Robert Langdon nyomában jártunk Szalonnán

A szalonnai templom kívülről

Egy év szünet után tértem vissza Borsod megye eldugott szegleteibe, és megint azt éreztem, hogy Magyarország egyik legkülönlegesebb vidéke ez. Ám most nem a gasztronómiai élvezetek, vagy a zempléni várak meglátogatása hívott e régióba, hanem a Galyaságnak nevezett kistáj, a világ legnagyobb könyvének megtekintése. Ezen felül a kétnapos utazás igazi csodákkal ajándékozott meg. Két Árpád-kori templommal és egy végtelenül kedves hölgy előadásával Szalonna gyülekezeti helyén, nyolcszáz éves szimbólumok között.

Lehet, hogy csak az én ingerküszöbömet nem érte el, lehet, hogy én vagyok kissé tájékozatlan, de eddig hírét sem vettem annak, hogy hazánk egyik piciny falujában, egy magánmúzeumban látható a világ legnagyobb könyve. Essünk túl a számokon, mert ezek ugyan sokat mondanak, de mégsem mindent: a 2010 márciusában elkészült könyv 418 centi magas és 377 centi széles, a súlya 1420 kilogramm, 346 oldal és nyolc ember kell a lapozásához.

Melyik a világ legnagyobb könyve?

Aggteleket és Jósvafőt elhagyva hamar szemünkbe ötlik a tábla: a régi malomban őrzik ezt a kincset. Kitalálója és megalkotója Varga Béla, aki szigorú figyelmeztetésben részesíti a betévedő turistákat.

Fejenként két fényképet engedélyez

és vasszigorral számolja is a kattintásokat. (Mondjuk, azt teljesen megértem, hogy a vakuval történő fotózás tilos, mert a villanófény nem tesz jót a könyvnek. De a szépen megvilágított helyiségben, ha már két fotót szabad készíteni, akkor nem mindegy, hogy mennyit örökít meg a látogató?) Nem tolongunk, vasárnap van, délután 2 óra múlt pár perccel, s összesen hatan lépünk be a terembe. Az 1000 forintos beugró kissé túlzónak tűnhet, de hát mégiscsak a világ legnagyobb könyvéről van szó. Vagy nem is?

Íme a világ legnagyobb könyve Szinpetriben Forrás: Lantos Gábor

Nem ezen a világon élnénk, ha nem menne vita erről is. Tudniillik a rekord mindössze két évig élt. 2012-ben Dubajban csináltak egy 5 méter magas könyvet. Ám ha arra gondolunk, hogy azt ragasztással hozták össze, a magyart pedig a hagyományos könyvkötészeti módszerrel, akkor mindjárt más a leányzó fekvése. Varga úr is erre hivatkozik, mert

szerinte csak a kötött könyv a valódi könyv.

Az araboknak persze más lenne erről a véleményük (hiszen nem véletlenül készítettek egy 5 méteres változatot), de erről nem volt lehetőségem megkérdezni őket.

Tornakápolna, ahol Anettka tartotta a lagziját

A fő attrakció, a könyv – amely egyébként az aggteleki karszt történetét foglalja össze – mellett van azért itt más látnivaló is. A szomszédos házban megnézhetjük Johannes Gutenberg egykori nyomdájának hiteles másolatát, meg néhány ősrégi Bibliát, meg egy minimum 500 éves tórát is. A szabadban komótosan pörög a vízimalom, a Tornakápolna felé eső egyik dombon pedig kövekből hatalmas szalamandrát formázott meg a tulajdonos.

Ez a szalamandra díszíti a Tornakápolna felé eső hegyoldalt Forrás: Lantos Gábor

Mondjuk, nekem a csodálatosan zöldellő domboldal jobban tetszik, de hát ízlések és pofonok különbözőek. Abban nem lehet vita, hogy amit ez a gyűjtemény felvonultat, tényleg egyedülálló az országban.

