A láblógató turistákból élnek

Hajóút, utazás, Csendes-óceán, Új-Kaledónia, Vanuatu
Zsibvásár, háttérben a Pacific Dawn Vanuatu szigetén
Vágólapra másolva!
Nézze meg azokat a helyeket, ahol alig van más bevételi forrás. Szinte mindegyik üdülősziget szép tengerparttal.
Vágólapra másolva!

Számos módja van annak, hogy egy ország turisztikai vonzerejét összehasonlítsuk egy másikéval. Korábban közölt listáink egyik része a külföldi látogatók száma alapján állított fel rangsort (ezek itt és itt olvashatók), másik részük pedig az adott állam lakosságszámához viszonyítva próbálta kiszűrni a nagy és kis országok eltérő méretéből adódó különbségeket (ezeket itt és itt találja).

Függés a turistáktól

Most egy újabb listát közlünk. Ezúttal azt vizsgáljuk, hogy az egyes országokban mekkora a turizmussal közvetlenül érintett ágazatok hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP), vagy egyszerűbben fogalmazva, mennyire van ráutalva az adott gazdaság a turistákra. Az adatok 2013-ra vonatkoznak, és az Utazási és Turisztikai Világtanácstól vettük őket. A listán nemcsak hagyományos értelemben vett országok szerepelnek, hanem különleges igazgatású területek is.

Ez a mutató értelemszerűen a belföldi turizmust is magában foglalja, ami országonként igen eltérő súlyú lehet. A lista elején szereplő államok esetében azonban ez nyilván elhanyagolható mértékű, hiszen általában kis nyaralószigetekről van szó.

1. Maldív-szigetek

Kattintson a képre a galériáért! Fotó: Kisgyörgy Éva

A ranglista élén szereplő szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél található. Összesen 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből körülbelül 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². A GDP 47,8 százaléka származott tavaly közvetlenül a turizmusból, közvetve pedig a 94,1 százaléka. A függést jól mutatja, hogy a foglalkoztatottak 87 százalékának az idegenforgalom ad munkát. Korábbi beszámolónkat itt olvashatja a Maldív-szigetekről.

2. Makaó

Casino Grand Lisboa Forrás: Gaál Csaba [origo]

Kína különleges igazgatású területe abban tér el a listán szereplő többi államtól, hogy nem a homokos tengerpartjainak, hanem a főként a kaszinóinak köszönheti előkelő helyezését. A volt portugál gyarmat felett 1999. december 20-a óta Kína gyakorolja a szuverenitást, de az egy ország, két rendszer elv alapján 2049-ig nem avatkozik be az ottani viszonyokba a kül- és hadügy kivételével. Területe egy átlagos budapesti kerületéhez mérhető, viszont a Föld második legsűrűbben lakott területe Monaco után. Az idegenforgalom közvetlenül a GDP 43,1 százalékát adja, közvetve pedig a 86,2 százalékát. Korábban itt írtunk beszámolót Makaóról.

3. Brit Virgin-szigetek

Forrás: Photononstop/Guido Alberto Rossi

A szigeteket Kolumbusz Kristóf fedezte fel második útján, 1493-ban és a szigeteknek "Tizenegyezer szűz szigetei" nevet adta. Először hollandok telepedtek le rajta 1648-ban, ezután nem sokkal, 1672-ben Anglia annektálta a területet. Jelenleg az Egyesült Királyság tengerentúli területe, több mint 50 sziget alkotja a Karib-térségben. A GDP-hez 27 százalékban járult hozzá közvetlenül a turizmus tavaly.

4. Aruba

Forrás: AFP/Frazer Harrison

Formailag Hollandiához tartozik, mint autonóm terület. Egy 36 km hosszú és legfeljebb 11 km széles sziget a Karib-tenger déli részén, 29 km-re északra a venezuelai Paraguaná-félszigettől. A sziget éghajlata meglehetősen száraz, kevés helyen találni a karibi térségben megszokott buja trópusi növényzetet. A látogatók mégis özönlenek: tavaly a GDP 26,4 százaléka származott tőlük.

5. Vanuatu

Forrás: Lantos Gábor

A Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található. 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigeten fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. Mindössze 250 ezren lakják. Az 1980. július 30-án életbe lépett alkotmány szerint Vanuatu elnöki köztársaság, a Brit Nemzetközösség tagja. A GDP 23,2 százalékát adta az idegenforgalom. Korábban itt írtunk róla beszámolót.

6. Seychelle-szigetek

Forrás: hemis.fr/Pitamitz Sergio

Az Indiai-óceánban, Madagaszkártól északkeletre található 1000 km-re. A belső szigetcsoportok a kontinentális lemezen helyezkednek el, hegységek tagolják és gránit az alapkőzetük, míg a külső szigetek sík korallzátonyok. Afrika önálló államai közül a Seychelle Köztársaság népessége a legkisebb. Nincsenek őslakók; a seychelle-iek főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai. A GDP 21,2 százaléka származott a turizmusból.

7. Bahama-szigetek

Forrás: AFP/Sam Greenwood

A szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban. A szigetek közül 29 lakott. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét. Az amerikai turisták kedvelt üdülőhelyén a GDP 20,4 százaléka származott közvetlenül az idegenforgalomból.

8. Anguilla

Forrás: Photononstop/Guido Alberto Rossi

A 13 ezres karib-tengeri sziget Nagy-Britannia tengerentúli területe. Egyes források szerint 1493-ban Kolumbusz látta a szigetet, mások szerint a franciák fedezték fel 1564-ben vagy 1565-ben. Két repülőtere is van. Bár sólepárlással és foszfátbányászattal is foglalkoznak, a turizmus adta a GDP 19,3 százalékát.

9. Antigua és Barbuda

Forrás: AFP/Jewel Samad

Szintén a Karib-tengeren található, három sziget alkotja. Alkotmányos monarchia, uralkodója a brit királynő, a Brit Nemzetközösség tagja. Tavaly a GDP 16,4 százaléka származott közvetlenül az idegenforgalomból.

10. Zöld-foki szigetek

Forrás: Photononstop/Philippe Turpin

Afrika legnyugatibb pontjától – a Zöld-foktól – néhány száz kilométerre nyugatra található, az Atlanti-óceánban. Portugália gyarmata volt, 1975-ben nyerte el függetlenségét. A szigetcsoport 10 nagyobb szigete közül 9 lakott, míg 5 kisebb szigete lakatlan. A turizmus itt is jelentős, a GDP 16,2 százalékát adta.