Nyolc csodás horvát város, ahol ősszel sem fog unatkozni

Dubrovnik

Ebben az évben valószínűleg már nem lesz több hőségriadó. A papírforma most is működött, augusztus 20. körül, ezúttal néhány nappal korábban elromlott az idő, és ami napsütés még ezután jön, az már csak a vénasszonyoké meg az indiánoké. Van ebben mindig valami elszomorító, még akkor is, ha az ősz gyönyörű tud lenni, és az utószezoni utazásoknak, kirándulásoknak is megvan a maguk bája és előnye. Nyolc horvát várost ajánlunk most a figyelmükbe, ahol akkor sem lehet unatkozni, ha már nem tűz a nap, és nem a strandolás az első számú program. Hiszen Horvátország nemcsak gyönyörű tengerpartokban, hanem kulturális kincsekben is bővelkedik.

Dubrovnik, az Adria gyöngyszeme

A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a 15. században Európa egyik legnépesebb városa volt. Sokáig a Velencei Köztársaság riválisa volt, tőlük szerezte meg I. Lajos magyar király 1358-ban.

A város, amelyet a magyarok Raguzának hívtak,1526-ig a magyar korona része volt,

ezért aztán rengeteg magyar vonatkozású történelmi emléket találunk itt.

Dubrovnik az egyik legszebb horvát város Forrás: Flickr/worldaroundtrip

A középkori városfal 1940 méter hosszú, és eredeti állapotában maradt fenn. A fal és a teljes óváros 1979 óta világörökségi helyszín. Legújabb kori hírnevét a Trónok harca-sorozatnak köszönheti, amelynek jó néhány jelenetét Dubrovnikban forgatták.

Aki szereti a filmet, befizethet egy Trónok harca-túrára,

és végigjárhatja a forgatási helyszíneket.

1979 óta világörökségi helyszín Forrás: Flickr/hanspoldoja

A dubrovniki kikötőből gyakran indul kirándulóhajó a szemközti Lokrum-szigetre, de ha már ilyen messzire utaztunk délre, érdemes egy kicsit még tovább menni, és felfedezni Korculát, Montenegrót vagy Kotort.

Poreč, ahol egykor a legnagyobb volt a tér

Poreč már csak azért is különleges, mert óvárosa egy kis félszigeten fekszik. A várost a rómaiak alapították, aztán a Velencei Köztársaság kezébe került, így a legtöbb épület a római, illetve a velencei időkből származik. Poreč legfőbb látványossága a 4. században épült, bizánci stílusú Euphrasius-bazilika, szintén világörökségi helyszín. A kupola festményei a bizánci festészet kiemelkedő remekei.

Porec óvárosa egy félszigeten fekszik Forrás: Flickr/KLMircea

A három nagy bástya közül, amely egykor az óvárost védte, az Ötszögletű bástya maradt fenn a legjobb állapotban, ennek tövében akár meg is ebédelhetünk, finom helyi ételeket főznek. A Marafor tér is emlékezetes élmény, különösen, ha belegondolunk, hogy az első században ez volt egész Isztria legnagyobb tere.

Split, a napsütés városa

200 ezres nagyváros, Dalmácia központja, az egyik legpezsgőbb, legmediterránabb horvát település.

Európa egyik legnaposabb helye,

simán előfordulhat, hogy itt még szeptemberben is tudunk strandolni. Ugyanakkor rengeteg a látnivaló, például az UNESCO világörökségi listájára felkerült Diocletianus-palota, amely 300 körül épült, valamint számos középkori építmény, román stílusú templom, gótikus, reneszánsz, barokk palota, amelyek sajátos egységet alkotnak a római maradványokkal.

Itt valószínűleg még szeptemberben is fürödhetünk Forrás: Flickr/Sitomon

Splitet érdemes utazásunk bázisának választani, mivel innen komppal egy sor meseszép szigetre (Brac, Korcula, Solta, Vis, Hvar) eljuthatunk, és az ugyancsak rengeteg csodát rejtegető Krka Nemzeti Park sincs nagyon messze.

Zadar, ahol a víz és a szél zenél

A magyar turisták első számú kedvence, mivel a hozzánk legközelebb eső dalmát nagyváros, és mivel itt is sok a magyar vonatkozású emlék. A várost először Könyves Kálmán foglalta el, aztán évszázadokon át ment a huzavona a magyarok és a velenceiek között, hogy kié legyen, később a törökök is beszálltak, aztán a Habsburg Birodalom része lett, egy időre pedig Napóleon uralma alatt állt. Egyszóval viharos történelme volt, minden korszak rajta hagyta kéznyomát, és mindebben most már csak gyönyörködni tudunk.

Rengeteg magyar turista jár ide Forrás: Flickr/Aleksandr Zykov

A város legismertebb szimbóluma a kör alakú Szent Donát-templom, amelyet a 9. században kezdtek építeni. Előtte találjuk az 1. századból származó Fórumot, amely a római korban a város központja volt. Ha tovább haladunk, hamar elérjük a híres zadari tengeri orgonát, a helyiek és a turisták kedvenc találkozóhelyét.

A tengeri orgona hetvenöt méter hosszan nyúlik el a tengerparton, 35 orgonasípja van.

A tenger és a szél összjátéka szolgáltatja a zenét. Nincs jobb, mint az esti órákban kiülni a meleg kövekre, nézni a naplementét, és hallgatni a víz és a szél szimfóniáját.

