Így változhat a nyaralás idén: mutatjuk az új turistadíjakat és szabályokat

A tömegturizmus miatt az EU-n belüli utazás egyre bonyolultabbá válik a turisták számára, mivel több országban új szabályozásokat vezettek be idén. Kiss Róbert Richárd utazási szakértő lapunknak elmondta, a közösségi média nagy részben megágyazott a túlturizmusnak. Az Origo most összegyűjtötte a legfontosabb változásokat, amikkel érdemes tisztában lenni, ha az unión belül tervezzük a nyaralást.

A túlturizmus jelensége az, ami nagyon sok helyen, görög területeken, Spanyolországban, a Kanári-szigeteken vagy akár Mallorcán is befolyásolja a helybeliek mindennapjait, és sokan úgy érzik a helyiek közül, hogy a turisták az ő életminőségüket, az ott lakók életminőségét rontják, 

mégpedig azért, mert felverik az albérletek árait, és nehezebb hozzájutni bizonyos infrastrukturális szolgáltatásokhoz. Kevés a hely az autóbuszon, vagy nem lehet bejutni időben a közértbe, sorolhatnám tovább, és zsúfolttá tesznek olyan területeket, amelyeket korábban ők nyugodtabban tudtak élvezni" – magyarázta a szigorítások mögött álló okokat az utazási szakértő, majd hozzátette: a túlturizmusnál érdemes abba belegondolni, hogy mi mindent hoz az idegenforgalom, például sokak megélhetése múlik rajta. 

Kiss Róbert Richárd kifejtette:

 Azt látjuk, hogy folyamatosan nő a turistaforgalom a bizonyos frekventált úti céloknál, főleg Európában. 

Tehát, ha azt mondjuk, hogy Barcelona, Firenze, egyes görögországi területek, Santorini például, amíg nem volt éppenséggel egy ilyen természeti katasztrófahelyzet, ahhoz képest jóval többen érkeznek ide, hogy mennyi a teherbíró képessége a helyi infrastruktúrának, vagy hány turistát tudna fogadni." 

A látogatószám korlátozása

Néhány európai látnivalónál éppen emiatt a látogatók számát is korlátozzák. Például Pompeii 20.000 látogatóra limitálja a napi belépők számát 2025-től, míg a Colosseum Rómában napi 3000 látogatót képes befogadni. Athénban pedig az Akropolisz napi látogatószámát maximalizálták.

Emellett több városban, mint például Prága és Róma, bizonyos viselkedésformák tiltottnak számítanak, mint például a „szerelmes lakatok" használata a hidakon vagy éppen a mezítláb járás.

Athén is kedvelt úti célpont Fotó: Unsplash

Kiss Róbert Richárd elárulta, többfajta megoldása van a túlturizmusnak.

„Az egyik, hogy mondhatjuk azt, hogy ne legyenek turisták, vagy kevesebben legyenek. A tiltás viszont gazdasági bevételcsökkenést jelent, ráadásul azért a társadalmi üzenete is eléggé negatív. Tehát a tiltás nem biztos, hogy minden esetben jóra vezet. A másik megoldás, hogy megpróbálják a szezont egy kicsit kitágítani, tehát azt mondani, hogy nem csak a frekventált időszakokban, nyáron vagy bizonyos hétvégi időszakokban érdemes elmenni egy helyre, hanem más időszakban is, tehát efelé próbálják terelni az embereket. Vagy megpróbálják kicsit másra is ráirányítani a figyelmet, a környék többféle nevezetességeit egy kicsit népszerűbbé tenni, és így csökkenteni egy adott helyen a forgalmat. Emellett pedig lehet limitálni a turisták, a vendégek számát" - mondta.

Tippek az utazóknak:

• Ellenőrizzük a helyi adókat: Mielőtt útnak indulunk, győződjünk meg róla, hogy a választott desztinációnál nincs-e plusz adó.
• Foglaljunk előre: A látogatói korlátozások miatt hasznos lehet előre foglalni a legnépszerűbb látnivalóknál.
• Dokumentumok: Ne felejtsük el az új utazási engedélyeket és vízumokat időben megigényelni.

