Feledhetetlen kirándulások az egyik legszebb folyónk mentén

Az Ipoly kora nyáron

Az Ipoly folyó még szabályozása után is az egyik legszebb, legvadregényesebb folyóink közé tartozik, csodálatos élővilággal, fantasztikus természeti szépségekkel körbevéve. Mérete miatt pedig nagyon nyugodt időtöltésre számíthatunk, ha rámerészkedünk.

Régebben a folyó meghódítása jóval nehezebb feladat volt, mint manapság. Az Ipoly ugyanis határfolyónk, mégpedig meglehetősen hosszú szakaszon, így külön engedéllyel lehetett csak vízre szállni. Mióta ez megszűnt, sokkal több evezőst vonz a kis folyó.

Az érintetlen természetben

Mi magunk is évente többször visszatérünk a csendes, kanyargós folyó fordulóit élvezni. Vízállástól függően érdemes kajak vagy kenu mellett dönteni: nagyon alacsony vízállás esetén ez utóbbival ugyanis pórul lehet járni.

Ezért talán érdemesebb is a késő tavaszi, kora nyári hónapokat választani a túrára.

Az Ipoly kora nyáron Forrás: Pénzes Gyöngyvér

Az Ipoly Balassagyarmat feletti felső szakaszán a folyót nem "tisztítják", rengeteg a bedőlt ág, és ezért gyakorlatilag evezhetetlen. Ha a folyón tervezünk eltölteni pár napot,

fel kell készülnünk a természetben alvásra,

kemping ugyanis érthetően nincs a folyóparton. Nem is baj ez talán, hiszen így meg tudta őrizni az eredeti és természetes arculatát.

Fák az Ipoly árterületén Nógrádszakál közelében márciusban Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Komka Péter

Táborozni szigorúan a folyó parton lehet, Ipolytölgyes, vagy Ipolydamásd alatt kiváló területek vannak erre. A vadkempingezés alapszabályai közé tartozik, hogy az élővilágot tiszteletben tartva verjük fel sátrunkat, a lehető legkevesebb területet elfoglalva, és

szemetet, hulladékot sose hagyjunk magunk után.

Vadkempinges reggelek Forrás: Pénzes Gyöngyvér

A folyón evezve vagy annak partján táborozva a csendesebb percekben rengeteg vízimadarat láthatunk, például kócsagot, gémet vagy récéket. A tavalyi nyár második felében szerencsénk volt egy dunavirágzást is végignézni, ami jó hír ugyanis ezeknek a kérészek rendjébe tartozó kis élőlényeknek a megjelenése mindig azt jelzi, hogy

a víz jó minőségű és tiszta.

Kajakkal a folyón Forrás: Pénzes Gyöngyvér

A folyó egyébként is meseszép, végig fákkal, néhol legelős részekkel szegélyezve. A táj változatos, fürödni és megmártózni pedig vég nélkül lehet.

Kis sziget a folyó közepén Forrás: Pénzes Gyöngyvér

Ha valaki még nem vízitúrázott, és nincs tapasztalata, mindenképpen érdemes egy túraszervező céghez becsatlakozni, vagy egy túravezetőt bérelni, aki a csapatot betanítja a lapátolás fortélyaira, illetve biztonsággal lekíséri a folyón. (Kajak- és kenubérlésre, valamit transzferre például Nagymaroson is van lehetőség.)

Ha az ember saját maga megy, nagyon fontos információ, hogy az Ipolyon több duzzasztógát is van.

Ezeknél át kell emelni a cókmókot és a hajókat is egyaránt.

Ipolytölgyes után már nincs több gát, így ha innen indítjuk a túránkat, akkor a Dunára ráfordulva több naposra is tervezhetjük csavargásunkat.

Átemelés után Forrás: Pénzes Gyöngyvér

A folyón gyakorlatilag minden évszakban lehet evezni. A megáradt Ipoly jó csemege lehet a gyakorlottabb evezősöknek, de az utóbbi években a helyi túraszervezők már egynapos téli evezéseket is kínálnak a programjaikban.

Az Ipoly télen Forrás: Pénzes Géza

Két keréken is fel lehet fedezni

Ha valakinek nem a víz az alapeleme, az Ipoly környékén biciklizni is lehet. Drégelypalánkról indulva szépen el lehet tekerni a Börzsöny alatt, gyakorlatilag a Duna-Ipoly zöld utat követve, majd Szobnál ráfordulva a Duna mellett haladó, már kiépített kerékpárútra akár egy hétvégi hosszabb biciklis túrát is meg lehet szervezni.

Ha ezt a megoldást választjuk, nem kevésbé vadregényes helyeken biciklizhetünk.

Az Ipoly vénasszonyok nyarán Forrás: Pénzes Gyöngyvér

A térség varázsát viszonylagos érintetlensége adja. Mivel kisebb az autóforgalom, jóval kevesebb a beépített terület, a levegő is sokkal tisztább, és a zajszennyezettség sem bántó.

A kis településeken is akadnak látnivalók:

például Drégelypalánkon a vár, Nagybörzsönyben a templom, vagy Ipolydamásdon a régi vár maradványai.

Az Ipoly a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon. Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Szécsénykovácsinál nyugati irányba fordul, majd Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé. Ezen a szakaszon a magyar-szlovák határon folyik, kivétel a Tesmag és Tésa közötti szakasz. Megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (a szabályozás előtt 254 km volt), esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó, átlagos vízhozama Letkésnél 25,4 m³/s. Forrás: Wikipedia

Az Ipoly térképe Forrás: Google Maps