Dubaj a kereskedelemre épült, nem az olajra - mondta korábban Mohammed bin Rashid al-Maktoum sejk, aki jelenleg az Egyesült Arab Emírségek vezetője, valamint Dubaj uralkodója is. Éppen ezért a város gazdaságának alappillérei között van a kereskedelem és az ingatlanfejlesztés mellett a turizmus is, melyre évről évre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek és ez meg is látszik a számokon. 2024-re az előző évhez képest 9%-os növekedést ért el Dubaj a közel 19 millió turistával, aki a városba látogatott. Azonban itt még nem érték el céljukat, ugyanis 2025-re 25 millió turista fogadását tervezik. A turisztikai szektor folyamatos fejlődését mi sem mutatja jobban, minthogy Dubaj a ramadán időszaka alatt is változatlanul várja a látogatókat - sőt, ilyenkor érdemes igazán elmélyedni a helyi kultúrában és megismerni a helyi szokásokat, hagyományokat, mert ez a város sokkal többről szól, mint a luxus és a csillogás.
Dubajt kifejezetten érdemes a ramadán alatt meglátogatnia azoknak, akik kevésbé szeretik a tömeget és a rengeteg turistát egy-egy látványosság előtt, vagy nem éppen a csillógó felhőkarcolók vonzzák - így vagyok ezzel magam is. Természetesen a turizmus ebben az időszakban is a maximumon teljesít, és a látnivalók, az éttermek, üzletek, kávézók a megszokott nyitvatartással - sőt, sok esetben hosszított nyitvatartással - várják a tusitákat, azonban mi mégis úgy láttuk, hogy nincs az a hatalmas tömeg, ami például szeptember és január között tapasztalható. Ez egyébként részben köszönhető az időjárásnak is,
akik nem bírják a nagy meleget, azoknak jó hír, hogy ebben az időszakban kellemes 20-28 fokos hőmérséklet van, így akár a hosszabb séták is könnyedén kibírhatóak
- ettől függetlenül persze mindenhol megy a légkondi, így egy-egy melegebb ruhadarabot is érdemes magunkkal vinni.
De hogyan is vágjunk neki a ramadán alatt a város felfedezésének? A ramadánról érdemes tudni, hogy ez egy vándorló ünnep, tehát minden évben más napra esik a kezdete és a vége. Habár a turisták számára nincs semmiféle tiltás vagy megkötés, mégis jó, ha tudjuk, hogy ez az év legszentebb időszaka a muszlimok számára szerte a világon, amikor megemlékeznek a Szent Korán első verseinek kinyilatkoztatásáról Mohamed próféta előtt. A Szent Hónap az iszlám holdnaptár 9. hónapja, mely általában 11 nappal korábban kezdődik, mint az előző évben, így idén február 28-tól március 30-ig tart. A ramadán jelentős része a napi böjt, amikor is a követők tartózkodnak minden ételtől és italtól a nappali órákban.
A napi böjt a napkelte előtti étkezéssel, a szuhurral kezdődik és az iftár étkezéssel zárul, miután lenyugszik a nap, ilyenkor felélénkül a társasági élet. A cél a testi és lelki megtisztulás és hogy ebben az időszakban jobban figyeljenek egymásra az emberek.
Ha turistaként tartózkodunk ebben az időszakban a városban, azt ugyan senki nem várja el, hogy böjtöljünk, de szolidárisak lehetünk.
Ilyenkor nem illik dohányozni közterületen, utcán, bejáratoknál, de ugyanúgy nem illik enni és inni sem az utcán vagy a helyiek előtt és érdemes kerülni a kihívó öltözködést is.
Habár Dubajban több mint 200 nemzetiség él és a vallási sokszínűség jellemzi, mégsem lehetetlen elmélyedni és jobban megismerni az Egyesült Arab Emírségek kultúráját és hagyományait, gondolkozását, történelmét. Ehhez mindenképp érdemes a régi városrészbe ellátogatni, ahol autentikus élményekkel gazdagodhatunk. Az Al Seef Heritage Hotel tökéletes választás lehet erre, a szálloda ugyanis - ahogy a nevéből is kiderült - a történelmi Al Seef negyedben található, közvetlenül a Dubai Creek partján. A szálloda teljes mértékben autentikus emirátusi élményt nyújt, ötvözve a letisztult, hagyományos arab építészetet a modern kényelemmel.
Amikor beléptem a hotelszobába, úgy éreztem, mintha több száz évet visszamentem volna az időben, első ránézésre puritánnak tűnő, de abszolút minden igényt kielégítő, a berendezés, a fürdőszoba kialakítása, az ágy, a lámpák, de még a légkondi is hűen tükrözi, hogyan is éltek anno itt a helyiek, jóformán már csak a tevét hiányolja az ember a bejárat előtt. A szálloda egyébként egy két kilométeres sétánnyal is rendelkezik, tele üzletekkel, kávézókkal, amelyek dizájnja szintén a régi hagyományokat és a modernitást ötvözik, még a Starbucks is úgy néz ki, mintha Dubaj megalapítása óta létezne ott.
