346 ember halála kellett ahhoz, hogy fény derüljön az amerikai repülőgépgyártó és az engedélyező hatóság mulasztásaira. A Boeing azóta sem heverte ki a 737 MAX típusú gépek kényszerű leállítását.

2018. október 19-én furcsa baleset történt Indonéziában. A Lion Air 610-es belföldi járata a főváros, Jakarta repülőteréről indult Pangkal Pinangba a fedélzetén 181 utassal és a nyolcfős személyzettel. A légitársaság egy vadonatúj Boeing 737 MAX 8 típusú géppel akarta megtenni ezt a távot, amelyet mindössze 3 hónapja állítottak forgalomba, ám a repülő 13 perccel a felszállás után a Jáva-tengerbe zuhant. A katasztrófát senki nem élte túl.

A Lion Air gépének maradványai után kutatnakForrás: AFP/Sputnik/Sora Socha

Pár hónappal később egy kísértetiesen hasonló baleset történt ugyanezzel a típussal. Az Ethiopian Airlines 302-es járata 2019. március 10-én Etiópia fővárosából, Addisz-Abebából indult a kenyai Nairobiba a fedélzetén 149 utassal és nyolcfős személyzettel. A mindössze négy hónapos repülőgép hat perccel a felszállás után csapódott a földbe, megölve minden utasát.

Az Ethiopian Airlines gépének roncsaiForrás: AFP/Tony Karumba

Az összesen 346 ember halálát okozó balesetekben nemcsak a repülők típusa és az volt a közös, hogy alig pár hónapos gépekkel történt, hanem hogy a lezuhanásuk előtt irányíthatatlanokká váltak. Az utolsó percek hangfelvételei alapján a pilóták azért küzdöttek, hogy valahogy felemeljék a repülő orrát, amelyet az automata vezérlőrendszer (MCAS) lefelé nyomott. Utóbbinak egyébként épp az lett volna a feladata, hogy a vízszintes vezérsíkok állásszögét változtatva veszélyhelyzetben elkerülje a gép az átesést, csakhogy mindkét esetben hibás jelzést kapott a rendszer, amit utólag nem lehetett korrigálni.

Már a tervezésnél gondok voltak

A Boeing 737 MAX 8 modell először 2016 januárjában emelkedett a levegőbe, és 2017-ben került szolgálatba. Ez volt a 737-es család legújabb generációja, amelyhez az amerikai gyár nagy reményeket fűzött. Jöttek is a megrendelések szépen: 2019 februárjára már 376 darabot gyártottak le belőle. Noha már a Lion Air katasztrófája után felmerült a gyanú, hogy a balesetet tervezési hiba okozta, az amerikai légügyi hatóság (FAA) pedig kérte a Boeinget, hogy azt javítsa ki, a forgalomban lévő gépeket csak az Ethiopian tragédiája után kényszerítették földre.

A Southwest Airlines parkolásra kényszerített Boeing 737 MAX gépeiForrás: AFP/Mark Ralston

A vizsgálatok során kiderült, hogy a tervezési hibával tisztában volt a Boeing vezetése, de a munkatársak figyelmeztetése ellenére nem tett semmit a kijavítására. Az ügyben azonban az ellenőrző, jóváhagyó hatóság felelőssége is felvethető, hiszen az FAA egyre több ilyen dolgot a Boeing mérnökeivel véleményeztetett. A folyamatot folyamatosan sürgették, a biztonsági szempontok így háttérbe szorultak.

A Boeing azonban hatalmas árat fizetett mindezért. A légitársaságok több rendelést mondtak le a katasztrófák után, mint amennyit ez idő alatt a társaság gyártott. A cég üzemi eredménye a 2018-as 4,1 milliárd dollár nyereségből tavaly 2,2 milliárd dollár veszteségbe fordult. A Boeing azóta kijavította a szoftveres hibákat, így az MCAS most már több beérkező adat alapján küld jelzést, amelyet a pilóták ellensúlyozni tudnak, de kérdés, hogy az mikor hagyja jóvá az FAA. Elképzelhető, hogy csak jövőre.

Tesztelik egy Boeing 737 MAX 7 frissített MCAS rendszerétForrás: AFP/Paul Weatherman

Amint látható, a két tragédiának messzire mutató következményei voltak. Kiderült, hogy a biztonsági előírásokat, a sokszor időigényes eljárásokat, csak ideig-óráig tudják felülírni az üzleti érdekek. Bár a Boeing nem ment csődbe, globális versenytársa, az Airbus most komoly lépéselőnyre tett szert. Kiderült az is, hogy az emberi hibákat ezúttal nem a pilótafülkében követték el, noha az áldozatokat és szeretteiket ez már nem vigasztalja.