Wizz Air: Dubaj után a Kanári-szigetek?

Szűk hely és drága vízum - az olcsó és közvetlen dubaji járatnak, amelyet szerdán jelentett be a Wizz Air, ezek az árnyoldalai. A télből a nyárba menekülők azonban jól járhatnak, ha a társaság valóban nyit a távolabbi üdülőhelyi desztinációk felé.

Oda úton öt és fél, visszafelé pedig hat órát gubbaszthat a meglehetősen szűk üléseken az, aki a Wizz Air ősszel induló járatával repül majd Dubajba. A fapados társaság eddigi leghosszabb útvonalát természetesen ugyanazokkal az Airbus A320-as gépekkel repüli majd, mint amelyek például alig több mint fél óra alatt szökkennek át Marosvásárhelyre. Ez az apró kényelmetlenség azonban szinte biztosan nem zavarja majd az utasokat, főleg, ha az induláskor akciósnak hirdetett árak tartósak maradnak.

Bár a társaság a szerdai bejelentéskor egy útra 19 990 forintos bevezető árat tett közzé, az oda-vissza utat ilyen árakon összepárosítani gyakorlatilag lehetetlen. A járat bejelentése után így nagyjából 50 ezer forintból hozható ki mezei bankkártyás fizetéssel egy retúrjegy, de csak néhány időpontra, és persze nem árt csomagdíjjal sem kalkulálni egy olyan cégnél, amely már a nagyobb kézipoggyászokat sem szállítja ingyen. Ezzel együtt ez nagyon jó árnak számít, a Dubajba Oslóból már pár éve repülő Norwegian - amely szintén diszkonttársaság - jellemzően jóval magasabb árakat ad.

Dubajba október 28-tól hetente négy alkalommal repül majd a Wizz Air. A hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap induló gépek a világ legnagyobb repterének szánt Dubai World Central nemzetközi repülőtéren szállnak majd le.

Az új járattal kapcsolatban a Wizz Air komoly üzleti és turistaforgalomra is számít. Az üzleti utasoknak el kell dönteniük, hogy vállalják-e a kényelmetlenebb repülést az időspórolásért cserébe - jelenleg ugyanis nincs közvetlen kapcsolat a két város között -, vagy maradnak a hagyományos légitársaságok átszállásos kapcsolatainál, esetleg a bécsi indulásnál. A turisták azonban egy teljesen más jellegű akadályba ütköznek.

Dubaji városkép

Az Egyesült Arab Emírségek ugyanis meglehetősen szigorú vízumrendszert tart fenn, és ez kifejezetten kedvezőtlen a magyar utasok számára. A nyugat-európai országok polgárai vízum nélkül - vagy csak egy rövid reptéri procedúra után belépési engedélyhez jutva - pillanatok alatt beléphetnek az országba, az egyénileg utazó hazai utasok azonban komoly macerára és kiadásokra készülhetnek. Nem elegendő csak úgy vízumot igényelni, meghívásos rendszer működik. Az egy hónapig érvényes és egyszeri belépésre jogosító vízumhoz is szponzor kell. Ez lehet utazási iroda, szálloda, esetleg kinn élő rokon, ismerős, de így is nagyjából 30 ezer forintos költséggel számolhatunk. Vízumügyintézéssel ráadásul jellemzően csak a drágább szállodák foglalkoznak, ami tovább növelheti a kiadásokat.

Dubaj és az egész Közel-Kelet legnagyobb légitársasága, az Emirates is intéz vízumot, aki velük repül, eleve előnyben van. Ha a meglehetősen magas szállásárakhoz hozzávesszük a vízumgondot, könnyen kiszámolható, hogy egy dubaji kiruccanás akkor sem lesz olcsó mulatság, ha a Wizz Air jegyeivel néhány tízezer forintot meg tud spórolni az utas a hagyományos légitársaságokkal szemben. A cég mindenestre bizakodó: Abrán György, a cég kereskedelmi igazgatója kérdésünkre azt mondta, hogy az utasok mindig megoldják maguk az ilyen jellegű problémákat.

Melegebb éghajlatok felé

A Wizz Air üzleti modellje nem változik azzal, hogy a cég egy ennyire hosszú útvonalon is elkezd repülni. Igaz, hogy a dubaji járatot teljesítő gépnek már csak egy rövid forduló fér bele a napi programjába, de a földi fordulóidő és a gépek által naponta a levegőben töltött nagyjából 13 óra sem változik. Abrán György szerint heteken belül újabb új útvonalak bejelentése várható, és kérdésünkre megerősítette, hogy a következő téli menetrendben Dubajon túl is jobban orientálódik a cég a meleg éghajlatú célpontok felé, mint eddig.

A nagy európai fapados cégek már évek óta úgy működnek, hogy télre nemcsak leállítják gépeik egy részét, de bővítik kapacitásaikat a télen is népszerű országok, illetve szigetek irányába. A Wizz lassan ugyan, de elindult ebbe az irányba, például az egész télen üzemelő ciprusi járattal, de valószínűsíthető, hogy hamarosan újabb téli nyaralóhelyek is megjelennek a kínálatban. Magyarországon is komoly igény mutatkozik arra, hogy akár csak néhány napra elmeneküljenek az emberek a fagy és a hideg elől, különösen egy olyan tél után, mint az idei, amely még mindig nem ért véget.

Strand Gran Canarián

A nyugat-európai utazási szokásoknak ma már része egy téli leruccanás Spanyolország vagy Portugália déli részére, illetve a fapadosok zöme érezhetően emelte a forgalmat a Kanári-szigetekre és Madeirára is. Meglepő lenne, ha a Wizz Air nem használná ki ezt a lehetőséget Kelet-Európából. Noha a távolság innen nagyobb, valószínű, hogy az "öt óra alatt télből a kora nyárba" projekt lehetősége megér 30-40 ezer forintot annyi utasnak, hogy ezek a járatok életképesek legyenek.

Abrán György ezzel kapcsolatban feltett kérdésünkre nem kívánt konkrétumokkal szolgálni, de azt elismerte, hogy a kapacitások átcsoportosításával elkerülhető, hogy a téli időszakra csökkenjen a budapesti bázison üzemelő repülőgépek száma. Az elmúlt években mindig kevesebb gép működött Budapesten télen, mint nyáron, s az is egyértelmű, hogy a nyugat-európai nagyvárosok irányában jelentősen csökken csúcsidőn kívül a forgalom, jövőre is kevesebb járatra lesz szükség. Kérdés, hogy hány távoli téli célállomást tud eltartani a magyar piac. Annyi mindenesetre biztos, hogy például a Kanári-szigetekre már jelenleg is több ezren utaznak téli kiruccanásra fapadossal különféle átszállásos megoldásokkal.

Korábbi cikkünket a Kanári-szigetekről itt olvashatja.