S ha már az előbb Tornakápolnát említettem: annak idején magam is jártam itt, hiszen a kilencvenes évek egyik vitatott magyar médiaszemélyisége, Fehér Anett(ka) ebben a piciny faluban tartotta esküvőjét. Most nem mentem fel a Galyaság szívének eme csodálatos falujába, de ha erre járnak, mindenképpen tegyék meg. Tornakápolna az a falu,

ahol az ember elképzeli magának a nyugodt, békés öregkort.

Csak üldögél a tornácos parasztházán és nézi a csodálatos természet minden rezdülését.

Szinpetriben pörög a malom, az épületben pedig az ősi Gutenberg-nyomda másolata van Forrás: Lantos Gábor

Tündérek temploma a bodrogközi Karcsán

Bár a világ legnagyobb könyve tényleg figyelemreméltó attrakció, van azért e környéken más is, ami szájtátásra készteti a látogatót. Ahhoz viszont, hogy ezt megtaláljam, a véletlen segített, s tennünk kell egy kis kitérőt.

A megye másik részében, a Bodrogközben fekvő Pácinban néztem meg egy kastélyt, s az odavezető úton, Karcsán láttam egy útjelző táblát, amely Árpád-kori templomra hívta fel a figyelmet. Nosza, balra tekertem a kormányt és tényleg egy gyönyörűséges épület előtt fékeztem. Egykor kerektemplom volt, aztán hozzáépítettek egy hajót.

A legendák szerint a tündérek tették meg ezt,

akik az ezüstharangot is elhozták volna, csakhogy boszorkányok zavarták meg őket.

A tündérek temploma Karcsán, amely az Árpád-korban épült Forrás: Lantos Gábor

Ekkor a faluban megszólalt egy kakas, elüldözve a boszorkányokat, csakhogy a tündérek is megijedtek a kakasszótól, s a harangot a közeli tóba ejtették. Szóval, itt, a fazsindelyes templomban tébláboltam, s csak véletlenül jutott eszembe, hogy rákeressek arra, vajon a megyében hol van még ehhez hasonló csodálatos műemlék. Térerő és mobilkapcsolat alig volt, s csak annyit dobott ki a telefon, hogy Szalonnán van egy ehhez hasonló templom. Azt tudtam, hogy Szalonna Szinpetri tőszomszédságában van, nem volt tehát kérdés, hogy meg kell néznem azt a templomot.

Szent Margit vértanúsága a 800 éves rajzokon

A bejáraton vastag lakat, de a falon papír, hogy hol keressem a szalonnai templom kulcsának a tulajdonosát. Három házzal odébb meg is találtam, csengetek,

Ilonka néni jön, kedves és bűbájos,

egyetlen percre sem érzi tehertételnek, hogy egy messziről jött ember miatt most ott kell hagynia a portáját. Nem tudom, hogy mi hajtott, de szinte éreztem, hogy ebbe a templomba be kell mennem.

A szalonnai templom kívülről Forrás: Lantos Gábor

Amikor beléptem a szent épületbe, egyből tudtam, hogy olyat láthatok, amit ebben az országban nagyon kevés helyen. Azt viszont nem sejtettem, hogy a templom kulcsának őrzője olyan előadással ajándékoz meg, amelyet csak tátott szájjal lehetett hallgatni.

Szent Margit az ördög nyakán tapos a több mint 800 éves rajzon Szalonnán Forrás: Lantos Gábor

Már eleve az a csodák kategóriája, hogy a XI. században épült körtemplom és a kétszáz évvel később hozzátoldott hajóépület így megmaradt az utókornak. Hát még a falain a XIII. századból megmentett faliképek részletei, amelyen Antiochiai Szent Margit vértanúságát örökíti meg. Egyszerűen elképesztő, ahogy ezek a több mint 800 éves, falra festett rajzok megjelentek a szemem előtt, ahogy Szent Margit az ördög nyakán tapos.