Persze nem tudunk úgy végigsétálni az üzletsoron, hogy az arab árusok ne próbálnának meg mindent is eladni nekünk - parfümök, sálak, fűszerek, csecsebecsék - szóval itt már lehet gyakorolni az alkudozás művészetét, mielőtt a nagy bazárba átmennénk, ami ráadásul igen közel található. Ez Dubaj híres fűszer- és aranypiaca. Vízi taxival könnyen elérhetjük - abrával – mindössze 1 dirhamba kerül, és néhány perc alatt átvisz az öböl másik oldalára.
De 10 km-re van csupán a Burj Khalifa is - igen, még mindig ez a világ legmagasabb épülete-, amit a ramadán alatt sem érdemes kihagyni, ha még nem jártunk ott. A Burj Khalifa látogatását egyébként tapasztalatunk alapján célszerű a délelőtti órákra tervezni, ilyenkor ugyanis jóval kevesebb a turista, kényelmesen lehet az ilyenkor kötelező szelfiket elkészíteni, és nem kell megvárni, míg előttünk még 30 ember megcsinálja magáról ugyanazt a képet.
Maradjunk azonban még az óvárosban, az Al Fahidi negyedben, ami Dubaj történelmi negyede. Az Al Seefhez hasonlóan itt sincs felhőkarcoló, viszont van hagyományos széltorony, történelmi épületek és itt található az Al Shindagha Múzeum is, ahol még jobban megismerhetjük a város történelmét, fejlődését. A túra interaktív videókat, érintőképernyőket, fényképeket és műtárgyakat tartalmaz, így még inkább átérezhetjük, milyen volt az emiráti embereknek családot alapítani Dubajban a kezdetekkor, és hogyan befolyásolta megélhetésüket a tengeri kereskedelem.
A múzeum tényleg sokrétű és megpróbálja a lehető legalaposabban megismertetni velünk, hogyan is fejlődött Dubaj azzá, ami,
hogyan éltek itt a kezdetekkor az emberek, hogyan készítették a nők a parfümöt, mit viseltek, hol laktak, hányan laktak, és persze ahogy egyre inkább mélyedünk el a hagyományokban és a történelmükben, úgy jön meg az aha-élmény.
A tárlat vezetője esetünkben egy Brüsszelből származó hölgy volt, aki már több, mint 20 éve él a családjával Dubajban, egy adott ponton feltette a kérdést számunkra, miközben a házakat jártuk be, ahol anno az emberek laktak, hogy vajon tudjuk-e, miért olyan alacsony az ajtó - tényleg nagyon alacsony volt, még az én 168 centimmel is oda kellett figyelni, be ne üssem a fejem -, persze rávágtuk a szokásos választ, hogy "hát régen kisebbek voltak az emberek, biztosan azért". A helyes válasz természetesen nem ez volt; azért készítették alacsonyra a bejáratot, hogy ha egy férfi jön látogatóba, kénytelen legyen lehajolni, így nem tud ránézni a házban tartozkodó hölgyre/hölgyekre, akiknek így épp elég idejük van elvonulni, ha nem akarnak a férfi társaságában lenni. Milyen egyszerű és logikus válasz, de valószínüleg ha reggelig ülök ott, akkor sem jutna eszembe.
Ugyanilyen aha-élményekkel gazdagodhatunk egyébként a Jumeirah mecsetben is, ahol magáról az iszlám vallásról és annak rituáléjáról tudhatunk meg még többet. Megismerhetjük a vallás alapjait, kérdéseket tehetünk fel, és olyan egyszerű dolgokat is megtudhatunk, mint például, hogy miért a férfiak imádkoznak elől, a nők hátul. Nem, nem a nők elnyomása miatt, hanem egyfajta tiszteletből. A válasz ugyanis itt is logikus és egyszerű; az ima alatti testtartás és hajlongás az oka. Ugyanis ha a nők lennének elől és a férfiak hátul, akkor az imádkozás alatt akaratlanul is hajlongó nőket látnának maguk előtt, ami mind kellemetlen lehetne a nő és a férfi számára is, így a tiszteletlenséget elkerülvén alakult ez így, hogy a férfiak vannak elől, a nők pedig hátul, amennyiben a mecsetben nincs külön a nőknek és gyerekeiknek elkülönített helyiség.
