Etyek felé mehet a balatoni bringaút

balatoni bringaút, kerékpárút, illusztráció
Vágólapra másolva!
Sokan örülnek majd, ha 2020-ig megépítik Magyarország két legfontosabb turisztikai célpontja, a Balaton és Budapest között vezető bringautat. Márpedig erre jó esély van: a megvalósíthatósági tanulmány nyárra elkészül, a teljes projekt 3,5 milliárd forintba kerülhet.
Vágólapra másolva!

Félreértés az a korábban a sajtóban megjelent hír, hogy körülbelül 800 millió forintnyi uniós pénzből épülhet meg a Budapest-Balaton bicikliút - tudtuk meg a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól (KKK). Először is lesz majd a Budapest-Balaton kerékpáros útvonalra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, melynek elkészítése bruttó 85 millió forint lesz, ezt várhatóan júliusban fejezik be. A jelenlegi előkészítő feladatok – benne a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal is – EU-s pénzből, a Közlekedési Operatív Program (KözOP) keretében valósulnak meg.

Balatoni bringaút Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A tényleges kivitelezési költségekről a jelenlegi tervezési fázisban csak durva becslést tudtak mondani, ami alapján a teljes Budapest-Balaton bicikliútvonal 3,5 milliárd forintba kerülhet majd. Összehasonlításként: a március végén átadott 12 kilométernyi új bringaút-szakasz a Velencei-tó déli partján összesen 600 millió forintos uniós és 150 millió forintos kormányzati támogatásból valósult meg.

A Budapest-Balaton bicikliút a 2014-2020-as Európai Uniós források felhasználásával készülhet el, előreláthatólag a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nevű turisztikai fejlesztés, vagy Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében. Kérdésünkre, hogy hogyan és kik döntenek majd a kivitelező mellett, a következő választ kaptuk: „Jelenleg a tervezési munkák folynak, ennek folytatásaként a későbbiekben a kivitelező kiválasztására közbeszerzési pályázat kerül majd kiírásra.”

Fehérvárig Etyek felé, utána a hetes úton

Az év elején azt tárták a nyilvánosság elé, hogy Székesfehérvárig három úttervet latolgatnak (A, B és C), onnan további hármat (D, E és F). Megkérdeztük, hogy a jelenlegi állás szerint melyik lehet majd a befutó.

A lehetséges nyomvonalak Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Több lépcsős tervezés folyik, most ott tartunk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által továbbtervezésre kijelölt útvonalszakasz Budapest és Székesfehérvár között a B lett, azaz a Budapest-Törökbálint-Etyek-Tordas-Nadap-Székesfehérvár útvonal, Székesfehérvár és Balaton között pedig az F, ami a 7. számú főút mentén halad. Ezt kiegészítették azzal, hogy a Balatoni Bringakörhöz való csatlakozási lehetőséget Polgárditól az E nyomvonalon is részletesebb vizsgálat alá kell vonni. Ha valóban az etyeki útvonal lesz a befutó, akkor bőven lesz majd mit építeni, mert arrafelé eddig nem volt kerékpáros közlekedésre alkalmas útszakasz – tudtuk meg Radics Miklós, a Magyar Kerékpárosklub közlekedésmérnöktől.

Először csak Etyekig

A tervek szerint a bringaút mellett állnak majd többek között tájékoztató táblák és terveznek pihenőhelyeket is. Mint megtudtuk, a jelenlegi ütemezés szerint az EU-s forrás függvényében 2015-ben kezdődhet az engedélyes tervek készítése és az engedélyezés, a kivitelezés pedig várhatóan 2016-17-ben. „Annak ellenére, hogy a 1364/2011. (XI.8.) kormányhatározat első ütemben csak a Budapest–Etyek útvonal kiépítését nevesíti kiemelt fejlesztési prioritásként, bízunk benne, hogy a 2020-ig nem csak Etyekig, hanem a Balatonig elkészülhet a kerékpáros útvonal” – tudtuk meg a KKK-tól.

Ha megépül az út, az Etyeki Piknikre is be lehet gurulni bringával Forrás: Etyeki piknik

Azt is megkérdeztük, hogy végég burkolt és önálló út lesz-e, és lesz-e olyan rész, amit az autóút széléből választanak le. A kapott válasz szerint a tervezők több tényezőt (pl. helyi adottságok, forgalomnagyság, forgalom összetétele, stb.) figyelembe véve határozzák meg az „alkalmazandó kerékpárforgalmi létesítményeket” (= bringautat). Ezek a tervek szerint lehetnek önálló vonalvezetésű kerékpárút, kerékpársáv, kerékpáros nyom, burkolt mezőgazdasági út, vagy akár kisforgalmú közút is. Alapvetően szilárd burkolatú - aszfaltos - útvonalak kialakítására törekszenek, azonban a környezetvédelmi szempontból kiemelten érzékeny területeken más burkolatot használnak majd (ez amúgy így van például a Fertő tó egyes, fokozottan védett területein is). Azt az információt kaptuk, hogy ez nagyságrendileg az útvonalak összhosszának maximum húsz százalékát érinti majd.

Két-három nap alatt kényelmesen teljesíthető

A belföldi és külföldi turizmus fellendítése mellett fontos szempont az is, hogy a bringaút a helyi közlekedést is segíti, mivel bizonyos részein olyan egymáshoz közeli településeket is összeköt majd, melyek bár csak pár kilométerre fekszenek egymástól, de tilos rajtuk bringázni (például a 7-es főút), jelenleg csak kocsival befuthatók.

És mennyi idő lesz leérni a Balatonra? Nos, ez fittségtől és biciklitől függ. Ha azzal számolunk, hogy egy átlagos kondijú ember 15-18-cal hasít, és óránként egyszer áll meg negyed órára, akkor két-három nap alatt kényelmesen meg tudja tenni a távot. A bringaút emelkedése a szabályok szerint nem lehet több hat százalékkal, Radics Miklós pedig úgy látja, hogy kisebb emelkedők főleg csak Etyek környékén fordulhatnak elő. A legalább 150 kilométeres táv megtétele közben a bringás aludhat mondjuk egyet Etyeken, majd kulturált borfogyasztás után elgurulhat a Velencei-tóig, ahol akár még egy éjszakát eltölthet, mielőtt megérkezik a Balaton partjára.

Kerékpáros fejlesztési program

A Bringázni élmény! Kerékpáros Fejlesztési Program szlogenű fejlesztésnek három célterülete van: egyrészt a 2014-2020-as megvalósításhoz kapcsolódó előkészítő tervezés folyik három kiemelt területen, mely a Budapest-Balaton kerékpáros útvonalra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány mellett tartalmazza a Duna menti EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút hazai szakaszának, valamint a Balatoni Bringakör teljes szakaszának komplex fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. A projekt része továbbá a KENYI (Kerékpárút Nyilvántartó Rendszer) fejlesztése és az egész ország kerékpáros létesítményeire kiterjedő térinformatikai felmérés. Valamint olyan tanulmányok készítése, melyek a kerékpározás horizontális kérdéseit (például fejlesztési program, központi koordináció, üzemeltetés-fenntartás) hivatottak hosszú távon rendezni. A projekt a Közlekedési Operatív Program (KözOP) finanszírozásában valósul meg.

További információ itt található.