Zadar szimbóluma, a Szent Donát-templom Forrás: Flickr/Ungry Young Man

Rab, a sziget névadója

Rab város az azonos nevű sziget legnagyobb, központi települése. A város déli részén még láthatjuk a várfal egy részét, amely egykor az egész települést körülvette. A főutcán szépen helyreállított palotákat találunk, melyek többnyire a 15. század második felében épültek. A Dominis család palotája a város bejáratánál különösen jó állapotban maradt fenn, ráadásul ez volt az egyik legnagyobb gótikus-reneszánsz épület egész Dalmáciában.

Gótikus és reneszánsz paloták között Forrás: Flickr/David Bailey

A legtöbb rendezvényt a Szabad város terén tartják. A tér keleti és nyugati felét egy-egy torony határolja, mellettük román és gótikus kétszintes házak sorakoznak, valamint a 13. századi hercegi palota, a város egykori adminisztrációs központja.

Rovinj, a kis Velence

Horvátország északi felén, az Isztriai-félszigeten fekszik. Közel 500 éven át velencei uralom alatt állt, nem csoda hát, ha néha úgy érezzük, egy kisméretű Velencében járunk.

Rovinj eredetileg sziget volt,

ám a középkorban feltöltötték a sziget és a szárazföld közötti csatornát, és ezzel félszigetté változtatták.

Nagyon olaszos a hangulat Forrás: Flickr/Riessdo

A rovinji tenger mellett álló, szinte a vízből kiemelkedő magas házsoroknak is különös története van. A 17. században kitört a pestisjárvány, és a környező falvak lakói Rovinjba menekültek a halálos kór elől. A városban azonban nem volt elég hely ennyi ember számára, ezért az eredetileg nem túl magas házak tetejére újabb szinteket húztak fel.

A pestis idején emeltek újabb és újabb emeleteket Forrás: Flickr/enjosmith

Eredetileg hét városkapu volt, mára három maradt fenn. Ha a főtérről nyíló Szent Kereszt kapunál lépünk be az óvárosba, kanyargó, szűk sikátorokon át haladhatunk a város jelképe, a Szent Eufémia-templom felé. Mellette áll a harangtorony, amelynek tervezője az az Alessandro Monopola, aki a velencei Szent Márk-templomot megálmodta.

Hvar, a velencei flotta téli pihenőhelye

A régészeti feltárások szerint Hvar területe több mint 7000 éve lakott. A főtéren álló Szent István-székesegyház helyén egykor ókeresztény templom állt.

Hvar számára a velenceiek uralma jelentette a fénykort.

Ekkor vált a sziget központjává, ekkor épültek azok a házak, paloták, templomok, amelyeknek ma a csodájára járunk.

Hvar környékén már 7000 éve is volt település Forrás: Flickr/Sitomon

Hvar főtere vagy más néven a Szent István tér Dalmácia legnagyobb tere. Itt találjuk a 16. században épült városi kutat és a Hvar védőszentjéről elnevezett, reneszánsz Szent István-székesegyházat. A tér sarkán áll az Arsenal, vagyis az egykori fegyverraktár. Ennek kikötő felé néző árkádján javították annak idején a velencei hadihajókat.

Ha Hvaron járunk, ne hagyjuk ki a Pokonji világítótornyot,

ahová úgy juthatunk el, ha kibérelünk egy csónakot, vagy rábeszéljük valamelyik hajótaxi sofőrjét, hogy némi pluszpénzért vigyen el minket a kis szigetre. Megéri, szinte misztikus élmény.

Este is elbűvölő a hangulat Forrás: Flickr/Bryan Jackson

Opatija, az arisztokrata üdülőváros

Itt nyaralt és telelt a Monarchia arisztokráciája, maga Ferenc József császár is innen irányította a birodalmat a téli hónapokban. Eredetileg kis halászfalu volt, majd a 15. században bencés apátság épült itt, erről kapta aztán a nevét a későbbi település (opatija annyit tesz, apátság). A monarchikus időkben aztán olaszosan Abbaziának nevezték, amit mi Abbáziára magyarosítottunk.

Opatijában nyaralt a Monarchia elitje Forrás: Flickr/Ronnie Macdonald

Opatija egyik legmeghatározóbb látnivalója a Hotel Palace és az előtte hosszan elnyúló városi strand. A Lungo mare sétány 12 kilométer hosszú,

ennek mentén találjuk a másik híres hotelt, a Kvarnert, amelyben Ferenc József téli rezidenciája volt.

Ha még tovább sétálunk, elérjük a Villa Angiolinát és az Angiolina parkot, amelyek a 19. században jöttek létre egy gazdag kereskedő megbízásából. Az épület és a park a kereskedő feleségéről kapta a nevét. Mellesleg ebben a parkban van az a Szent Jakov-apátság, melyről a város a nevét kapta.

A bencés apátságról kapta a nevét Forrás: Flickr/fanglan

Ha Opatijában járunk, keressük fel a Kvarner-öböl délkeleti oldalát is. Rijeka, a Krk- vagy a Cres-sziget igazán megér egy kirándulást. De hegyi kirándulást is tervezhetünk, hiszen Opatija az Ucka-hegység oldalában fekszik, melynek legmagasabb pontja az 1401 méteres Vojak-csúcs. A csúcson torony emelkedik, amelyet 1911-ben építették. Amikor 1999-ben nemzeti parkká nyilvánították a területet, a Vojak-torony lett az Ucka Nemzeti Park jelképe. Érdemes ide felmászni, mert lenyűgöző a kilátás az Isztriai-félszigetre, a Kvarner-öbölre és a Krk-szigetre.