Ha még jobban szeretnénk elmerülni a kultúrában, étkezési szokásokban, a helyiek mindennapjait megismerni, akkor mindenképp érdemes még felkeresni, a kifejezetten a külföldi turisták számára létrejött Sheikh Mohammed Centre for Cultural Understanding (SMCCU) központot az Al Fahidi negyedben. Mottójuk: Open doors. Open minds. Vagyis Nyitott ajtók. Nyitott elmék. Az SMCCU a ramadán alatt is különböző programokat kínál, mi ezúttal egy arab kalligráfia workshopon vettünk részt, ahol megismerkedhettünk az alapokkal, majd pedig mi magunk is gyakorolhattunk, így például leírni a saját nevünket arab nyelven. Nem könnyű, az arab hölgy, aki a workshopot tartotta, több éve tanulja -és most már tanítja is- az egyetemen. A kalligráfia mellett egyébkétn hennaművészet, solymászat, Bahkoor és Oud parfümkészítés, valamint a hagyományos emiráti kézműves alkotások, például datolyapálma-szövés is szerepel a programok között.
A múzeumok után érdemes kicsit megpihenni, de ezt is tehetjük autentikus módon, maradva a történelmi negyedben. Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, az Arabian Tea House ugyanis nem csupán egy egyszerű kávézó, hanem egy valódi gasztronómiai kincs, amely még jobban megismerteti velünk a helyi kultúrát és hagyományokat. Az étteremben autentikus emírségi és arab ételeket és italokat van lehetőségünk kipróbálni. Nem csak a turisták, hanem a helyiek körében is kifejezetten népszerű, így mindenképp érdemes előre asztalt foglalni, távozásunkkor épp egy 60+ fős ázsiai turistacsoport érkezett, a hostess hölgynek sok szerencsét kívántunk, mert még egy pillanatra ő is megrettent a létszámtól.
A tudás, a kultúra és a kreativitás világítótornyát építjük
- ez a vízió, amelynek szellemében megnyílt 2022-ben a Mohammed bin Rashid Könyvtár. Az épület már kinézetében is egyedülálló, távolról megfigyelve egy nyitott könyvet ábrázol, belépve pedig a legmodernebb technológiákat ötvözve vár a klasszikus könyvtár élménnyel együtt. A könyvtár célja az olvasási kultúra ápolása, a kreativitás, tudás és művészet fejlődésének támogatása egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
“Ma megnyitunk egy kulturális és szellemi intézményt új nemzedékeink számára, amelyen keresztül az olvasás népszerűsítésére, az ismeretek terjesztésére, valamint a kutatók és tudósok támogatására törekszünk...Célunk az emberi elme megvilágítása” - ezt még 2022. júniusában Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk mondta a megnyitón.
Az Egyesült Arab Emírségek ráadásul olyannyira komolyan gondolja vízióját, hogy a világ bármely pontjáról ingyenes regisztrációval hozzáférhetünk az itt található gyűjtemény jelentős részéhez.
A hétemeletes könyvtár 1,1 millió arab és idegen nyelvű nyomtatott, valamint digitális könyvet, továbbá 6 millió feletti számban szakdolgozatokat, mintegy 73 000 kottát, 75 000 videót és körülbelül 13 000 cikket, valamint 325 évet felölelő archívuma 5 000-nél is több korábbi nyomtatott és digitális folyóiratot, hozzávetőlegesen 35 000, a világ minden tájáról származó nyomtatott, illetve digitális újságot és közel 500 ritka gyűjteményt mondhat a magáénak.
A könyvtáron belül egyébként olyan ritkaságokat is találunk, mint például az Aladdin, a Háború és Béke, William Shakespeare Első Fóliója, vagy a Robinson Crusoe első kiadásai.
A ramadán és az olvasás hónapjának alkalmából ráadásul márciusban több különleges ingyenes programmal is készül az olvasás szerelmeseinek,
valamint a családok számára, erről részletesen itt olvashat. Érdemes szemügyre venni a könyvtár kerthelyiségét is, ahol színes oszlopokon, 161 különböző nyelven - köztük magyarul - találunk idézeteket Mohammed bin Rashidtól:
Rájöttünk, hogy az általunk elért eredmények minden szempontból úttörőek; azonban azt is értékeljük, hogy még csak most kezdtük meg az utazást, az út pedig még hosszú.
Budapestről azonban Dubajig az út nem olyan hosszú, mindössze nagyjából öt és fél óra, de az a szemlélet, vízió, amit az emberiség jövőjével kapcsolatban megtapasztalhatunk, hogy hogyan tudott a kietlen sivatagból létrejönni egy olyan világváros, melyben a legkülönbözőbb emberek képesek békében együtt élni, megőrizve saját kultúrájukat, hagyományaikat, egy életre szóló élmény lehet.
Cikkünk megjelenését a DET ( Dubai Department of Economy and Tourism) támogatta.