Így alakulnak a turistaadók és az illetékek 2025-ben

Több európai országban emelkednek - vagy új turistaadók lépnek életbe:

• Görögország: A napi idegenforgalmi díj €8, és külön klímareziliencia adó is van, amely €1,50 és €10 között változik a szállás típusától függően.
• Portugália: Az adókat az önkormányzatok szabályozzák, például Lisszabonban és az Algarve régióban €2/éj. Az Azori-szigeteken pedig 2025 januárjától lépett életbe a €2/éj díj.
• Spanyolország: Barcelonában a városi és regionális turistadíj együtt €4/éj. A Baleár-szigeteken egy úgynevezett zöld adót is bevezettek, amely €1 és €4 között változik.
• Olaszország: Róma és más nagyvárosokban €3–€7 közötti turistadíjat kell fizetni. Velencében naponta €5–€10 között változik a díj, attól függően, mikor foglalunk.
• Egyesült Királyság: 2025 áprilisától az ide utazó EU-s állampolgároknak Elektronikus Utazási Engedélyt (ETA) kell kérniük, amely körülbelül €11,82-ba kerül.
• EU: a Schengenen kívülről érkezőknek 2025 közepén bevezetésre kerül az ETIAS (Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer), amely várhatóan €7-ba kerül majd.

Az adó és ezeknek az adóterheknek a növekedése alapvetően csökkenti a turistaforgalmat, bár most azt látjuk például Velencénél, hogy nem csökkentette, csak nem nőtt ugyanolyan mértékben 

– vélte az utazási szakértő, aki szerint a helyiek életminősége nem csak attól növekszik, hogy kevesebb a turista, hanem attól is, hogyha vannak bevételek, például adóbevételek, vagy bármi más, ugyanis abból lehet a helyi közösségnek juttatni. 

A forrásokat lehet arra fordítani, hogy mondjuk még több autóbuszt indítanak, hogy akár valamiféle kompenzációt kapnak a helyiek: akár hangszigetelt területeket hoznak létre. Tehát önmagában az, hogy a túlturizmust kezeljük azzal, hogy felemeljük bizonyos szolgáltatásoknak az árát, vagy illetéket vetünk ki, belépődíjhoz kötünk dolgokat, ez nem egy ördögtől való gondolat, hiszen a turistáknak sem jó az, hogyha a helybeliek negatívan viszonyulnak a vendégekhez

– fogalmazott a szakértő.

Turisták Barcelonában Fotó: AFP

Szállások és Airbnb-változások Spanyolországban

Spanyolország egyes városaiban, mint Malaga, Barcelona és Madrid, szigorúbb szabályozások léptek életbe a rövidtávú bérleményekre, például az Airbnb-re. Barcelonában 2028-ig fokozatosan megszűnnek a turisták számára kiadható apartmanok, míg Málaga 43 negyedében betiltotta a rövid távú bérleményeket.

A fapados légitársaságok lendítették fel a turizmust

A szakértő szerint a turizmus felívelése már 2019-ig is hasonló mértékben haladt, csak '19-ben a vírus után állt meg minden, később azonban olyan újdonságok jelentek meg, mint például a low cost fapados légitársaságok. Harminc év után sem lettek markánsan drágábbak a repülőjegyek, sőt, igazából néha el lehet menni 25 ezer forintért is Londonba, néha meg persze 180 ezer forintért, de valójában a fapados légitársaságok megjelenésével a repülés a középréteg számára is elérhetővé vált.

Amikor folyamatosan iszonyatos mértékben növekedtek a légi járatok, akkor növekedett az utasszám is. A szállásfoglalás régen utazási irodákon keresztül történt. Manapság már különböző szállásfoglaló portálokon nagyon könnyen kiválaszthatjuk a szálláshelyeket, emiatt jóval nagyobb a választék. Azáltal, hogy magunk is meg tudjuk szervezni az utat, az utazás már lényegében olyan gyakorlattá vált, hogy sokszor akkor is repülőre ülünk, amikor korábban esetleg csak a szomszéd városig mentünk volna el

– magyarázta Kiss Róbert Richárd.

Hozzátette: ma már el tudunk menni két-három napra gyakorlatilag egy másik településre, másik városba, mert folyamatosan növekedett a turisták, a vendégek száma, plusz ehhez még hozzájön, hogy most már Kína is 200 millió turistát ad a világnak évente, mert a kínaiak számára is lehetővé vált az utazás. 

Kiss Róbert Richárd szerint ez abszolút értelemben sok, nem pedig az országhoz képest. Nagy küldőpiac Kína is, a kínai turisták mind-mind megjelentek a frekventált területeken.

Plusz ehhez még jött az, hogy amik igazán népszerű helyek, nagyon hamar a tömegmédiában, a közösségi médiában reklámot kaptak, és ha láttunk egy szép helyet, akkor az rendkívül népszerűvé vált pillanatokon belül. Ezzel szemben korábban egymásnak elmondott élménybeszámolókból vagy az utazási műsorokból ismerték meg ezeket a helyeket az emberek

– fejtette ki.

A turisták számára a 2025-ös év új kihívásokat jelent, de ha figyelünk a helyi szabályozásokra, zökkenőmentesebb lehet a nyaralás.