Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huLétezik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy olyan településnév, amelynek eredete teljesen egyértelműnek tűnik. Ám valószínűleg sokan meglepődnek az elnevezés eredettörténetén.
Magyarországon több olyan településnévvel lehet találkozni, amelyek sokat árulnak el a magyar történelemről vagy a magyar nyelvről is, illetve annak változásairól.
Érdekes példa az a település, amely a Kék nevet viseli. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, egészen pontosan a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett. Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Neve a magyar kék névből ered, ám nem a színből, amire azonnal asszociálunk.
Valószínűleg sokakat meglep, de a település neve igazából a zöld színből jön, hiszen évszázadokkal ezelőtt a kék a zöld színt is jelentette.
A név eredete tehát arra utal, hogy a területen sok volt a zöld. Valószínűleg a természetes tájra vonatkozott. A közelben van még egy Kékcse településnév és egy Kéklő nevű domb is.
Fotó: Wikipedia - Pasztilla aka Attila Terbócs
A régi magyar nyelvben a kék és a zöld szín valamikor felcserélhetők voltak.
A NYEST szerint a kék ótörök jövevényszó a magyar nyelvben, az eredeti jelentése az, hogy "ég", ebből fejlődött a "kék". De az egyes török nyelvekben "zöld", "szürkéskék", "világosszürke" jelentése is van. A magyarban földrajzi névben a 11. századtól, tisztán színnévként a 14. századtól adatolt.
A zöld szó eredete viszont bizonytalan, egyetlen elképzelhető magyarázata, hogy a "fű" jelentésű szóból származik. Az oszétban ma is van zäldä "alacsony fűfajta", "pázsit, gyep". A magyar nyelvben a 13-14. századtól vannak adatok a használatára.
