Kerékpármúzeumot nyitnak meg Balassagyarmaton

Kerékpármúzeum Balassagyarmat
Vágólapra másolva!
Az ország első kerékpármúzeumát nyitják meg szombaton Balassagyarmaton; a gyűjteményben a biciklik fejlődéstörténetét is nyomon követhetik a látogatók a legrégebbi, lábbal hajtott futógépektől a modern versenykerékpárokig.
Vágólapra másolva!

Olexa Miklós alapító, a múzeumot működtető Ipoly Túra Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: az önerőből kialakított 1. Kerékpármúzeumban a kiállítóterek mellett működik majd az Ipoly túraközpont klubja és egy kávézó. Az épület udvarán a későbbiekben felállítanak egy színpadot, és biciklis rendezvényeket szerveznek.

A több mint száz kerékpár között a legnagyobb csoportot a magyar gyártmányok képviselik,

a Weisz Manfréd Acél és Fémművei Rt. és a Csepel Művek termékei, valamennyi kategóriából. Vannak túrabiciklik Európából, versenybiciklik a világ minden tájáról. A kiállításon nyomon követhető a kerékpár fejlődéstörténete a futógéptől a velocipéden át a mai kerékpárokig. Megjelenik az első motorizált bicikli, az 1960-as években gyártott, Dombo motor hajtotta kerékpár, majd néhány motorkerékpár is. Kiállították a sportkerépkpárok különleges darabjait is, van köztük mountain bike és BMX.

Forrás: Facebook/1.Kerékpár Múzeum Balassagyarmat

A legrégebbi kerékpárok Angliából és Franciaországból származnak.

A legelsők között vannak az 1800-as évek első felében vasból, kovácsok által készített, lábbal hajtható futógépek.

Ezeket követi a skót gyártmányú, rudazatos hajtású Macmillan, majd jön a hatalmas kerekű velocipéd, és ezután, az 1800-as évek vége felé alakul ki a mai bicikli fogaskerékkel, lánccal, gumizott kerékkel. A különlegességek között látható a gazdag gyerekeknek készült lovacskás bicikli, tandem, háromkerekű versenybicikli, fekvőbicikli elsőkerékhajtással, de látható egy szobabicikli is.

Csengő-, lámpa- és dinamógyűjteménye is van a múzeumnak, amelynek Mikszáth úti épülete előtt kopjafát állítanak majd az országutakon balesetet szenvedett kerékpárosok emlékére. Olexa Miklós elmondta:

a múzeum anyaga tíz magángyűjtő tulajdona.

Kiemelte közülük Márton Bálintot, Siklósi Jánost és Sajgó Csabát, aki a múzeum létrehozásában is szerepet vállaltak.