Európa a világgazdasági gondok epicentruma az EKB elnöke szerint

A korábban kijelölt válságkezelő intézkedések elfogadását kérte az euróövezet államaitól Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott beszédében szombaton. Szerinte erősebb költségvetési fegyelem kell, mert bár a teljes világpiacon vannak adóssági gondok, a probléma központja Európa.

A világ pénzpiacait sújtó adósi gondok nem csak Európában vannak, jóllehet a legakutabb feszültségek itt jelentkeznek: Európa a probléma epicentruma - mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott beszédében szombaton.

Az euróövezet egésze pénzügyi és folyó fizetési mérleg szempontjából jobb helyzetben van, mint számos más fejlett gazdaság, de a globális pénzpiacok stabilitását veszélyeztető kockázatok nőttek június óta, elsősorban egyes euróövezeti államok magas adósság- és deficitszintjei miatt - jelentette ki Trichet. Az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy "az Európai Unió pénzügyi rendszereinek szoros kapcsolata miatt egyre nő a tovagyűrűző hatások kockázata. Ez az EU egészében veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, és negatívan hat az európai és tágabb reálgazdaságra is".

Az EKB elnöke arra ösztönözte az euróövezeti államokat, hogy a lehető leghamarabb fogadják el a július 21-i euróövezeti csúcson kijelölt válságkezelő intézkedéseket. Kulcsfontosságú továbbá, hogy erősebb költségvetési és makrogazdasági felügyelet legyen az euróövezeten belül - tette hozzá. Trichet ismét kijelentette, hogy az EKB kész további segítséget nyújtani az euróövezeti bankoknak, ám a tagállamok bankfelügyeleteit arra kérte, hogy ösztönözzék a pénzintézeteket nagyobb tőketartalékok kialakítására. Leszögezte ugyanakkor, hogy az EKB elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett.

Nem megengedhető a jelenlegi költekezés

A washingtoni közgyűlés egy másik konferenciáján felszólalt Jürgen Stark, az EKB távozó alelnöke is, aki amellett érvelt, hogy a nyugati világ nem engedheti meg magának, hogy a jelenlegi szinteknek megfelelően költekezzen és a szükséges strukturális reformok végrehajtására szólított fel.

"Tévedés azt hinni, hogy a laza monetáris politika megoldja a jelentős strukturális problémákat" - fogalmazott az alelnök, aki egyben az EKB vezető közgazdásza. Elmondta: a monetáris enyhítés helyett a fiskális oldalnak kell alkalmazkodnia az új realitásokhoz és el kell köteleznie magát a középtávú fenntarthatóság mellett, akár oly módon is, hogy önmagát korlátozza automatikusan életbe lépő szankciókkal, ahogy ezt több európai állam is tette.

Jürgen Stark korábban magánjellegű okokra hivatkozva mondott le a szervezet alelnöki tisztségéről. Elemzők azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy a német közgazdász azért távozik a frankfurti szervezettől, mivel nem ért egyet az EKB nemrég bejelentett gazdaságösztönző intézkedéseivel, így az újabb spanyol és olasz kötvényvásárlásokkal.

Stark szombaton úgy fogalmazott: nem szabad túl sok feladattal leterhelni a központi bankokat. "Ha nem egyértelmű a központi bankok felelőssége, amikor potenciálisan elveszíthetik hitelességüket" - mondta a szakember. A közgazdász leszögezte: most nem monetáris enyhítésre van szükség, hanem a központi bankoknak fel kell készülniük arra, hogy a tömeggel szembe menjenek és kamatot emeljenek a pénzügyi egyensúlytalanságok és a piaci buborékok kialakításának megelőzése érdekében.