Irán kezdetben tagadta, hogy köze lenne az Ukraine International Airlines járatának tragédiájához, pedig a légvédelme lőtte le tévedésből a gépet. A kártérítésről egyelőre folynak a tárgyalások az érintett országok vezetőivel.

Feszült nemzetközi helyzetben készülődött felszálláshoz Teheránban az Ukraine International Airlines PS752 számú járata idén január 8-án. Az iráni hadsereg aznap hajnalban több ballisztikus rakétát is kilőtt Irakban található amerikai célpontokra, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok korábban dróntámadásban megölte Kászim Szulejmánit, aki az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz parancsnoka volt. Az iráni légvédelem teljes készültségben állt, hiszen joggal tartottak egy esetleges ellencsapástól. 

A Boeing 737-es ajtói reggel 5:49-kor becsukódtak, a Kijevbe tartó járat pilótái pedig engedélyt kértek az indulásra. A fedélzeten a 9 fős személyzeten kívül 167 utas tartózkodott, többségük iráni és kanadai állampolgár. Az ilyenkor előírt eljárásnak megfelelően a légiforgalmi irányítók továbbították a katonai légvédelem koordinációs központjának az ukrán gép adatait, amely jóváhagyta az indulást.

A lelőtt gépről néhány hónappal korábban készült képForrás: Flickr/LLBG Spotter

A felszállás után a gép meg is jelent a légvédelem radarján, amely azonban rossz beállítás miatt helytelen adatot közölt a gép pozíciójáról. A feszült helyzetben a radar kezelője azt feltételezhette, hogy valóban katonai támadás történt az iráni főváros ellen, amiről értesítette is a koordinációs központot. A vizsgálatok jelenlegi állása alapján azonban a kommunikáció nem volt sikeres a központtal. 

Történt még egy hiba, amely a katasztrófához vezetett. Az eljárási rend szerint, ha nem sikerül kapcsolatba lépni a koordinációs központtal, és nem érkezik tűzparancs onnan, akkor nem lőhetik le a fenyegetőnek tartott tárgyat - írja az Aviation Safety Network. A légvédelem azonban mégis kilőtt két rakétát, amelyek 25 másodperc eltéréssel találták el az utasszállítót. A beszélgetéseket rögzítő feketedoboz elemzéséből kiderült az is, hogy az első rakétatalálat után 19 másodperccel az utasok és a személyzet még életben volt a gépen. 

Az alábbi felvételen látszik, amint az egyik rakéta eltalálja a gépet.

A repülő hét perccel a felszállás után zuhant le 15 km-re a teheráni repülőtértől egy játszótérre. Az utasszállító teljesen darabjaira tört, a roncsok egy 300 méteres sávban szóródtak szét. A balesetet senki sem élte túl. 

Az ukrán repülőgép maradványai Teherán mellettForrás: AFP/-

A katasztrófa utáni első találgatások műszaki hibára gyanakodtak, Irán pedig kezdetben tagadta, hogy köze lenne a történtekhez. Később azonban egyre több nyugati bizonyíték utalt ennek ellenkezőjére, így  január 11-én az iráni hadsereg beismerte, hogy tévedésből ők lőtték le az utasszállítót.  Ennek hatására több iráni városban tiltakozó megmozdulásokat tartottak Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője ellen.

Tárgyalnak a kártérítésről

Irán kezdetben vonakodott attól is, hogy más országokat is bevonjon a vizsgálatba. Az ukrán gép feketedobozait nemrég végül Franciaországba küldte, az adatainak elemzésében pedig részt vett Ukrajna és Franciaország is.

Rokonok és barátok emlékeznek az áldozatokra KijevbenForrás: NurPhoto via AFP/Vladimir Sindeyeve/NurPhoto/Str

Ukrajna és Irán megegyezett abban is, hogy közösen tárják fel a szerencsétlenség összes körülményét, hogy a felelősök ellen eljárás indulhasson, és az áldozatok hozzátartozói kártérítést kaphassanak. Az iráni külügyminisztérium júliusban alapvetően nyitottnak mutatkozott a kártérítés-fizetés iránt, de azt hangsúlyozta, hogy ehhez még számos technikai és jogi kérdést tisztázni kell. 

Irán intenzív tárgyalásokban áll Kanadával és más országokkal is, amelyek utasai a lelőtt gépen tartózkodtak, és az alapos vizsgálatokat követően kártérítést követelnek a történtekért.