Sajnos, eleink nem voltak ennyire figyelmesek.

A rajz nagy része elpusztult, hiszen több réteg festék is rákerült, ami felfoghatatlan barbárságnak tekinthető.

A szalonnai templomkarzat festései 1777-ben készültek Forrás: Lantos Gábor

Szimbólumokkal ékesített téglák a XI. századból

Szinte már úgy éreztem magam, mint Dan Brown főhőse, Robert Langdon professzor A da Vinci-kódban. A falakon misztikus szimbólumok, körben keresztek. Amikor Ilonka néni feltekerte a szőnyeget és előbukkantak az eredeti, XI. századi mintázattal kifaragott téglák is, pillanatnyi csend lett. Az egyiken egy hal, a másikon egy madár körvonalait lehetett felfedezni. Itt tényleg eltűnődtem egy pillanatra, miközben a fejem fölött a XV. századból teljesen épségben megmaradtak a próféták mellképei.

Arról már nem is szólnék, hogy mennyire gyönyörű volt a szószék és a korona, hogy a karzaton 1777-ből teljesen megmaradt a korabeli festés. Csak hallgattam vendéglátómat, és arra gondoltam, hogy

ezt a templomot tényleg mindenkinek meg kellene néznie.

E helyett fűtés sincs benne, az idei tavasz annyira hideg volt, hogy a szerény számú gyülekezet tagjai csak pünkösdkor tudtak először bemenni a szent helyre.

Misztikus szimbólumok bukkantak elő a szalonnai templomfalon Forrás: Lantos Gábor

A kertben még megtekintettük a haranglábat, s miközben kifizettem a 400 forintos belépőjegyet, arra gondoltam, hogy mennyi rejtett kincse lehet még ennek az országnak? Ilonka néni közben mesélni kezdett a nem túl távoli, Rakacaszenden található másik kis templomról, amelynek a belső, kazettás mennyezetfestése szinte egyedülállóan szép Európában. S ki hallott minderről? Ezen a vasárnapon ide már nem tudtam eljutni, de legalább van indokom arra, hogy visszatérjek.

Jósvafő pusztulását meg kell állítani

Sajnos, nem volt ennyire örömteli mindaz, amit Jósvafőn tapasztaltam. Az aggteleki cseppkőbarlang második legjelentősebb településének egyes házai az évek hosszú során az enyészeté lettek. Van olyan ház, amelynek a tetejéből már fa nő ki, egy másik, egykor gyönyörű tornácos parasztház szintén az összedőlés szélén áll.

Gyorsan meg kellene menteni ezeket,

ellenkező esetben ugyanis az egykori építészet tornácos remekművei végképp eltűnnek a szemünk elől. Magyarország olyan vidékéről van szó, amely jelentős idegenforgalmat vonz, nem kellene hagyni, hogy ezek a falvak teljesen tönkremenjenek.

Jósvafő pusztuló házainak egyike Forrás: Lantos Gábor

A végére még annyit, hogy a Galyaság csodálatos kisfalvait, a szalonnai templomot, a világ legnagyobb könyvét, vagy Tornakápolnát a legegyszerűbben kocsival lehet megközelíteni. Bár a Miskolc-Tornanádaska vasútvonalat nem számolták fel, azt hiszem, itt található az ország egyik legérdekesebb vasúti megállója, amelyet Aggtelek-Jósvafőnek neveztek el. Pillantsanak a következő térképre, s jól látják, hogy a megállótól 12,5 kilométerre fekszik Jósvafő és akkor még Aggtelekről nem is beszéltem.

Csak úgy elképzelem, hogy leszáll a vonatról az egyszeri, külföldi turista, és keresi a két települést, meg a cseppkőbarlangot. Garantáltan nem fogja megtalálni, de ha van kedve, gyalogolhat egy csöppet. Vagy várhat a sárga buszra, amely vagy jön, vagy nem. Megint csak azt gondolom: a térség ennél többet érdemelne.