820 millió forintot fordítanak a felújítására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK