Mutatunk tíz gyöngyszemet Erdély legszebb nevezetességeiből - képek

Barcánfalva címlapi
Vágólapra másolva!
Nehéz helyzetben van, aki csak tízet választhat ki Erdély számtalan látnivalója közül, most mégis megpróbálkoztunk vele. Mindegyikről külön galériát nézhet a hozzá tartozó képre kattintva, a végén pedig szavazhat róla, hogy melyik tetszett önnek a legjobban.
Vágólapra másolva!

Barcánfalvi fatemplom és kolostor

Barcánfalva Máramarosszigettől 23 km-re délkeletre található az Iza völgyében. A 14. század elején alapított falu egy világörökséggel büszkélkedhet, 1720 körül épült ortodox fatemplomát ugyanis – Máramaros hét másik fatemplomával együtt –

1999-ben felvették az UNESCO listájára.

A falu végén áll az 1993-ban épített kolostor, amelynek 62 méter magas tornya ma a második legmagasabb fatorony egész Európában.

Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor
Barcánfalvi kolostor

Szaploncai temető

A Máramarosszigettől 21 kilométerre északnyugatra lévő falu leghíresebb látnivalója a vidám temető. A nyolcszáznál is több fakeresztet 1935-től 1977-es haláláig Stan Ioan Patras fafaragó, később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu készítette tölgyfából és festette ki élénk színű (főleg kék) olajfestékkel. A gyakran humoros sírfeliratok a halállal megbékélt elhunytak fiktív monológjai. Egy helyi kocsmárosén például ez áll:

Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca
Szaplonca

Vajdahunyadi vár

Erdély legszebb, teljesen épen maradt középkori vára a tatárjárás után épült fel. Zsigmond király adományozta Vajknak 1409-ben, akinek halála után fia,

Hunyadi János építette ki kormányzói rangjához méltó lovagvárrá.

Később, a 17. században Bethlen Gábor irányításával átalakították. Többször is tűz pusztította el, majd a 19. század hatvanas éveiben kezdték meg a vár évtizedekig elhúzódó helyreállítását. Ez a vár szolgált mintául a Városligetben épült Vajdahunyadvár megmintázására az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként.

Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad
Vajdahunyad

Tordai sóbánya

Az 1690-ben megnyitott bányában a sót kezdetben harang formájú nagytermekben termelték ki, majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták. Egy-egy ilyen akna méreteire jellemző, hogy több százezer tonna sót biztosított, több évtizeden keresztül.

A sóbányában 1932-ben állt le a munka, ma turisztikai látnivaló és gyógyhely.

A benti hőmérséklet állandóan 10-12 fok, és a termeknek kivételes akusztikája van.

Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda
Torda

Gyilkos-tó

A tavat régen Veres-tónak hívták, a Gyilkos elnevezés egy szerelmi tragédiához kapcsolódó legenda nyomán ragadt rá. A természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita megye északkeleti részén keletkezett 1837-ben egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.

A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.

Gyilkos-tó Hagymás-hegység
Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Gyilkos-tó Hagymás-hegység
Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Gyilkos-tó Hagymás-hegység
Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó
Erdély Gyilkos-tó

Kolozsvár főtere

A több száz éves tér képe többször átalakult a tűzvészek és más pusztítások miatt. A most is álló épületekben szinte minden fontosabb építészeti stílust fel lehet fedezni, és gazdag történelmi múlttal rendelkeznek.

A tér legimpozánsabb épülete a 14. században épült, gótikus stílusú Szent Mihály templom, amely Erdély második legnagyobb alapterületű temploma.

Előtte található a város szülöttének, Mátyás királynak a szobra, amelyet 1902-ben avattak fel.

Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár

Torockó és Székelykő

Torockó az egyik legszebb fekvésű erdélyi falu, Erdély legnyugatibb székely végvára. Az impozáns, 1129 méter magas Székelykő hármas csúcsa alatt fekvő település egykor bányászváros volt, lakói elsősorban betelepült székelyek. A hegy mellett a 18. századi unitárius erődtemploma a legfőbb nevezetessége, de

jellegzetes házai és népviselete miatt is sokan keresik fel.

Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő
Torockó, Székelykő

Székelyderzsi vártemplom

A Hargita megyében található falu Székelyudvarhelytől 21 km-re délnyugatra fekszik. Vártemploma egyike azoknak a romániai magyar műemlékeknek, amelyek felkerültek az UNESCO világörökségi listájára.

Az unitárius templomerőd egy 13. század eleji kápolna bővítésével a 14. század elején épült.

A 15. században átépítették, erődfalai 17. századiak. Érdekessége, hogy a falu lakossága itt tárolta az élelmet, amelyhez csak hetente egyszer férhetett hozzá.

Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs
Székelyderzs

Csíksomlyó

Az először a 14. században említett település a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja.

Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

A mai kegytemplomot a 19. század elején építették barokk stílusban, Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke. Az egykor önálló község 1959 óta Csíkszereda településrésze.

Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó
Csíksomlyó

Medve-tó

A világ legnagyobb heliotermikus tava 1875-ben keletkezett a Szovátán található sókarszton. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. A heliotermikus tavakban a beömlő patakok és a csapadékvíz néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen, amely nem elegyedik az alatta elhelyezkedő sós vízzel, így

a napsütés hatására a felszínhez közeli réteg nagyon felmelegszik.

A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó
Medve-tó

Szavazzon!

Önnek melyik erdélyi nevezetesség tetszik a legjobban?